Horváth Ferenc: Ha Conchita Wurst nyerhetett, akkor minden elképzelhető

VASAS–VIDEOTON 0–3

MICHAEL OENNING, a Vasas vezetőedzője: – Rémálmaimban sem gondoltam, hogy mindjárt a meccs elején gólt kapunk. Miközben gratulálok a Videotonnak, úgy állt a meccshez, ahogy azt a bajnoki címre pályázó csapatnak kell. Aki ismeri a helyzetünket, tudja, hogy a végső tartalékainkat éljük fel. A Videoton ellen viszonylag stabilan játszottunk, csaknem egy órán át nyílttá tudtuk tenni a meccset. Tény, az ellenfeleink jó eredményeket értek el, de minden nyitva még, hiszem, hogy az utolsó pillanatig az is lesz. Most megrázzuk, sőt mihamarabb túltesszük magunkat ezen a vereségen, mert jövő héten a Haladást mindenképpen le kell győznünk. A magam részéről optimista vagyok!

MARKO NIKOLICS, a Videoton vezetőedzője: – A győzelmünk értékét növeli, hogy jó csapat otthonában értük el – tudom, hogy az elmúlt években sokszor meggyűlt a baja a Videotonnak a Vasassal. Azért is nyertünk, mert okosan és fegyelmezetten futballoztunk, annak ellenére, hogy több kulcsjátékosunk hiányzott, de ez nem látszott meg a teljesítményünkön, azaz aki pályára lépett, bizonyított. Ha valaki egy olyan csapatban futballozik, amelyiken nincs nyomás, akkor rossz helyen van. Ha nincs miért küzdened, az azt jelenti, hogy nem a legmagasabb szinten futballozol. Szerencsére előttünk jelentős cél lebeg, és ezt a szituációt élveznünk kell. Akik beléptek a hiányzóink helyére, meghálálták a bizalmat, megnyugtató, hogy csakúgy, mint a többiekre, rájuk is lehet támaszkodni. Csapatként haladunk előre.

PUSKÁS AKADÉMIA–MEZŐKÖVESD 1–2

PINTÉR ATTILA, a Puskás Akadémia vezetőedzője: – Elmondtam a játékosaimnak, remélem, időben jött a pofon. A célunkat, a bentmaradást elértük, de sajnálom, hogy ilyen szellemben futballoztunk. Mintha a grundon lettünk volna, mindenki egyénieskedett, nem csapatként tettük a dolgunkat. Sokkal profibb hozzáállás kellett volna. Mondtam, milyen lehetőség kapujában állunk, hiszen győzelem esetén egy pontra lettünk volna a harmadik helytől. Azt gondolom, egy profi játékosnak mindig maximális teljesítményt kell nyújtania a pályán. Megbeszéltük, hogy azokat a játékosokat, akik nincsenek százszázalékos állapotban, inkább pihentetjük a kupadöntőre, emiatt maradt ki a kezdőcsapatból Dejan Trajkovski, Spandler Csaba vagy Szakály Péter is. Poór Patriknak pedig nem jelentett gondot balhátvédet játszania, az MTK-ban játszott sokszor ezen a poszton is.

TÓTH LÁSZLÓ, a Mezőkövesd vezetőedzője: – Az első félidőben bemutattunk mindent, ami jellemző a csapatunkra, és ami tűzben tart minket a bentmaradásért zajló versenyfutásban. Nemcsak játékban, hanem gólokban is megmutatkozott a fölényünk, emellett sok helyzetet is kialakítottunk. A második félidőben mindent megtett a Puskás Akadémia az egyenlítésért, sokkal többet birtokolta a labdát, igaz, ebben nekünk is szerepünk volt, mert tudatosan adtuk át a területet. Nagyon szomorúak lettünk volna, ha ilyen meccsen kiengedjük a kezünkből a győzelmet. Érezhető volt, nem lesz sok helyzetük a felcsútiaknak. Nagyon büszkék vagyunk erre a sikerre, a Pancho Arénába nem nyerni járnak a csapatok. Jelen pillanatban még csak a győzelmet ünnepeljük, de tény, nagyon boldogok vagyunk, megérdemeltük ezt a sikert. Eddig csak szökdécseltünk a bentmaradás irányába, most viszont hármasugrást végeztünk.

BALMAZÚJVÁROS–DEBRECEN 4–0

HORVÁTH FERENC, a Balmazújváros vezetőedzője: – Verebes Józsefen nőttem fel, akinek volt egy mondása, miszerint egyszer majd nagyon beleszalad valaki a késbe. Valami hasonló történt ezúttal: kihasználtuk a helyzeteinket, minden sikerült a Debrecen ellen. Azért hozzáteszem, ezt a négy nullát szívesen elcserélném a bajnoki hajrában két kettő nullás győzelemre. A felhőtlen boldogságot az jelentette volna, ha a Diósgyőr nem nyer a Paks ellen. A közelmúltban egy szakállas nőimitátor, Conchita Wurst megnyerhette az Eurovíziós dalfesztivált, azaz minden elképzelhető.

