Kézilabda: „Itt a jövőnk!” – az utánpótlás sikereinek nyomában

PAPP BÁLINTPAPP BÁLINT
Vágólapra másolva!
2019.08.15. 11:19
null
A magyar juniorválogatott hazai pályán ment mennybe (Fotó: Török Attila)
A tavalyi és az idei nyár páratlan sikereinek számos összetevője van, így az is, hogy a sportági szereplők közelebb kerültek egymáshoz.

 

„Itt a jövőnk!” – írtuk tavaly július 15-i számunk címlapján, miután a magyar női junior kézilabda-válogatott megnyerte a debreceni U20-as világbajnokságot. Nem az volt az előző nyár egyetlen kiemelkedő magyar utánpótlássikere a női szakágban, hiszen a serdülők megnyerték Svédországban az U16-os nyílt Európa-bajnokságot, az ifjúsági válogatott pedig ezüstérmet szerzett a lengyelországi U18-as vb-n. Ezen a nyáron folytatódtak a sikerek: a juniorok (a tavalyi vb-2. korosztály) megnyerték a győri U19-es kontinenstornát, míg az ifjúságiaknál (a tavalyi U16-os garnitúra) U17-es Eb-győztes lett a válogatott egyik része Szlovéniában, a másik pedig harmadikként zárt a Bakiban rendezett EYOF-on.

MEGSZOLGÁLTÁK A TÁMOGATÁST

ERŐS GENERÁCIÓ

Golovin Vlagyimir, a női junior-válogatott szövetségi edzője:
„Azzal próbálok meg segíteni ezeknek a játékosoknak, hogy az általunk játszott kézilabdával felnőttként is sikeresek legyenek. Ez egy erős generáció, minden poszton azonos képességű játékosokkal, ezért az ellenfeleknek is nehezebb felkészülniük belőlünk. Az egész szakmai stáb munkája benne volt a tavalyi sikerben és az ideiben is. Alaptechnikát már nyilván nem tudunk megváltoztatni, egy válogatottnál nincs is erre idő, inkább megnézzük, hogy ki miben erős, és tovább erősítve ezt aknázzuk ki. A legtöbb országban nem nézik nagyítóval az utánpótlástornákon elért sikereket. Örülnek, ha nyernek, de ha nem, abból sem csinálnak problémát. Az utánpótlásversenyek lehetőséget adnak, hogy felmérjük, mire lehet képes egy-egy játékos felnőtt korában. Ha nem is a következő felnőtt-világbajnokságon vagy olimpián, de ezek a fiatalok – mondjuk – négy év múlva már elérhetik azt a szintet, azt a tudást, amelyet kamatoztathatnak a »nagyok« között is.”

Páratlan sikersorozat, nem vitás, amely megalapozhatja a felnőttválogatott jövőbeli eredményességét is.

„Három tényezőben látom a sikerek titkát – tekintett vissza az utóbbi két nyár utánpótlás-világversenyein elért győzelmekre Novák András, a Magyar Kézilabda-szövetség operatív igazgatója és igazgatótanácsának elnöke. – Elsőként, amit mindig elmondok, és a jövőben is mindig meg fogom említeni, az a társasági adóból származó támogatás mint az eredményesség szükséges feltétele. A közhiedelemmel ellentétben nem sok pénze van a szövetségnek, hanem elegendő – a jó célokra, az értelmes és megvalósítható fejlesztésekre, beruházásokra, programokra, szigorú felhasználási ellenőrzési rendszer mellett. A felnőtt- és az utánpótlás-válogatottak szakmai munkája, innovációja kapcsán nincs olyan kapitányi, edzői kérés, amelyet ne tudnánk teljesíteni. Ez korábban nem így volt.”

Másrészt Novák szerint nagyot léptek előre a válogatottak és a klubok, illetve a női liga kapcsolatában is. A klubvezetők és a klubedzők is részesei a sikereknek.

„A női csapatokat tömörítő liga és a nemzeti csapatok érdekei összhangba kerültek – folytatta Novák. – Ennek egyik jele például, hogy a klubcsapatok trénerei a hivatalos válogatott felkészülési heteken felül további edzésnapokhoz is hozzájárulnak. A női liga hozzáállása abszolút pozitív, ahogy azt is jó látni, hogy a klubedzők domináns véleményt fogalmaznak meg a döntések meghozatalakor. Közös érdekké vált a válogatottak eredményessége és szereplése, a sportági szereplők közeledni kezdtek egymáshoz, ami közös érdem.”

A sportvezető a nemzeti csapatok mellett dolgozó személyeket emelte ki harmadik meghatározó tényezőként.

„A felnőttválogatottnál bebizonyosodott az elmúlt három évben, hogy a dán Kim Rasmussen a »legidevalóbb« edző – személyiségében, agilitásában, gondolkodásmódjában, a játékosokkal való kapcsolatában. Az ő kinevezése is meghatározó volt az elmúlt évek fejlődésében. Golovin Vlagyimir és ifjabb Kiss Szilárd is ilyen habitusú edző.”

