„Eppelt lehet szidni, de...”; „Otigba lökött és rúgott is”

MEZŐKÖVESD–DVSC 0–2

RADVÁNYI MIKLÓS, a Mezőkövesd vezetőedzője: – Az első félidőben egyáltalán nem azt játszottuk, amit megbeszéltünk. Ez nem kifogás, ugyanis tudtuk, mire apellál a DVSC, de a hibáinkkal folyamatosan helyzetbe hoztuk az ellenfelet. Ha a szünet előtt kapunk három gólt, egyetlen szót sem szólhattunk volna. A második félidő már teljesen más képet mutatott, harminc-harmincöt percig a mi elképzeléseink szerint zajlott a játék, kidolgoztuk a helyzeteket, három vagy négy nagy lehetőségünk volt, olyanok, amilyenekből egy NB I-es játékosnak kötelező gólt szereznie. A második debreceni gól után pedig szétestünk, már nem is hasonlítottunk futballcsapatra. A bajnokságot azok a játékosok kezdték el, akik itt végigdolgozták a felkészülést, de közülük rengetegen megsérültek, azóta is hiányoznak különböző okokból. Akik pedig menet közben érkeztek, nincsenek a legjobb állapotban, és a bajnokság közben nem könnyű külön terhelést vezényelni a fél csapatnak. A sok kudarc pedig mentálisan megviselte a csapatot, nem tagadom, engem is. Át kell gondolni, mi az, ami még nem káros az ember egészségére. Azt gondolom, a hét elején leülünk az elnök úrral, nyugodtan átbeszéljük a helyzetet, és egyeztetünk a folytatásról.

HERCZEG ANDRÁS, a Debrecen vezetőedzője: – Az első félidőben eldönthettük volna a három pont sorsát, a gólon kívül öt-hat nagy lehetőségünk volt, jó támadásokat vezettünk, működött az, amit előzetesen elterveztünk. A második félidőben a Mezőkövesdnek is voltak helyzetei, de a játékrész második felében újra átvettük az irányítást, és összességében megérdemelten nyertünk. Inkább az volt nehéz számunkra, hogy rengeteg sérültünk volt, több kulcsjátékosunk is kidőlt, Varga Kevint operálták, igaz, ő most már tudta vállalni a játékot, Tőzsér Dániel játéka is kérdéses volt, Justin Mengolo hosszú kihagyást követően tért vissza, szóval sok volt a bizonytalanság, erre tessék, Sós Bence ráesett a vállára, de reménykedünk abban, hogy nem nagy a baj. Tudtuk, mire vagyunk képesek, azt is, mire számíthatunk a Mezőkövesdtől, átbeszéltük, mi a teendő a saját térfelünkön, és mi lenne leginkább hatékony az ellenfél kapujának előterében. A játékosok jól megoldották a feladatukat, nagyon sokat tettek a győzelemért.

HALADÁS–BP. HONVÉD 1–2

PACSI BÁLINT, a Haladás vezetőedzője: – A futball összetett játék. Egy rossz döntés általában abból adódik, ha elfárad az ember. Most ott tart a csapat, hogy hetvenöt percig bírjuk szuflával. Ez van. De az edzéseken azért dolgozunk, hogy ez hamarosan elérje a kilencven percet. Az előző találkozókhoz képest most működött legtovább az eltervezett játékunk. Egy egyes állásnál sem döntetlenre játszottunk, kapitális egyéni hiba, rossz kommunikáció miatt kaptunk gólt. Úgy érzem, a döntetlen reálisabb lett volna, rászolgáltunk az egy pontra. Kiss Tamást az akadémiáról hoztuk fel, előbb öt percet, tíz percet, majd húsz percet kapott. Mostanra lett kezdőcsapat tagja, nem lepett meg a gólja, már vártam tőle. Szorgalmas fiú, szép jövő előtt áll.

