A Budapesti Honvéd harmincadszor? Nem! A Körmendi Dózsa először!

1952 és 1986 között csupán öt olyan idény volt, amelyben nem a Bp. Honvéd lett a magyar férfi kosárlabda-bajnokság aranyérmese, s mindannyiszor fővárosi csapat taszította le a trónról az (egyed)uralkodót. Persze akadtak vidéki kihívói is, de egészen az 1986–1987-es idényig Budapest határát legfeljebb egy-egy rövidebb útra lépte át a bajnoki kupa. 

Az alapszakasz után egyébként mindenki a Baját és a Csepelt várta a döntőbe, a mintegy tízezres lélekszámú kisvárosban, Körmenden nem is álmodtak az aranyéremről – mindaddig, amíg az elődöntőben ki nem ejtették a Csepelt. 

A Bp. Honvéd elleni döntő első meccsét hazai pályán 80–75-re meg is nyerték, a másodikat a fővárosiak hozták 86–62-re. A budapestiek a végső győzelemért utaztak az 1987. április 12-én játszott harmadik mérkőzésre, de a körmendiek vezetőedzője, Patonay Imre váratlant húzott: a 18 éves Szájer Józsefet ráállította a Honvéd irányítójára, s a hazaiak az első perctől kezdve letámadták ellenfelüket. Ezzel olyannyira sikerült kizökkenteni a sokat látott Honvéd-kosarasokat, hogy a Körmend 82–72-es sikerével történelmet írt: első vidéki csapatként megnyerte a bajnoki serleget. 

A videón úgy hat, mintha az egész város a kis sportcsarnokban ünnepelt volna, pedig a 8-as főúton volt az igazi buli – amelyről a Szabad Európa Rádió úgy számolt be, hogy Körmenden hatalmas tüntetés van, mert felemelték a kenyér árát. 

 

Patonay Imre arra még emlékszik, hogy néhány óra elteltével helyesbítésre került a hír, de a következő hat nap már egybefolyt. Azt sem titkolta, hogy a hetedik napon egy kórházi ágyon ébredt, ahová alkoholmérgezéssel vitték be a mentők. 

 A KÖRMENDI DÓZSA MTE 1987-ES BAJNOKCSAPATA 
 Bebes István, Érsek István, Fodor Péter, Hódi László, Kardos László, Molnár László, Molnár Tamás, Németh István, Szalay György, Szájer József, Szendrey Sándor, Zsebe Ferenc. Edző: Patonay Imre