Novák úgy látja, helyesnek bizonyultak az eddigi stratégiai lépések. Ez, illetve a fenti feltételek kombinációja eredményezte az aranyérmeket a tao nyújtotta alapokra épülve, az egész folyamat pedig a felnőtt női nemzeti együttes jövő évi olimpiai kvalifikációjával tetőzhetne. Az operatív igazgató emellett azt is leszögezte: az utánpótlástornákon elért győzelmek akkor számítanak csak igazán, ha a fiatal tehetségek közül minél többet sikerül beépíteni a felnőttválogatottba. A felnőttek júliusi törökországi edzőtáborában hét játékos is részt vett a tavalyi junior-vb-győztes együttesből.

Az ifik Szlovéniában ültek fel a kontinens trónjára (Fotó: Cseh Péter)
Az ifik Szlovéniában ültek fel a kontinens trónjára (Fotó: Cseh Péter)

HITVITA HELYETT SZIKÁR TÉNYEK

„Lehet hitvitát nyitni, hogy az utánpótlássikerek annak is köszönhetők, hogy szerencsés csillagállás mellett aranygenerációk születtek a női szakágban – így Novák András. – De nézzük inkább a tényeket. Az elmúlt öt évben huszonhatezerről nyolcvannyolcezerre nőtt az igazolt kézilabdázók száma Magyarországon. Ha az egész taoidőszakot nézzük, megtízszereződött a létszámuk. Ebből logikusan következne, hogy a mennyiséggel együtt a minőség is nő, de ha ez kétséget kizáróan így lenne, minden tornát Kína nyerne meg. Ettől függetlenül a bővülő merítési lehetőség, a javuló feltételek és a jó generáció együttesen adhatta ki ezeket az eredményeket. Amit a szakemberek kérnek, kitalálnak, azt a szövetség biztosítani tudja, az edzők jók, a rendszer működik. A személyekben hiszek a leginkább: egy kicsit rossz rendszer is működhet remekül a megfelelő személyekkel, fordítva ez nem igaz.”

A FEJLŐDÉS A FONTOS

Az ifjúságiakat az idén kontinensbajnoki címig vezető szövetségi edző, ifjabb Kiss Szilárd a szövetség honlapján arról beszélt, hogy az elmúlt hetekben összesen 31 lányt versenyeztettek, hiszen az EYOF-on is részt vettek egy másik kerettel. Mivel a két torna időben közel volt egymáshoz, két csapattal készültek, ami nem volt könnyű feladat a stábnak.

„Az utánpótlásversenyeken nem elsősorban az eredmény a lényeg, hanem a tapasztalatszerzés és a fejlődés – fogalmazott ifjabb Kiss Szilárd. – Ám ilyen akaratos, mentálisan ennyire erős magyar csapattal csakis a győzelem lehetett a célunk. Szeretném megköszönni a stábnak a lelkiismeretes munkát, az összes egyesületnek és a szövetségnek a sok segítséget, valamint az összes edzőkollégának kijár a dicséret, akik valaha is dolgoztak ezekkel a lányokkal. Köszönettel tartozom a Nemzeti Kézilabda Akadémiának, amely támogatta, hogy a válogatottal is dolgozhassak. Ez a siker közös érdem.”

Nem csak epizódszereplők

A női felnőtt NB I-ben legutóbb ötödik helyen végző Vác tudatosan nevel és épít be fiatal magyar tehetségeket, a legutóbbi bajnoki kiírásra benevezett 23 tagú váci keretben 11-en születtek 1999-ben vagy utána, a következő évadban pedig 21 év lesz a Szilágyi Zoltán vezette együttes átlagéletkora. A váciak az idei junior Eb-győztes együttesbe két (Kácsor Gréta és Kuczora Csenge), az ifi Európa-bajnok csapatba egy (Bukovszky Anna) játékost adtak.

„Az elmúlt két nyár világversenyein elért sikerek szép jövőképet festenek – mondta Szilágyi Zoltán. – A korábbi években ennyire nem voltunk elkényeztetve jó eredményekkel. Ha öt-nyolc éven belül beérnek az idei tornákon szereplő játékosok, kiváló eredményeket érhetnek el felnőttszinten is. Nagy előny volt, hogy válogatottjaink év közben sokat készülhettek együtt, a juniorok havonta egyszer összegyűltek – ez később már nyilván nem lesz így.”

A váci edző szerint az is fontos szegmense a sikereknek, hogy egyre több csapatnál (a teljesség igénye nélkül: FTC, DVSC, Vác) dobják be a fiatalokat a mély vízbe, és építenek rájuk, vagyis nem csak epizódszerepet szánnak nekik.

„Azt se felejtsük el, hogy fiatal tehetségeink az egyik, ha nem a legerősebb női ligában gyűjthetnek erőt és tapasztalatot” – mutatott rá Szilágyi.

A TELJES MÉRET MEGTEKINTÉSÉHEZ KATTINTSON A KÉPRE!
A TELJES MÉRET MEGTEKINTÉSÉHEZ KATTINTSON A KÉPRE!
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik