Az előző idényben Tajti Mátyás szereplésének is köszönhetően a DVTK-ban töltötték a legtöbb időt a pályán a 21 év alatti fiatalok – az újra életbe lépő fiatalszabállyal az MLSZ anyagilag is újra motiválná a klubokat az U20-as játékosok szerepeltetésére (Fotó: dvtk.eu)

 

VÁLTOZTAT AZ MLSZ AZ NB I-ES KLUBOK DÍJAZÁSÁN

Figyelemfelkeltő nyilatkozatot adott a Nemzeti Sport vasárnapi számában megjelenő Junior mellékletünkben Tajti József, a DVTK labdarúgócsapatának sportigazgatója, arról beszélt, hogy a klubnál az új idényben is fontos szerephez juthatnak a fiatalok – kiváltképp azután, hogy a Magyar Labdarúgó-szövetség néhány hete jelezte a kluboknak, hogy az új idényben változtatnak a szövetségi támogatások elosztásán.

Néhány hete kaptunk egy levelet a Magyar Labdarúgó-szövetségtől, eszerint a következő idénytől a klubok úgy érhetik el a szövetségi támogatás maximumát, hogy egy 1999. január 1. után született magyar játékos végigjátssza a szezont, a harminchárom forduló alatt pedig átlagosan hét magyar kilencven percet a pályán tölt”– mondta Tajti József. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az MLSZ megváltozott formában, de visszavezeti a tavaly nyáron megszüntetett „fiatalszabályt” és légiósajánlást.

Mondhatjuk, hogy benne volt a pakliban, azok után, hogy Csányi Sándor, a szövetség elnöke elhíresült májusi beszédében élesen bírálta a klubokat, amiért az MLSZ hosszú távú céljaival ellentétben csökkent a fiatalok és a hazai játékosok játékperce. A szövetség jelenleg minden korábbinál nagyobb mértékben járul hozzá a klubok működési költségeihez, de ezzel párhuzamosan szeretné, ha a klubok partnerek lennének a hosszú távú célok elérésében. Ez derül ki a szerkesztőségünk birtokába jutott, a kluboknak megküldött MLSZ-tájékoztatóból, ami az új idény díjazásának rendszerét írja le. Ezt a rendszert a tavasszal dolgozta ki a szövetség, és azt követően tájékoztatták a változtatásról a klubokat, hogy a különböző bizottságok jóváhagyták a tervezetet.

Ebben először is az áll, hogy valamennyi sportszervezet feltétel nélkül, 350 millió forint díjazásban részesül (az összeg az áfát nem tartalmazza és a kifizetés két részletben, félévente történik), a meccsenkénti győzelmi prémium pedig tízmillió forint lesz, az NB I 1–6. helyezettje között pedig 420 millió forintot osztanak szét (1, hely 120 millió, 2. hely 100 millió, 3. hely 80 millió, 4. hely 60 millió, 5. hely 40 millió, 6. hely 20 millió). Információink szerint a győzelmi prémium több mint háromszorosára emelkedik a legutóbbi idényhez képest, és a 350 millió forintos alap díjazás is magasabb, mint a 2018–2019-es idényben volt, és ez további százmillió forinttal egészíthető ki, ha egy adott klub betartja a hazai és fiatal labdarúgók játékperceire vonatkozó normatív előírást.

Csányi Sándor a májusi beszédében már előre vetítette a változásokat (Fotó:mlsz.hu)

 

A „LÉGIÓSAJÁNLÁS”

Az MLSZ hazai és fiatalszabálynak nevezett normatív előírása először is meghatározza, ki számít hazai labdarúgónak (ez a meghatározás az elmúlt években többször is változott): „Hazai labdarúgónak számít, akinek érvényes, hivatalos okmánnyal igazolt magyar állampolgársága van.”

Tehát a 2016–2017-es idényben bevezetett, származás alapján meghatározott szabályozás helyett ismét az állampolgárság dönti majd el, ki számít hazai játékosnak és ki nem. Ez kiváltképp azoknál az ukrajnai és szolvákiai játékosoknál lesz érdekes, akik eddig nem számítottak légiósnak, mert volt a felmenőik között magyar állampolgár. Ők ugyanis a szülőhazájukban érvényben lévő szabályozás miatt csak úgy lehetnek magyar állampolgárok, ha a jelenlegi állampolgárságukról lemondanak, viszont ha ezt nem teszik meg, akkor innentől légiósnak számítanak az NB I-ben.

