Az éjszakai, villanyvilágítás mellett rendezett és az egzotikus helyszínekre vitt nagydíjak a jogtulajdonos szándékai szerint növelték a Formula–1 iránti globális érdeklődést (Fotó: Imago)

A 2008-as gazdasági világválság alapjaiban formálta át a Formula–1-et is, hiszen a gyári istállók esztelen költekezése után meg kellett teremteni a sportág fenntartható fejlődésének feltételeit.

A legradikálisabb változás valószínűleg az évközi tesztek betiltása volt, amivel tényleg megvágták a kiadások nagy részét, ugyanakkor merőben új kihívás elé állította a csapatokat. Az intézkedés a legérzékenyebben a Ferrarit érintette, amely megszokta, hogy a legyártott elemeket azonnal ki is próbálhatta saját tesztpályáján, az új érában viszont a szimulátorokra került nagyobb hangsúly. Az istállók ezenfelül közös egyezményben vállalták az erőforrások visszaszorítását, ám ahogy arra számítani lehetett, hatékony megoldást csak a központi tilalmak jelentettek, mint például az egy idényben felhasználható motorok számának további korlátozása.

A válságot követően már önmagában is sikernek számított, hogy az FIA intézkedéseinek köszönhetően életben maradt a sportág, sőt kisebb magánistállókon kívül a Mercedes gyári alakulatként is csatlakozott a sorozathoz. Persze a nagyok költekezését a tervezett költségvetési plafon híján nem lehetett teljesen ellenőrzött formában korlátozni, de a tűzoltás így is megtette hatását. A felgyorsult, globalizált világ ugyanakkor teljesen új kihívások elé is állította az F1-et, amely azzal szembesült, hogy a korábbi évtizedekkel ellentétben most már egy-egy unalmasabb időszak után bizony a kemény vonalas rajongók is hátat fordítanak a sportágnak. A modern korban másfél óra monoton körözgetéssel már nem lehetett a képernyők elé vonzani az embereket, ezért a sportág irányítóinak a show javítása lett az egyik legfontosabb feladatuk.

Már a 2009-es nagy szabályváltozások is azt a célt szolgálták volna, hogy az autók aerodinamikájának megnyirbálásával kiélezettebbé váljon a versengés, ám ez önmagában nem vezetett sikerre, így az új évtizedben egy sor más módosítást is bevezettek. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy az F1 új gumiszállítójától, a Pirellitől szándékosan olyan abroncsokat kértek, amelyek gyorsabban használódnak el, így megnőtt a kerékcserék száma és a gumikezelés is nagyobb hangsúlyt kapott. A pályán történő előzések számát próbálták növelni azzal is, hogy betiltották a verseny közbeni újratankolást, valamint hogy lehetővé tették a hátsó szárny nyitását az üldöző pilótáknak. A sportág hagyományait felrúgva drasztikusan módosították a pontrendszert is, a győzelemért már 25 pont járt, és még a tizedik helyezett is gazdagodott eggyel.

Bár ha csak az idények végeredményét és a világbajnokok bántóan kis számát nézzük, azt feltételezhetnénk, a rengeteg módosítás nem érte el célját, valójában a futamok összességében igenis izgalmasabbak és változatosabbak lettek a korábbiakhoz képest. A „bezzeg régen” lemezt újra meg újra felrakó fanyalgó kórus a mesterségesnek ható változások kapcsán természetesen nosztalgikusan sírja vissza a kilencvenes-kétezres évek küzdelmeit, ám ha valaki veszi a fáradságot és belenéz az akkori futamokba, teljesen nyilvánvaló a javulás.

Technikai szempontból fontos változás volt az elképesztően összetett, V6-os turbóhibrid motorok 2014-es bevezetése, amit a nagyobb gyártók kedvéért erőltettek – fájdalom, a technológia korántsem ösztönzött annyi kiemelt márkát, mint remélték, sőt a Honda küszködése meg el is ijesztette őket.

Az előttünk álló nyolcadik évtizedben a legfontosabb feladat az erőviszonyok kiegyenlítése, amit a 2021-es radikális szabályváltozások talán hosszabb távon valóban lehetővé is tesznek.

Hat világbajnoki koronájával Lewis Hamilton a sportág történetének második legeredményesebb pilótája (Fotó: Getty Images)
 AZ ÉVTIZED SZTÁRJAI

 A 2009 és 2013 közötti szabályrendszer egyértelmű haszonélvezője a Red Bull volt, amelynek zseniális tervezőmérnöke, Adrian Newey újabb és újabb nagyszerű aerodinamikai trükkökkel kápráztatta el a világot.

