Riccardo Guffanti márciusban ismét Magyarországon tart előadásokat (Fotó: FEC)

 

 
Szemléletváltás című sorozatunk korábbi részeit itt találja meg!

Sorozatunk legutóbbi részében Sisa Tibor, a hazai edzőképzés igazgatóhelyettese beszélt arról, hogy a kreditrendszerű képzés keretei között szeretnének különféle alternatívákat nyújtani a futballról való gondolkodásban a hallgatók számára, illetve szeretnék, ha a résztvevők minél sokrétűbb tudás, illetve tapasztalatok birtokába juthatnának. Ezt a célt szolgálja, hogy márciustól – 10-én lesz az első ilyen kurzus – immár az MLSZ edzőképzésében részt vevő hallgatók is elvégezhetik a Football Education Center (FEC) scouttanfolyamát.

Magyarországon elsőként Paunoch Péter játékosügynök, illetve később az általa alapított FEC indította el ennek a Nyugat-Európában, az élvonalbeli kluboknál mára nélkülözhetetlen, labdarúgáshoz kapcsolódó szakterületnek az oktatását még 2015-ben. A hazai közeg, mint minden újdonságot, először kissé idegenkedve fogadta, de mára egyre nagyobb az érdeklődés itthon is a scouting, vagyis a játékosmegfigyelés iránt, hiszen képzett megfigyelőkkel, az ő szakszerű kiválasztó munkájukra támaszkodva tudják csökkenteni a klubok a másoktól való függést, a menedzserekkel szembeni kiszolgáltatottságukat.

„AZOKTÓL ÉRDEMES TANULNI, AKIK ELHÚZTAK TŐLÜNK”

HRUTKA JÁNOS, 24-szeres válogatott labdarúgó, játékosügynök, televíziós szakértő: Szinte minden, futballhoz kapcsolható területen kipróbáltam már magam a labdarúgó-pályafutásom befejezése után, gondolok itt többek között a sportkommunikációra, sportmenedzsmentre és ezekhez kapcsolódva szinte az összes iskolát, képzést is elvégeztem. Ezek közé tartozik a scouting is, már csak azért is, mert ez még hiányzott a sorból. A scoutingképzésről is azt mondhatom, hogy tudtak újat mutatni, olyat, amit a gyakorlati munkám során is hasznosítani tudok. Például ilyen érdekesség volt annak megismerése, hogy Olaszországban már az utánpótlás terén is mennyire apró, részletekbe menő feltérképezést végeznek. Itthon nem biztos, hogy tudjuk értékelni ezt az aprólékosságot, de talán pont ezért is maradunk el sok esetben a nemzetközi szinttől, mert nem vesszük át, nem értékeljük, nem követjük a külföldi trendeket. Miközben pont hogy azoktól lenne érdemes tanulni, akik a nemzetközi felső szintet képviselik és nagyon elhúztak tőlünk az elmúlt években. Hogy mi kell ahhoz, hogy valakiből jó megfigyelő váljon? Mint mindenhez, elsősorban elhivatottság. Persze szükség van a játékosmegfigyelő oldalakra, a saját statisztikákra, kell a jó szem, a tapasztalat, másrészt pedig meg kell találni annak módját, hogyan tudom egy kicsit másképp, a saját elképzeléseim mentén egy kicsit jobban csinálni, mint mások.

Nyugat-Európában járva lépten-nyomon azzal találkoztam, hogy folyamatosan építik ki a klubok a megfigyelő hálózataikat, és nemcsak felnőttszinten, hanem kimondottan az utánpótlásra szakosodó scoutosztályok is létrejöttek – beszélt Paunoch a külföldi példákról, arról, hogy miből nyerte az ötletet az itthoni képzés beindításához. – Nem egy klub pedig a teljes üzleti stratégiáját a scoutingra alapozva építette fel. Erre példa az Udinese egész világot behálózó scoutingrendszere: az udineiek évek óta úgy tudják működtetni a klubot, hogy a hatékony megfigyelőmunkának köszönhetően folyamatosan tudnak olyan labdarúgókat szerződtetni, akiket aztán haszonnal továbbértékesítenek. Látva a nyugat-európai példákat, én már korábban ajánlást tettem arra futballberkekben, hogy szükség lenne a „scouting” fejlesztésre. A hazai szakma azonban kezdetben meglehetősen szkeptikusan fogadta ezt a területet, nem is igazán vett tudomást róla. Az első tanfolyamainkon egy-két kivételtől eltekintve a klubok nem képviseltették magukat, inkább a civil szférából voltak hallgatóink. Ez azzal is összefügg, hogy a  scoutok alkalmazása helyett nálunk még megmaradt a próbajáték „intézménye”, miközben ez nyugaton a számítógépes elemzőprogramoknak és a scoutok munkájának köszönhetően teljesen megszűnt.”    

