– Minek köszönhetjük, hogy a Vuelta a Espana és a világbajnokság között Budapestre érkezett?
– Az egyik célom, hogy a kilencvenöt tagországunk közül minél többet meglátogassak. Szeretek tudni arról, hogy hol mire készülnek, és miben lehetünk a segítségükre – felelte David Lappartient, a Nemzetközi Kerékpáros-szövetség (UCI) francia elnöke, aki a Magyar Kerékpáros-szövetség meghívására érkezett hazánkba, és elfogadva az újabb meghívást, jövőre a Gio d'Italia rajtjára visszatér hozzánk. – Magyarországon nagy hagyományai vannak a kerékpározásnak, és már tudom, hogy nagy ívűek a jövőbeni tervek is.

SZERENCSÉS CSILLAGÁLLÁS

A UCI elnöke megbeszélést folytatott az Aktív Magyarországért felelős kormánybiztossal is. Révész Máriusz elmondta, a Giro 2020-as rajtjának Magyarországra hozatala nemcsak marketingfogás, hanem cél a szemléletformálás is: a hazai kerékpársport hóna alá nyúlva a profi szakág, illetve a szabadidős tevékenység is fellendülhet.

„Szerencsés a csillagállás, nagyon tehetséges fiataljaink tűntek fel: Peák Barnabás, Valter Attila, Dina Márton és Fetter Erik. Érdekes belegondolni, hogy a szlovén Tadej Pogacar két éve a Tour de Hongrie-n (TDH) lett harmadik, idén meg a Vueltán. Idén nálunk Dina lett a harmadik, Valter pedig a második... – bizakodott Révész, aki megerősítette, hogy a Giro-projektre 7.8 milliárd forintot szán a kormány, ugyanakkor a kerékpár az F1 utáni második legnagyobb megtérülésű sportesemény, még akkor is, ha magyar csapat szereplése nem reális. – Az viszont máris eredmény, hogy a UCI négyosztatú kalaprendszerében a hármasból a kettesbe kerülünk át január 1-től, azaz komolyabban vesznek minket. Továbbá szeptember végére elkészül Nagykanizsa és Debrecen velodromjának tanulmányterve, ha ezek megépülnek, ugyancsak nagy lökést adhatnak a hazai kerékpározásnak. A másik reményünk, ha a TDH magasabb kategóriájúvá válhatna, illetve ha másik nagy versenyt Magyarországra tudnánk hozni.”

– Fontos, hogy a nagy háromhetesek érintsenek messzi, kevésbé sportágőrült országokat, amilyen a miénk vagy a tavalyi Giro-nyitó Izrael?
– Igen, mert sokaknak jó. A kerékpár az egyik fő sportág, egy ilyen esemény ráirányítja a figyelmet az országra, egyidejűleg felkelti a helyi fiatalok érdeklődését. Mi nem zárkózunk be, Európa egyik legszebb városának szívéből indulunk majd, Budapestet láthatja az egész világ, ugyanakkor testközelből többet lehet megtudni a sportágról, a bajnokokról, és sokkal jobb így megtapasztalni a világ egyik legcsodásabb sporteseményét. Ezek a hatalmas versenyek átlépnek a határokon, Izrael például fantasztikus házigazda volt, idén a Tour de France Brüsszelből indult, majdnem egymillióan hömpölyögtek az utcákon, nagyszerű hangulat uralkodott. Dél-Amerikában és Afrikában hatalmas az ugrás, már nemcsak a fő piacokon, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban, valamint a Benelux államokban, hanem Európában mindenhol fontos a kerékpár. Viszont továbbra sem vagyunk olyan erősek, amilyenek lehetnénk.