ERIK VAN DER MEER, a Bp. Honvéd vezetőedzője: – Fogalmazzunk úgy, hogy kellett ez a győzelem, nagyon kellett. Nehéz mérkőzés volt, küzdeni kellett a három pontért. Jól kezdtünk, ám később némileg beleszürkültünk a mezőnybe. El kell ismerni, nagy volt a nyomás rajtunk a sorozatos vereségek és döntetlenek miatt. A szurkolók is jogosan várták újra a győzelmeket. Nagyon fontos győzelmet arattunk, nem csak a három pontnak lehet örülni. Annak is örülök, hogy több jó egyéni teljesítmény is volt a csapatunkban. Volt, aki harcos mezőnymunkával vette ki a részét a sikerből, Eppel Márton pedig a két góljával. Biztos vagyok benne, szép lassan újra a régi lesz. Sok munka van ebben, sokat dolgozik az edzéseken, a szememben nagy játékos. A másodosztályból jött, bajnok lett, gólkirály, válogatott. Lehet szidni, de akkor is sokat elért a saját erejéből.

DVTK–VASAS 5–0

BÓDOG TAMÁS, a DVTK szakmai igazgatója: – A mérkőzés előtt nem véletlenül mondtam, hogy beérném egygólos győzelemmel is. Egy csapat azonban nem minden nap nyer öt nullára, ezért elismerés illeti a játékosaimat. Bár egy kis hiányérzetem van, mert a végén tíz ember ellen további gólokat is szerezhettünk volna. Azt is el kell azonban ismerni, hogy a mérkőzés elején a Vasas irányította a játékot, de átvészeltük azt az időszakot. Ezen a mérkőzésen minden sikerült, de megérdemelte a csapat, hogy hosszú hetek után végre így alakuljon egy mérkőzése. Ugrai Rolandot feldobta a válogatottbeli meghívója, és miként a korábbi meccseken, ezúttal is volt benne lendület, gólokat is szerzett – fogalmazott a szakember, aki kérdésre válaszolva Nono cseréjéről is beszélt. – Busai Attila, valamint Nono személyében két olyan játékos szerepelt a középpálya tengelyében, akik technikásak ugyan, de nincs bennük meg az a védekezési ösztön, amellyel az eredményt esetleg meg tudtuk volna tartani. Mindenképpen az egységet és biztonságot helyeztem előtérbe. Akkor természetesen még nem tudtam, hogy öt nullára nyerhetünk. Az a tudatos, és azt gyakoroljuk, hogy miként menjünk át védekezésből gyorsan támadásba. Ezúttal gólokat értünk el ezekből a helyzetekből, s bízom benne, hogy így lesz legközelebb is.

MICHAEL OENNING, a Vasas vezetőedzője: – Nyilván van magyarázat a vereségre, de ha az ember csapata öt nullára kikap, nincs más teendő, mint hogy a saját öltözőjén belül megbeszélje a történteket. Az első félidőben nem követtünk el túl sok hibát, igyekeztünk helyzeteket kialakítani, és megszerezni a vezetést, ám végül kaptunk egy gólt, amely eléggé átláthatatlan helyzetből született. A második félidőben görcsösen egyenlíteni akartunk, ebből fakadóan két olyan kontrába szaladtunk bele, amelynek végén egy az egy elleni szituáció alakult ki. A cserékkel igyekeztem megvédeni a játékosokat az esetleges kiállítástól, ám balszerencsénkre elfogytak a cserelehetőségeink, amikor Kire Risztevszki megsérült, így emberhátrányban fejeztük be a mérkőzést. Nagyon balszerencsés helyzetek voltak, amikor a DVTK három alkalommal is a saját térfeléről indította a későbbi gólszerzőt, nyilván mindegyiknél volt, aki hibázott. Erre is gondoltam akkor, amikor azt mondtam, hogy meg kell beszélnünk ennek a mérkőzésnek a tanulságait.