Hogy ez mennyire így van, elég csak Schäfer András példájára gondolnunk, akit januárban alapos feltérképezés után, de próbajáték nélkül szerződtetett az olasz Genoa, miközben itthon még ezen a télen is számos futballistát teszteltek az NB I-es csapatok. Paunoch Péter szerint sok esetben még esetlegesnek tűnnek az NB I-es együttesek átigazolásai, szakmailag nem kellően megalapozott a kiválasztás, ám a scoutok megjelenésével, elterjedésével ez fokozatosan változhat. A kezdeti, nehézkes indulás után már azt is nagy eredménynek tartja, hogy különböző munkakörökben szinte minden NB I-es gárdánál dolgoznak náluk végzett szakemberek, és a klubok tőlük kérnek ajánlásokat, ha megfigyelőket keresnek. Köszönhetően az eddigi 11 tanfolyamnak és az azokon végzett több mint kétszáz hallgatónak. Az MLSZ mostantól beépíti a FEC tanfolyamait az edzőképzésbe is, ráadásul már a román szövetséggel is folytatnak tárgyalásokat, hogy Romániában is indíthassanak kurzusokat.

Azt nézve, hogy 2015 előtt főállású scoutok sem dolgoztak Magyarországon és ilyen irányú képzés sem volt, mondhatjuk, hogy a scouting területén négy év alatt sikerült szemléletváltást elérni. Ám hogy ez a folyamat más előremutató kezdeményezések számára is példaértékű lehessen, érdemes végignézni azokat a tényezőket, melyek az áttörést elősegítették.           

HITELES KÜLFÖLDI ELŐADÓ, SIKERES ADAPTÁCIÓ

 „CÉLIRÁNYOSABBÁ TEHETI  A KERESÉST”

 KABÁT PÉTER, 16-szoros válogatott labdarúgó, az Újpest FC sportkoordinátora:

– Örültem a lehetőségnek, hogy már Magyarországon is van ilyen képzés, az alap és a pro szintet is elvégeztem. Sokat tanultam belőle, úgy gondolom, mindig minden területen lehet fejlődni. Sok mindenről szó esett, ha mégis kiemelnék valamit mint kulcstényezőt, akkor azokat a technikai és taktikai szempontokat említeném, amik alapján a scoutok feltérképeznek egy csapatot, egy játékost. Célirányosabbá tehetik a megfigyelést, a keresést. Újpesten kimondott scoutingról nem tudok, de sportkoordinátorként is hasznát tudom venni ezeknek az ismereteknek, amikor utánpótláskorú játékosokat figyelek, hosszú távon pedig az a célom, hogy sportigazgatóként dolgozhassak. Jó, hogy egyre több képzés, egyre több lehetőség van. A futballunk fejlődéséhez alapvetően persze játékosok kellenek, ám az előrelépéshez, a tehetségek felfedezéséhez sok minden hozzájárulhat, így a scouting is.

Az induláshoz először is a Wyscout nevű, vezető olasz elemzőcég segítségét kértem, amellyel már régóta kapcsolatban állok, és amely a közelmúltban egyébként az MLSZ-szel is együttműködést kötött. A Wyscoutnak van egy oktatási divíziója, ők ajánlották Riccardo Guffantit, aki Olaszországban az Udinese vezető megfigyelőjeként szerzett hírnevet magának (többek között Alexis Sánchez felfedezését is hozzá kötik) és az olasz szövetség instruktoraként hazájában már szervezett képzéseket. Itáliában ugyanis a klublicencfeltételek közé tartozik, hogy minden klub köteles olyan megfigyelőt alkalmazni, aki elvégezte a szövetség ez irányú tanfolyamát. Így lett aztán a magyarországi tanfolyamok vezetője Riccardo, aki egy az egyben ugyanazt a néhány napos kurzust tartja nálunk, mint Olaszországban– mondta a szakmai háttérről Paunoch Péter.