– Ezért végeztek kutatást?
– Igen, nyilvánvalóan tudnunk kell, a nézők mire volnának kíváncsiak. Kiderült, hogy nincsenek a modern technológiák ellen, de azt sem szeretnék, ha a régi vágású stratégiák eltűnnének. Kell-e nekünk az élő eredménykövetés, mindenkinek, így a versenyzőnek is tudnia kell-e útközben is mindenről, vagy csak a szakasz végén? Ugyanez a helyzet a rádiórendszerrel, ha szeretnénk használni, akkor mindenkinek hozzáférhetővé kell tenni, mint a Formula–1-ben. Nincs egyféle megoldás, sok lehetőség van. A legfontosabb, hogy érdekesek legyenek a versenyek, amin az értendő, hogy ne legyenek kiszámíthatók az eredmények. Idén szerencsére csodás Tourunk volt, a klasszikusok is jól alakultak, és a három legnagyobb versenyt olyanok nyerték meg, akik korábban nem. Olaszországban az ecuadori Richard Carapaz, Franciaországban a kolumbiai Egan Bernal, Spanyolországban a szlovén Primoz Roglic. Ez egyfelől jelzi, hogy talán eljött a generációváltás, másfelől ismét bizonyítja, hogy a kerékpár már az egész világ sportja. Aztán hamarosan kezdődik a világbajnokság, amelyen a spanyol Alejandro Valverde, a szlovák Peter Sagan és a belga Philippe Gilbert is esélyes, megnézhetjük, az újak vagy a régiek nyernek-e.

David Lappartient (Fotó: Földi Imre)

– A szakaszhosszok is változnak, manapság kevesebb a hőskorbeli, kétszáz kilométer feletti etap.
– Igaz, és részben azért, hogy látványosabbak lehessenek, mert az vonzza a nézőket, ők pedig a támogatókat és így tovább. De azért találni még kimerítő, kétszáz-kétszázhúsz kilométeres szakaszokat, a hegyekben is, a vébén is lesz kétszáznyolcvanas nap, amihez muszáj jó formában lenni.

– Ha már jó forma… Amikor pályázott az elnökségre, az egyik fő pontja a doppingellenes küzdelem volt, a másik az olimpiai pozíció megerősítése. Ezzel miként haladnak?
– Jól. Az Agenda 2022-es fejlesztési programomnak nemcsak a dopping, hanem a „hitelesség” volt az egyik fejezete, persze benne a doppinggal, a mechanikai csalással és a sportfogadással. Nos, a vébéken és a world tour versenyeken már használunk röntgengépet a csalások leleplezésére, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökségnél pedig igyekszünk két újabb szert felvetetni a tiltólistára, az egyik a tramadol, amely a UCI-nál március 1. óta tiltott szer. Ami az olimpiai mozgalmat illeti, két új diszciplína és négy új éremlehetőség lesz a játékokon, amivel a sportolói létszám és a medáliák tekintetében a harmadik legnagyobb sportág leszünk. Jó a kapcsolatunk a NOB elnökével és főtitkárával is, ám nem szabad túl nagyra nőni sem.

– Az elektronikus biciklik elterjedéséhez mit szól?
– Nagyon fontosak, mert kiváló lehetőséget nyújtanak azoknak, akik leszoktak a tekerésről, de így könnyebben visszaszállnak a nyeregbe, ráadásul a világ kerékpárbevételeinek negyven százalékát adják már. Úgyhogy mi is beindítottuk az „e-bike” versenyeinket, méghozzá nagy sikerrel – azt viszont nem szeretném, hogy a Tour de France-on ilyennel hajtson a győztes…

– A vágyott női Tour de France-ot inkább?
– Természetesen! Az Agenda 2022-nek fontos eleme az egyenlőség is: a mi eseményeinken már egyformák a pénzdíjak és a minimálbérek – a maximumot természetesen a piac határozza meg –, és a NOB-nál felterjesztettem, hogy 2024-ben Párizsban ugyanannyi kvóta jusson a két nemnek. Továbbá a beindítandó női world tour sorozatunkra az öt helyre nyolc csapat pályázik, ami nagyszerű. A Tournak persze nem mi vagyunk a tulajdonosai, ám biztató megbeszéléseket folytatunk, hamarosan talán bejelentés is lesz.