Új nyár, új fürdőruha – jut eszembe az egykori reklám a mai Honvéd–Fradi kapcsán, modernebb (futball)kiadásban ez annyit jelent, hogy tekintsünk előre, ne foglalkozzunk a múlttal, sekélyesebben: mindig a következő meccs a fontos.

 
„Hazai” kínok: öt éve nem látott szériába lökheti a Honvédot a Fradi

Ezt egyébként nem csupán én mondom, hanem a kispesti derbi dirigensei is. Giuseppe Sannino az elmúlt heti mezőkövesdi győzelmet csak mint kiindulópontot említi, s Szerhij Rebrov is mindössze összefoglalóan utal a csütörtöki Európa-liga-meccsre, a háromfrontos helytállást emlegetve.

Miért ne hihetnénk a mestereknek, leginkább az olasz edzőnek, aki megtisztelőnek tartja, hogy újabb nagy meccsen ülhet a Bp. Honvéd kispadján, különleges mérkőzésre számít, s nem egyszerűen a hét hetedik napja, hanem ünnep lesz számára a vasárnap.

Ukrán ellenlábasa a csapata helyzetét szerencsésnek tartja, elsősorban a bő keret, tehát az ideális forgatási alap miatt, ráadásul a bajnokságban virít az együttes, idézem őt: „Ez is mutatja, hogy jó úton járunk”. Miközben számára a legfontosabb, hogy fejlődjön a társaság.

Egészséges önbizalommal várják tehát a felek a mérkőzést, a gondokról úgy beszélnek, hogy azok arra valók, hogy megoldják őket, hogy túljussanak rajtuk. Amire a három pont ezúttal bizonyítékot jelenthet. A kispestieknél azért, mert bármennyire is szép a mezőkövesdi diadal, hát még előtte az Újpest elleni siker, mindössze ezt a két győzelmet könyvelheti el a klub – hét játéknap alatt. Szikáran fogalmazva, ez ugyebár hat pont, nem valami sok.

Ami pedig egyetlen porondon lévő kupacsapatunkat, a Fradit illeti, a társaság július tizedike óta 17 meccset játszott, közöttük nem egy olyat, amelyik – elnézést, kispestiek – finoman szólva is intenzívebb tempót követelt meg, mint a mai összecsapás. Hogy ez mennyire koptatja a fizikumot, ítéljék meg a szakemberek, hogy a forgatás lehetősége varázsszer-e ilyenkor, azt is ők tudják jobban, én nem is annyira a test fáradtságát érzem veszélyesnek, inkább az idegekét, a lélekét. A meccsek előtt és után is van ugyanis élet – kicsomagolás, becsomagolás, idegen ágy, ismeretlen környezet. Embere, játékosa válogatja, ki mennyire rugalmas az ilyen helyzetekben, főleg sorozatban. Aligha véletlen, hogy tavaly az akkori Mol Vidi is megsínylette a kupaszereplést.

Amit most tehetünk, tiszteletben tartjuk a két edző magabiztos hozzáállását, a többit pedig meglátjuk.

Ahogy ők is.