Egy tanfolyam értékét persze nemcsak az mutatja, ki tart előadásokat, hanem az is, hogy milyenek a visszajelzések, kik vesznek részt rajta, mennyire terjed el egy adott közegben. Nos, a FEC scoutkurzusaira évről évre egyre többen jelentkeznek, és tavalytól az alapszint mellett már az úgynevezett pro szintet is bevezették, amely kimondottan gyakorlati megfigyelésre épül. A résztvevők közösen ellátogatnak egy mérkőzésre, amire együttesen felkészülnek, majd ki is értékelik a tapasztalatokat.

„Úgy gondolom, hogy tanfolyamaink ma már kellő ismertségnek és elismertségnek örvendenek, válogatott játékosok sora végezte el a képzéseinket, de vendégként legutóbb például Marco Rossi  szövetségi kapitány is tiszteletét tette, aki beszélt is a hallgatóság előtt a scouting fontosságáról. A Magyar Labdarúgó-szövetségtől Sisa Tibor is részt vett az egyik kurzusunkon, mielőtt engedélyezték, hogy az edzőképzésbe is bekerüljünk.”

Meccslátogatáson a pro szintű képzés hallgatói (Fotó: FEC)

HASZNÁLHATÓ TUDÁS – MI AZ, AMI TANÍTHATÓ?

A kurzus népszerűségét az is adhatja, hogy a résztvevők valóban úgy érzik, használható tudás birtokába jutottak, így másoknak is szívesen ajánlják. De vajon mit lehet megtanítani néhány nap alatt?

„AZ ALAPVETŐ KARAKTEREK FELISMERÉSE KULCSKÉRDÉS”

MARCO ROSSI szövetségi kapitány a FEC-nek beszélt a scoutingról: – Szerintem az egyik legfontosabb az, hogy a játékosmegfigyelők higgyenek magukban, legyenek alázatosak a szakmájukkal szemben, és tartsák szem előtt, hogy a munkájukon igenis sok múlik, hiszen ők fedezik fel a jövő tehetségeit. Nagyon fontos felismerni egy futballista legalapvetőbb karakterjegyeit, hiszen a megfelelő játékos-profil kialakítását követően ez alapján lehet őt akár több poszton is alkalmazni. Erre példaként hoznám, hogy mennyire más munkát kívánt meg, amikor a Honvéd edzője voltam, mint jelenleg az, hogy a válogatottat irányítom… Míg a válogatottnál megvan a lehetőségem rá, hogy a saját elképzeléseim alapján válogassam ki és állítsam össze a legjobb – rendelkezésre álló – labdarúgókat, addig a Honvédnál nem volt ilyen mozgásterem, ezért volt olyan játékosom is, akit a szűk merítési lehetőség miatt négy különböző poszton is szerepeltetnem kellett. Többek között ezért is tartom nagyon fontosnak a scoutok munkáját, hiszen az ő feladatuk az is, hogy a csapat koncepcióját figyelembe véve megtalálják az ahhoz leginkább illő játékosokat. Éppígy említhetném, hogy az ellenfelek feltérképezése ma már kulcskérdése a labdarúgásnak, ami nincs másképp a magyar válogatott esetében sem, hiszen az összes találkozóra alaposan felkészülünk ellenfeleinkből. Véleményem szerint tehát sok fantázia és lehetőség van a megfigyelésben.

A megfigyelési szisztéma és módszertan alapvetéseiről szólnak a tanfolyamok, túl azon, hogy a Wyscout számítógépes elemzőrendszer működésével is megismerkedhetnek a hallgatók – fejtette ki Paunoch. – Például segítséget kapnak abban, hogy utánpótláskorú gyerekek esetében el tudják különíteni azokat, akik csak azért emelkednek ki 13-14 évesen a kortársaik közül, mert akceleráltak, de az alapképességüket tekintve nem számítanak tehetségesnek. Másrészről viszont egy képzetlen megfigyelővel az is előfordulhat, hogy egy lassabban fejlődő gyerekben nem veszi észre a tehetséget, mert erősebb, gyorsabb kortársai között nem tud még annyira kiemelkedni, miközben hosszú távon lehet, hogy sokkal nagyobb lehetőségek rejlenek benne. Például itthon Huszti Szabolcs sosem szerepelt utánpótlás-válogatottban és U20 alatt Gera Zoltán sem. Aztán kiemelt szempont az első labdaérintés és egy adott játékos döntési mechanizmusának feltérképezése, vagy annak megállapítása, mitől nevezhetünk valakit dinamikusnak.