HERCZEG ANDRÁS, a Debrecen vezetőedzője: – Az első percekben még nem volt gond a játékunkkal, később azonban nagyon pontatlanná váltunk. Agresszivitásban, akaratban a Balmazújváros egyértelműen felülmúlt bennünket. Nulla kettőnél kockáztattunk, de így sem tudtunk eredményesek lenni. A hazaiak mentálisan erősebbek, akaratosabbak voltak, jár nekik a dicséret. Tudomásul kell venni, a megelégedettség nem visz előre. Szerénynek, alázatosnak kell maradni, ugyanis ezek a tulajdonságok hozzák magukkal az eredményességet.

DIÓSGYŐR–PAKS 1–0

FERNANDO FERNÁNDEZ, a Diósgyőr vezetőedzője: – Rengeteg érzelem volt a találkozóban, roppant nehéz kilencven percet hagytunk magunk után. Szeretném a játékosaimnak megköszönni a hozzáállásukat, óriási csatát vívtak és nagyot harcoltak. Mindig úgy készülünk a soron következő találkozóra, hogy a saját játékunkkal foglalkozunk, de feltérképezzük az ellenfelünket is. Azt tudtuk, hogy a Paks kombinatív játékra képes, de ezt csak negyedórán keresztül tudta bemutatni. Roppant értékes pontokhoz jutottunk. A játékosok megérdemlik a sikert, mert a héten kifogástalan munkát végeztek. Legutóbb Debrecenből már ponttal kellett volna hazatérnünk. Ez most egy lépés előre, ugyanakkor annak is örülnünk kell, hogy sok fiatalt tudtam a csapatba állítani és bedobni a mély vízbe. Van előttünk még két mérkőzés, ezeken ki kell harcolni a bentmaradást.

CSERTŐI AURÉL, a Paks vezetőedzője: – Azt kaptam, amit vártam, de mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy a labdarúgást gólra játsszák. Ha legalább húsz százalékban értékesítettük volna a helyzeteinknek, akkor miénk a három pont. Ahogy telt az idő, úgy erősödött bennem az érzés, ha reggelig játszunk, akkor sem leszünk képesek gólt szerezni. Sajnálom, hogy elmaradt a siker, sokkal több volt ebben a mérkőzésben. Tüzes és harapós Diósgyőrt vártam, amit meg is kaptam, hiszen a piros-fehérek az életükért csatáznak. A kiállítás után mezőnyfölénybe kerültünk, de gondot okozott, hogy sokszor pontatlanok voltunk, és lemaradtunk. A dobogó így is elérhető, hiszen két forduló még előttünk áll, és akár hat pontot is lehet szerezni. Álmai minden csapatnak lehetnek, nekünk is vannak, de elmondhatom, hogy ilyen produkcióval – sajnos – nem érdemelnénk meg a bronzérmet.

HALADÁS–ÚJPEST 1–1

MICHAL HIPP, a Haladás vezetőedzője: – El kell ismerni, jobban futballozott az Újpest, igazából a vendégek irányították a játékot. Ám van egy mondás, hogy jobb egy veréb a kézben, mint egy galamb a háztetőn. Jelenlegi helyzetünkben az egy pont is aranyat ér. Egyébiránt az, hogy döntetlen lett az eredmény, a kiválóan védő Király Gábornak is köszönhető. Karol Mészáros kiválása után át kellett szervezni a csapatot, s személyében veszélyes támadót veszítettünk el. Ezért aztán az egy nullás vezetést követően inkább a védekezésre fektettük a hangsúlyt. El kell ismerni, azt hittük, megúszhatjuk, de az Újpest a második félidő elején korán kiegyenlített. A végén óriási rohanás volt a pályán, és kétszer is döntő helyzetben hibáztunk, de az is igaz, hogy az Újpestnek is voltak helyzetei. Két forduló van még hátra a bajnokságból, kell még egy győzelem, hogy ne essünk ki.

NEBOJSA VIGNJEVICS, az Újpest vezetőedzője: – Vegyes érzelmek vannak bennem. Valóban mi irányítottuk a játékot, ezért akár elégedett lehetnék az eredménnyel is, ám ami az utolsó negyedórában történt, az azért némi kétséget hagyott bennem. Egy, a Haladásnál erősebb nyugat-európai csapat az utolsó tíz percben kivégzett volna minket azzal, hogy egyszerűbben és pontosabban futballozik. Sajnos nincs már közöttünk Enisz Bardi és Souleymane Diarra sem, akik ezt a minőséget képviselték a csapatban. Zsótér Donáttal pedig az a baj, hogy nem képes hosszú távon egyenletesen magas színvonalon futballozni. Ma jól játszott, de ki tudja, mi lesz holnap… Azon vagyok, hogy a játékosok megértsék, mindennapos jó teljesítmény szükséges ahhoz, hogy holnap, holnapután a fejlődés jeleit tapasztaljuk.

A BP. HONVÉD–FERENCVÁROS (1–1) mérkőzés mestermérlege itt olvasható: Kérdéses büntetőt ítéltek meg a Honvédnak – Máté Csaba