ÚJPEST–PAKS 0–0

NEBOJSA VIGNJEVICS, az Újpest vezetőedzője: – Ez nem az a meccs volt, amelyet jó nézni. Természetesen nyerni szerettünk volna, két csatárral kezdtünk, de nem voltunk kellően agresszívek, nem tudtunk helyzeteket kialakítani. A második félidőben már sokkal bátrabban játszottunk, jöttek a helyzetek is, viszont nem tudtunk betalálni, így nem nyerhettünk. A paksi kapufáknál olyan gyorsan történt minden, hogy megijedni sem volt időm. Természetesen az egy pont nem három, de legalább nem is nulla. A Paks közismerten jól kontrázik, így az első félidőben nem mertünk nagyon nekimenni, a másodikban viszont már jobban uraltuk a játékot, többet kockáztattunk.

CSERTŐI AURÉL, a Paksi FC vezetőedzője: – A második félidőben mindkét csapatnak voltak nagy helyzetei, bármelyikből gól lehetett volna, de egyikből sem lett, így igazságos az iksz. Tudunk ennél jobban is játszani, de az eredménnyel nem lehetünk elégedetlenek. Először is szeretném eloszlatni a tévhitet, hogy a Paks csak kontrákban jó, tudunk kezdeményezően is futballozni. Az első félidőben kicsit feljebb mentünk, de a másodikban az Újpest sokkal határozottabban támadott, így erre nem maradt lehetőségünk. úgy éreztem, hogy elöl kell frissítenem, hátul rendben voltunk. Nem baj, ha a hajrában friss játékosok támadnak. Be is válhatott volna, ha nem a kapufát találjuk el kétszer is a végén.

BALMAZÚJVÁROS–VIDEOTON 1–1

HORVÁTH FERENC, a Balmazújváros vezetőedzője: – A sorozatos vereségek után valamit tennünk kellett az öltözőben. Gondolkoztunk, hogy esetleg feláldozunk egy bárányt, de végül a szép játékot áldoztuk fel az eredményesség oltárán. Emiatt talán kevésbé játszottunk látványosan, mint a korábbi fordulókban, de a kontráink után így is voltak helyzeteink. Sajnos csak egyet sikerült kihasználnunk, de így is büszkék lehetünk az eredményre, mert nagyon jó csapat ellen szereztünk pontot. Ráadásul úgy, hogy a második félidőben jobban futballoztunk. A labdarúgóknak el kell hinniük, hogy a közösen elvégzett munka eredményhez vezet. Emellett most nem ajándékoztunk gólokat az ellenfélnek, nem voltak nagy egyéni hibák, és a helyzeteinkből legalább egyet kihasználtunk. Az utóbbi hónapokban amúgy is megtanultam, hogy vannak olyan periódusok, amikor a vezetőedző csak egyet tehet: imádkozhat. Elsősorban lelkileg volt fontos, hogy ne maradjunk pont nélkül, elvégre a bajnokság egyik legerősebb együttese volt az ellenfél.

MARKO NIKOLICS, a Videoton vezetőedzője: – Szerintem az első félidőben nem játszottunk annyira rosszul, jól védekeztünk, irányítottuk a meccset, és hamar megszereztük a vezetést. Miután az ellenfél az első helyzetéből gólt ért el, valamiért hitehagyottá váltunk. A második félidőben a Balmazújváros tíz emberrel nagyon szervezetten védekezett, ugyanakkor a kontraakciók után három-négy helyzetet is kialakított. El kell ismernem, a második félidőben a Balmazújváros volt a jobb. Sajnos az utóbbi időben képtelenek vagyunk három-négy meccset nyerni sorozatban. Több játékosunk is hiányzott, de többre számítottam azoktól, akik pályára léptek. Az első félidőben több ígéretes támadás is a rossz egyéni döntés miatt akadt el. A folytatásban pedig zártan védekezett a hazai csapat, ilyenkor nem könnyű egy egy elleni helyzeteket teremteni. A szögleteinknél és a szabadrúgásainknál tíz beívelésből egyik sem volt pontos. Nem örülök a pontvesztésnek, de vezetőedzőként nem az a feladatom, hogy emiatt izguljak.

