„Szerettünk volna a szervezés szempontjából is emlékezetes világbajnokságot rendezni, talán mondhatjuk, ez is sikerült. A szervezőbizottság számára a mérce nem az utánpótlásversenyek színvonalának való megfelelés volt, inkább a felnőtt-világversenyekhez szerettünk volna közelíteni” – értékelt kedden Kocsis az MKSZ honlapján.

Az elnök hozzátette, a részt vevő csapatok, valamint a nemzetközi szövetség részéről több olyan vélemény is eljutott az MKSZ-hez, hogy minden idők legkiválóbb junior-világbajnoksága volt a debreceni.

Golovin Vlagyimir szövetségi edző csapata hibátlan teljesítménnyel, mind a nyolc mérkőzésén győzve lett világbajnok. Kocsis Máté emlékeztetett rá, hogy néhány nappal korábban a magyar leány serdülőválogatott megnyerte a nyílt Európa-bajnokságot.

„Büszkék vagyunk mindkét együttesre. Mindig is hittünk abban, hogy az a jó út a magyar utánpótlásban, amelyért évek óta dolgozik a szövetség és a szakma” – szögezte le.

Kifejtette, a társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszerének (TAO) köszönhetően a lehetőségek kinyíltak, és immár a serdülőktől a juniorokig a női szakágban mind a mennyiség, mind a minőség szempontjából megfelelőnek tűnő játékosanyaggal rendelkeznek a válogatottak.

„Fontos azonban a folyamatos fejlődés és fejlesztés, ezért a legjobb utánpótláskorúak
– a világbajnokságtól függetlenül, a nők és a férfiak egyaránt – külön elitprogramba kerülnek, hogy a mennyiségből elitminőség váljon a felnőttek között is”
– árulta el az MKSZ elnöke.

A magyar válogatott eredményei a junior-világbajnokságon
Csoportmérkőzések:

Magyarország–Brazília 27–24 (11–10)
Magyarország–Portugália 33–20 (13–11)
Magyarország–Montenegró 27–17 (13–7)
Magyarország–Norvégia 35–27 (20–13)
Nyolcaddöntő:
Magyarország–Szlovénia 31–17 (12–10)
Negyeddöntő:
Magyarország–Románia 31–26 (14–17)
Elődöntő:
Magyarország–Dél-Korea 30–25 (14–11)
Döntő:
Magyarország–Norvégia 28–22 (10–12)