Alaposan megtréfálták a rosszul taktikázó mezőnyt

Érdekesen, a megszokott forgatókönyvektől eltérően alakult a szerdai szakasz. Addig még rendbe is lett volna, hogy néhány vállalkozó kedvű kerekes meglépett a mezőnytől, ám ezúttal a szökevények 56-an voltak. A kérdés joggal vetődött fel: ők a szökevények, és a mezőny üldözi őket? Vagy éppen pont fordítva: ők alkotják a mezőnyt, a többiek meg csak lemaradtak?

Ezen a kérdésen lépjünk is gyorsan tovább, és állapítsuk meg, az élmezőny létszáma a kilométerek során folyamatosan csökkent. Hogy ez inkább a fizikai terhelhetőségnek vagy taktikai érzéknek volt köszönhető, egyelőre nem tudni. Azt viszont igen, az élen haladók jó tempót diktáltak, és nagy előnyre tettek szert.

Ötven kilométerrel a cél előtt több mint tizennégy perc volt a második csoport hátránya, benne az összetettben is versenyben lévőkkel, és nagyon nem úgy nézett ki, hogy érdemi támadást tudnak intézni. Nem is tudtak, ráadásul nemcsak az élen haladókkal, hanem a pocsék időjárással is meg kellett küzdeniük: a szakadó eső aligha a nagy taktikázásnak és feltámadásnak kedvezett.

Harminc kilométerrel a cél előtt az élmezőny még mindig tudta tartani jelentős előnyét az üldözőkhöz képest – 12:56 perc volt –, így hazaérésre volt kilátás. Viszont ugyanakkor sprintbefutóra is, megindult a helyezkedés időnek előtte, de ekkor már senki sem akart leszakadni.

Az élen haladók nem akarták az utolsó méterekre hagyni a döntést, közülük Petrov bírta a legjobban erővel a végét, és megnyerte a szakaszt. Az utolsó kilométerek alaposan megszórták az élbolyt, a mezőnynek még majd' tíz kilométere volt hátra, amikor elől már a dobogósok kezei a magasba emelkedtek…

A szakasz alaposan átírta az összetett állást, így mindhárom dobogós elköszönt korábbi helyezésétől, a rózsaszín trikó az ausztrál Richie Porte birtokába került.