PUSKÁS AKADÉMIA–FERENCVÁROS 1–1

PINTÉR ATTILA, a Puskás Akadémia vezetőedzője: – Mindkét csapat győzelemre játszott, így benne volt a levegőben, hogy valamelyik fél előbb-utóbb hibázni fog. A szünetben rendeztük a sorainkat, cseréltünk, és a játékosok megértették, hogy miről fog szólni a meccs. Uraltuk a játékot, többet vállaltunk, mertünk futballozni, ami szerintem nagyon pozitív dolog. Visszajöttünk a meccsbe az egyenlítő góllal, és ha utána egy kicsit higgadtabbak vagyunk, akkor még a győzelmet is meg tudtuk volna szerezni. De egy ilyen nagyszerű csapat ellen egygólos hátrányból visszajönni is jó dolog. Úgyhogy gratulálok a srácoknak, és sok sikert kívánok a Ferencvárosnak – fogalmazott a szakember, aki a Nemzeti sport kérdésére a büntetőről is beszélt. – Volt olyan nyilatkozatom, ami után pénzbüntetést kellett fizetnem, viszont én jövő héten is le szeretnék ülni a kispadra. Megfogadtam, hogy a játékvezetéssel nem foglalkozom többet. Mindenkinek megvan a saját főnöke, aki kielemzi a teljesítményét és eldönti, hogy jó ítéletet hozott-e. Viszont úgy gondolom, hogy volt a mérkőzésen olyan másik ítélet is, amellyel lehetett volna vitatkozni. De nem teszem, nem az én dolgom, tudomásul veszem, hogy amit a játékvezető ítélt, azt nem lehet visszacsinálni. Nekünk pedig az a dolgunk, hogy ha befújják a tizenegyest, akkor azt berúgjuk, és pontot szerezzünk, Úgyhogy tőlem többet játékvezetőzést nem fognak hallani. Annyit tudok elmondani, hogy az öltözőben megnéztem az esetet, és kétség nem fér hozzá. A szabály az, hogy hátulról még támasztani sem szabad nagyon a játékost, és Otigba nemcsak lökött, de még rúgott is.

MÁTÉ CSABA, a Ferencváros edzője, aki a lelátóra küldött Thomas Doll vezetőedzőt helyettesítette a sajtótájékoztatón: – Kicsit már talán lehiggadtak a kedélyek. A mérkőzés elején azt kaptuk, amit vártunk. Tudtuk, hogy egy szervezett csapattal állunk szemben, melyet nem egyszerű feltörni. Arra kértük a játékosokat, hogy türelmesen járassuk a labdát, a széleken próbáljunk meg mögéjük kerülni, beadásokból, illetve egyéni akciókból. Ebből született a gólunk is. Egy másodikkal lezárhattuk volna a meccset. Erre készültünk a második félidőben. Meg is volt rá az esélyünk, hiszen többször vezettük a védelemre a labdát. Ezeket a szituációkat jobban ki kell játszani, de ma nem sikerült. Illetve volt egy nagy lehetőségünk, amely kimaradt. 2–0-nál szerintem már nagyon nehéz dolga lett volna a Puskásnak. A játékvezető az egész mérkőzésen engedte a test, test elleni harcot. Előnyszabályt alkalmazott vagy nem fújta le az ilyen eseteket. Engedte, hogy a játékosok megküzdjenek a labdáért, ezért nem érezzük, hogy ez fault lett volna. A játékvezető azonban így döntött, így sajnos egy ponttal megyünk csak haza. Nagy lehetőséget szalasztottunk el arra, hogy az első helyre ugorjunk, hiszen a Vidi botlott, de úgy néz ki, nekünk is botlanunk kellett. Thomas Doll szerintem semmi olyat nem mondott, amiért el kellett volna küldeni. Annyi történt, hogy a kulacsot a földhöz vágta. Ha ezért el kell valakit küldeni, akkor jogos volt, de szerintem nem volt az.

A vitatott 11-es