„A második meccs már sima volt, csak a legelején volt szoros, pedig nagyon fogadkoztak előtte a spanyolok – mondta Szűcs Gabriella. – Nagyon örült mindenki a továbbjutásnak, még edzőnk, Gheorghe Tadici is, bár azért megjegyezte, hogy szép a tizenkilenc gólos különbség, de a húsz még jobb lett volna… Nagyon élveztem a játékot, eljöttek a szüleim is, ami mindig doppingol, ráadásul magyar bírók vezették a meccset, úgyhogy ki volt téve a csarnokban a magyar zászló is, remek érzés volt így játszani.”

Szűcs hat gólt lőtt a két mérkőzésen, de emellett is kulcsszerepet vállal a román bajnokságban jelenleg negyedik, de a dobogót megcélzó és arra eséllyel pályázó csapatban.

„Végigjátszom a meccseket, szerepet kapok bal- és jobbátlövőként, sőt néha irányítóként is, védekezésben pedig mind a négy belső poszton megfordulok, attól függően, hol szerepel az ellenfél kulcsembere, és hogy hol játszom támadásban – mondta. – Úgy érzem, szeretnek a szurkolók, ráadásul itt nemcsak a gólokat értékelik, hanem a gólpasszokat, a küzdést, és ha csapatként harcol a társaság. Az edzőm is bízik bennem, marasztal, mert lejár a szerződésem, de még nem döntöttem a folytatásról: keresnek Romániából, Magyarországról és máshonnan is, szóval nem lesz egyszerű a döntés.”

Tadici edző ráadásul nem csak a klubnál marasztalja Szűcsöt, azt is felvetette, a nagyváradi születésű átlövő szerepeljen a román válogatottban – aztán a nyáron a hír már tényként jelent meg a román sajtóban.

„Nekem senki sem szólt róla, pedig csak nekem kellene aláírnom bármiféle papírt, én azonban nem is terveztem ilyesmit – mondta Szűcs Gabriella. – De persze megtisztelő, hogy az edző rám gondolt, jó érzés és nagy elismerés.”