Sokmilliárdos imázsépítés – 50 nap múlva rajtol a foci-vb!

Már csak ötven nap, és az Oroszország–Szaúd Arábia mérkőzéssel kezdetét veszi a 21. labdarúgó-világbajnokság – így érdemes megnézni, hogyan várja a rendező ország a közelgő tornát.

Nyilván minden hasonló sportesemény kapcsán az egyik legfontosabb szempont a stadionok állapota. Az idei világbajnokságot tizenkét helyszínen rendezik, ebből kettő Moszkvában található (a Luzsnyiki Stadion és a Szpartaknak otthont adó Otkrityije Aréna), a többi Jekatyerinburgban, Kalinyingrádban, Kazanyban, Nyizsnyij Novgorodban, Rosztov-Donban, Szamarában, Szaranszkban, Szentpéterváron, Szocsiban és Volgográdban.

Ugyan voltak csúszások, de április elején felavatták a jekatyerinburgi és a kalinyingrádi stadiont, majd másfél hete megnyitotta kapuit a rosztovi és Nyizsnyij Novgorod-i is.

„Úgy vélem, jól sikerült mérkőzések voltak, csak néhány kisebb technikai problémát kellett leküzdenünk – nyilatkozta Alekszej Szorokin, a helyi szervezőbizottság első embere. – A stadionok kiürítése remekül ment. Rosztovban és Nyizsnyij Novgorodban csak az alsó karéjokban voltak nézők, de idővel a felsőket is kipróbáljuk. Minden szolgáltatás működött, nem volt gond a kommunikációs rendszerekkel sem, a gyep pedig bírta a terhelést, nincs ok aggodalomra.”

Ezt követően – a múlt hétvégén – Volgográdban és Szaranszkban is megrendezték az első tesztmeccseket, már csak a szamarai Koszmosz Aréna nincs kész. Ez a stadion tűnik a legproblémásabbnak mind közül: időközben át kellett dolgozni az eredeti terveket, ami jelentős késést vont maga után, így a gyepszőnyeget csupán a múlt héten fektették le.

A FIFA március végén is figyelmeztetett, hogy még rengeteg munka szükséges, de a szervezők reményei szerint április 28-án megrendezhetik az első szamarai tesztmérkőzést.

„Minden jól halad, csak a szamarai stadionnal vannak gondok, azonban nem hiszem, hogy bármi baj lesz – ha nem is a tervezett ütemben, de a világbajnokságra biztosan elkészül” – mondta lapunknak Artur Petroszjan orosz sportújságíró.

A helyi beszámolók szerint az infrastrukturális fejlesztések is jól állnak, több mint kilencven százalékuk elkészült.

„Nagyjából egymilliárd dollárt fordítottak infrastruktúrára, ami szerintem mutatja, milyen komolyan veszi az ország a tornát – folytatta Artur Petroszjan. – Emellett még néhány milliót elköltöttek arra, hogy a szurkolók és az újságírók ingyen vonatozhassanak a rendező városok között.”

Tegyük hozzá, a 2010-es dél-afrikai, majd a négy évvel későbbi brazíliai torna előtt is rengeteg riasztó hír látott napvilágot a várható bűncselekményekről, de megközelítőleg sem történt annyi szörnyűség, mint amire számítottak.

„Ezt komolyan gondolja? – hitetlenkedett az orosz kolléga. – Több mint egy hónapot töltöttem Dél-Afrikában, és sok olyat láttam-hallottam, amit szeretnék elfelejteni. Nagyon veszélyes volt. Brazília talán kevésbé, de az sem volt ideális. Oroszországban nincsenek ilyesfajta félelmek, példa nélküli biztonsági készültség lesz, megrendszabályozzák azokat az ultracsoportokat, amelyek balhékat okozhatnak.”

Az angol sajtó attól tart, támadások érhetik a drukkereiket. A tavalyelőtti Európa-bajnokságon az angol–orosz csoportmérkőzés előtt már összecsaptak egymással a szurkolók, majd a meccs után még a stadionban az oroszok rátámadtak az angolokra. Nyilván a két ország közötti diplomáciai feszültség sem tesz jót a viszonynak.

Vélhetően ennek is betudható, hogy Angliából viszonylag kevesen, sajtóhírek szerint nagyjából 30 ezren vettek jegyet, ez kevesebb, mint amennyit Ausztráliából, Peruból vagy a tornára ki sem jutó Kínából vásároltak. Az Arsenal egyébként nemrég játszott Moszkvában El-találkozót, amely mindenféle gond nélkül zajlott le – a relatív angliai érdektelenségnek persze egyéb okai is lehetnek, például a költségek.

A stadionok állapota mellett az orosz válogatott várható szereplése is legalább ugyanannyi embert foglalkoztat, hiszen rendezőként nyilván nem szeretne leégni.

Az oroszok két éve csoportutolsóként, egy szerzett ponttal estek ki az Európa-bajnokságról, majd a 2016 augusztusában kinevezett Sztanyiszlav Csercseszov szövetségi kapitány irányításával tavaly a hazai rendezésű Konföderációs Kupán is bent ragadtak a csoportjukban, csak a gyengécske új-zélandiakat győzték le. Természetesen a felkészülési mérkőzéseken elsősorban a kísérletezés, finomhangolás a cél, ám az sem feltétlenül biztató, hogy a szbornaja az előző öt találkozójából egyet sem nyert meg.

„Taktikai szempontból az a legnagyobb változtatás Csercseszov érkezése óta, hogy öt védővel áll ki a válogatott – mondta Petroszjan. – A játékosokat tekintve voltak nagyobb változások, ugyanis a szövetségi kapitány nem könnyű ember, ezért sincs a csapatban Igor Gyenyiszov, Szergej Ignasevics, Artyom Dzjuba vagy a Berezuckij testvérek.”

Az említettek közül Dzjuba a legfiatalabb a maga 29 évével – még visszaüthet, hogy a rutinos labdarúgók partvonalra kerültek, ugyanis az év elején három alapember, Viktor Vaszin, Georgij Dzsikija és Alekszandr Kokorin is súlyos sérülést szenvedett. Mindhárman lemaradnak a világbajnokságról, ez Petroszjan szerint nagy gondot okoz.

„Mindegyikük kiesése nagy érvágás, ugyanis fontos tagjai voltak az új csapatnak. A felkészülési mérkőzések túlnyomó többségén Dzsikija és Vaszin volt a két belső védő, míg Kokorin nemcsak fáradhatatlan játékos, hanem azon kevesek közé tartozik, akik képesek mérkőzéseket eldönteni. Sajnos Oroszországnak nemigen van ilyen futballistája.”

Pedig most nagyobb szükség lenne egy ilyen játékosra, mint bármikor.