A Hungaroringen történt ugyanis, hogy az élen a két ferraris állt Sebastian Vettel, Kimi Räikkönen sorrendben. Őket követték a Mercedes versenyzői, ám akkor a csapat arra kérte az addig előkelőbb pozícióban lévő Valtteri Bottast – aki nem birkózott meg a vörös autók megelőzésével –, hogy engedje el a csapattársát. A finn ezt meg is tette, ám Hamiltonnak sem sikerült a ferrarisok elé kerülni, a brit az utolsó körben emiatt visszaadta Bottasnak a harmadik pozíciót.

„Nagyon pozitív volt, hogy elengedtem Valtterit, így pedig csak a negyedik helyen végeztem – emlékezett vissza a Hungaroringen történtekre Hamilton. – Úgy mentem a nyári szünetre, hogy azt gondoltam, sose akarok még egyszer ilyen helyzetbe kerülni vagy a csapatot olyan helyzetbe hozni, hogy dönteniük kelljen, melyikünk végezzen előrébb és melyikünk hátrébb."

„Megfogadtam, hogy onnantól kezdve minden versenyen én leszek elől, így sose vetődhet fel a kérdés, hogy Valtterinek el kell-e engednie vagy bármi hasonlót kell-e tennie. Biztosra mentem, hogy tanultam azokból, amiket az év elején tettem, és ezeket felhasználtam a szezon második felében" – indokolta végső győzelmét a négyszeres bajnok.

Hamilton a nyári szünetet követően valóban a kezébe vette az irányítást a csapaton belül. A Belga Nagydíjtól kezdve hat futamból ötöt megnyert, így már Mexikóban bebiztosította negyedik világbajnoki címét. Az időmérőkön pedig egészen Brazíliáig – amikor már a Q1-ben csúnyán összetörte az autóját – mindig Bottas előtt végzett.