Sebastian Vettel négy vb-címet ért el a Red Bull-lal (Fotó: AFP)

A csapat versenyzője, Sebastian Vettel sorozatban négy világbajnokságot nyert ez idő alatt, de ne felejtsük el, hogy Fernando Alonso a Ferrarival kétszer is csupán egy hajszállal, az évadzárón maradt alul vele szemben. Az új technikai éra aztán a Mercedes dominanciáját, s vele együtt Lewis Hamilton öt világbajnoki címét hozta, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Ferrari 2017-ben és 2018-ban is méltó ellenfele volt a német istállónak – ha Vettel kicsit is összeszedettebb, két vb-trófeát szerezhetett volna vörösben is. Nico Rosberg Mercedesszel szerzett 2016-os bajnoki sikerében Hamilton pechsorozata is szerepet játszott, ám a német pilóta így is keményen megdolgozott a diadalért.

AZ EGYÉNI BAJNOKSÁG ELSŐ HÁROM HELYEZETTJE

2010: 1. Sebastian Vettel (német, Red Bull-Renault) 256 pont, 2. Fernando Alonso (spanyol, Ferrari) 252, 3. Mark Webber (ausztrál, Red Bull-Renault) 242
2011: 1. Sebastian Vettel (német, Red Bull-Renault) 392 pont, 2. Jenson Button (brit, McLaren-Mercedes) 270, 3. Mark Webber (ausztrál, Red Bull-Renault) 258
2012: 1. Sebastian Vettel (német, Red Bull-Renault) 281 pont, 2. Fernando Alonso (spanyol, Ferrari) 278, 3. Kimi Räikkönen (finn, Lotus-Renault) 207
2013: 1. Sebastian Vettel (német, Red Bull-Renault) 397 pont, 2. Fernando Alonso (spanyol, Ferrari) 242, 3. Mark Webber (ausztrál, Red Bull-Renault) 199
2014: 1. Lewis Hamilton (brit, Mercedes) 384 pont, 2. Nico Rosberg (német, Mercedes) 317, 3. Daniel Ricciardo (ausztrál, Red Bull-Renault) 238
2015: 1. Lewis Hamilton (brit, Mercedes) 381 pont, 2. Nico Rosberg (német, Mercedes) 322, 3. Sebastian Vettel (német, Ferrari) 278
2016: 1. Nico Rosberg (német, Mercedes) 385 pont, 2. Lewis Hamilton (brit, Mercedes) 380, 3. Daniel Ricciardo (ausztrál, Red Bull-TAG Heuer) 256

 

Csak Nico Rosbergnek sikerült megtörnie Lewis Hamilton az évtized második felében kiépített egyeduralmát (Fotó: AFP)

2017: 1. Lewis Hamilton (brit, Mercedes) 363 pont, 2. Sebastian Vettel (német, Ferrari) 317, 3. Valtteri Bottas (finn, Mercedes) 305
2018: 1. Lewis Hamilton (brit, Mercedes) 408 pont, 2. Sebastian Vettel (német, Ferrari) 320, 3. Kimi Räikkönen (finn, Ferrari) 251
2019: 1. Lewis Hamilton (brit, Mercedes) 413 pont, 2. Valtteri Bottas (finn, Mercedes) 326, 3. Max Verstappen (holland, Red Bull-Honda) 278

A KONSTRUKTŐRI BAJNOKSÁG ELSŐ HÁROM HELYEZETTJE
2010: 1. Red Bull-Renault (osztrák) 498 pont, 2. McLaren-Mercedes (brit) 454, 3. Ferrari (olasz) 396
2011: 1. Red Bull-Renault (osztrák) 650 pont, 2. McLaren-Mercedes (brit) 497, 3. Ferrari (olasz) 375
2012: 1. Red Bull-Renault (osztrák) 460 pont, 2. Ferrari (olasz) 400, 3. McLaren-Mercedes (brit) 378
2013: 1. Red Bull-Renault (osztrák) 596 pont, 2. Mercedes (német) 360, 3. Ferrari (olasz) 354
2014: 1. Mercedes (német) 701 pont, 2. Red Bull-Renault (osztrák) 405, 3. Williams-Mercedes (brit) 320
2015: 1. Mercedes (német) 703 pont, 2. Ferrari (olasz) 428, 3. Williams-Mercedes (brit) 257
2016: 1. Mercedes (német) 765 pont, 2. Red Bull-TAG Heuer (osztrák) 468, 3. Ferrari (olasz) 398
2017: 1. Mercedes (német) 668 pont, 2. Ferrari (olasz) 522, 3. Red Bull-TAG Heuer (osztrák) 368
2018: 1. Mercedes (német) 655 pont, 2. Ferrari (olasz) 571, 3. Red Bull-TAG Heuer (osztrák) 419
2019: 1. Mercedes (német) 739 pont, 2. Ferrari (olasz) 504, 3. Red Bull-Honda (osztrák) 417

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Hosszabbítás 2020. február 15-i lapszámában jelent meg.)