A hazai labdarúgók játékperceire vonatkozó normatív előírás (ez tulajdonképpen a korábbi légiósajánlás) úgy folytatódik, hogy „az összes hazai labdarúgó lejátszott perceit összegzik, méghozzá úgy, hogy az 1999. január 1. előtt született hazai labdarúgó perceit egyszeres, az azután született játékosét kétszeres szorzóval kell figyelembe venni. Ha a sportszervezet hazai labdarúgói legalább 20 790 percet a pályán töltenek, akkor a sportszervezet ötvenmillió forint egyösszegű díjazásra jogosult.

Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy ha egy csapatban hét hazai játékos végigjátssza az idényt, akkor jár az ötvenmillió forint plusz forrás, és így a hét mellett egyszerre csak négy nem hazai játékos, vagyis légiós szerepelhet. Viszont ez egy átlagszám, ettől meccsenként el lehet térni, a lényeg, hogy az ötvenmillió forintos pluszhoz akkor lehet hozzáférni, ha legalább 20 790 percet a pályán töltenek az idény során a hazai játékosok. Viszont az U20-as hazai játékosok percei itt duplán számítanak, tehát az a csapat, amelyik folyamatosan szerepeltet U20-as játékost, annak belefér, hogy több légióst küldjön pályára az ötvenmilliós díjazáshoz. Ez a szabályozás a 2017–2018-as idényben még érvényben lévő, de tavaly megszüntetett légiósajánláshoz képest úgy módosul, hogy nem tesz különbséget a nemzetközi kupaszereplő és nem kupaszereplő csapatok között, és nem csapatonként öt, illetve három, hanem négy külföldi labdarúgó szerepeltetését teszi lehetővé meccsenként, átlagosan a plusz díjazás eléréséhez.

A FIATALSZABÁLY

A szabályozás másik fele vonatkozik a fiatalokra, a megfogalmazás szerint ők az 1999. január 1. után született labdarúgók. „Az összes fiatal labdarúgó játszott perceit összegezzük, méghozzá úgy, hogy az 1999. január 1-jén és azután született fiatal labdarúgók perceit egyszeres, a 2000. január 1. után születettekét kétszeres szorzóval kell figyelembe venni. Ha egy adott sportszervezet fiatal labdarúgói a bajnokságban játszott mérkőzéseken 2970 percet játszottak, akkor a sportszervezet 50 millió forint egyösszegű díjazásra jogosult.

Átlagolva a számokat ez azt jelenti, hogy egy csapatban egy U20-as játékosnak minden meccsen kilencven percet kell játszania, ahhoz, hogy meglegyen a 2970 perc. Viszont a 19 éves és annál fiatalabb játékosok percei duplán számítanak, tehát azok a csapatok, amelyek mondjuk egy U19-es futballistát szerepeltetnek rendszeresen, akár már az idény felénél elérhetik az ötvenmilliós díjazáshoz szükséges 2970 percet. A fiatalszabály korábban (tavalyi megszüntetését megelőzően) a maximális plusz forrás eléréséhez két U20-as játékos szereplését írta elő, és azt meccsenként 90 percben határozta meg.

Azt láthatjuk a hazai és a fiatalszabály esetében is, hogy az egy évvel ezelőtti szabályozáshoz képest engedékenyebb a plusz díjazás eléréséhez, de a lényeg, hogy a májusi Csányi-beszédnek megfelelően a szövetség ismét szeretné anyagilag motiválttá tenni a klubokat a fiatal és hazai labdarúgók szerepeltetésére. A változások egyébként a tavaly bevezetett, kimondottan az utánpótlás támogatását célzó produktivitási rendszert nem érintik.

Az MLSZ megkeresésünkre megerősítette, helytállóak az információink, a fent leírt módon változik az NB I-ben az új idényben a szövetség díjazási rendszere.

A KLUBOKNAK KÜLDÖTT MLSZ-TÁJÉKOZTATÓ

A kluboknak küldött MLSZ-tájékoztató az új idény díjazásáról
A kluboknak küldött MLSZ-tájékoztató a hazai és fiatalszabályról