Viszont azt is fontos leszögezni, hogy az igazán eredményes megfigyelés nem egy-egy meccs alapján történik, a fiatalabb játékosokat sokszor évekig nyomon követik a klubok, újra és újra értékelik ugyanazokat az elemeket, nyomon követik a fejlődésüket, mielőtt döntést hoznak a szerződtetésükről. A scoutingra komolyan alapozó egyletek először is adatbázist építenek, mind az utánpótlásban, mind felnőttszinten, az adatbázisban szereplőket folyamatosan figyelik, és attól függően, hogy éppen milyen poszton van szükségük új labdarúgóra, emelnek ki onnan kiszemelteket. Ezért fordulhat elő, hogy egy-egy futballistát többévnyi megfigyelés után szerződtetnek, ami nálunk még kevésbé jellemző. Holman Dávid például így került a pozsonyi Slovanhoz.”          

A menedzser arról is beszélt, hogy el kell különíteni a megfigyelések típusait is.

„Nem ugyanúgy, nem ugyanazon szempontok szerint nézi a scout a meccset, ha egy konkrét játékost térképez fel, vagy ha csak úgymond felfedezőúton van és még nincs konkrét kiszemeltje. Megint más a feladat, ha egy teljes együttest kell megfigyelni. Éppen ezen különbözőségek oktatása, figyelembevétele ad lehetőséget a nálunk végzett megfigyelőknek arra, hogy több pozícióban is el tudnak helyezkedni. Kluboknál, ügynökségeknél vagy csapatmegfigyelőként, elemzőként akár szövetségi szinten is. Vannak, akik kimondottan specializálódnak, például a csapatmegfigyelésre, ami az edzői szakmához áll közelebb. A másik specializációs lehetőség a játékosok egyénenként történő megfigyelése, ami például leendő sportigazgatók számára is kimondottan hasznos lehet.”

A TEHETSÉG UTAT TÖR MAGÁNAK – VAGY MÉGSEM? MIT PROFITÁLHATUNK A SCOUTINGBÓL?

A nagy kérdés persze az, hosszú távon mennyit profitálhatunk a scoutok munkájából, hozzá tudnak-e tenni a magyar futball fejlődéséhez, a honi élvonal színvonalának emelkedéséhez.

„Azt szokták mondani, a tehetség utat tör magának. Igen, az extra tehetség. De milyen esélyekkel indulnak azok, akik nem extrák, viszont ha időben felfedezik őket, sokkal többet ki lehet hozni belőlük? Itt van például Sigér Dávid, akiről huszonnyolc éves korára derült ki, hogy a bajnoki címre hajtó Ferencvárosban is megállja a helyét. Vagy ott van Haris Attila, akit a Ferencváros az NB II-be adott kölcsön, és ha a tavaly Balmazújvárosban – ott játszott Sigér is – nem látnak benne lehetőséget, könnyen elkallódhatott volna, most ellenben alapembernek számít a harmadik helyen álló DVSC-ben és az ősszel több meccsen szerepelt az U21-es válogatottban is. Persze a tévedés lehetőségét a scoutinggal sem lehet teljesen kizárni, erre is vannak külföldi példák, ám a megfigyelőmunka célja a tévedés lehetőségének minimalizálása. Azonban ez csak képzett scoutokkal, egy felépített folyamat részeként működhet hatékonyan. Ha ezt felismerik a klubok, ha saját adatbázist építenek és annak segítségével, saját megfigyelőik véleményére hagyatkozva igazolnak majd játékosokat az ad hoc ajánlások helyett, akkor bízhatunk abban, hogy hosszú távon egyre jobb labdarúgók kerülnek az NB I-be.”  

EGY INFORMATÍV VIDEÓ A SCOUTING MŰKÖDÉSÉRŐL A „KISEBB” ANGOL KLUBOKNÁL



Ha Önnek is van ötlete, személyes tapasztalata újszerű kezdeményezésekről, módszerekről, amelyek példaértékűek lehetnek a magyar labdarúgásban, új szemléletet képviselnek, akkor írjon nekünk az nsonline@nemzetisport.hu címre „szemléletváltás” tárgymegjelöléssel.