A Vidi lisszaboni vereséggel búcsúzott az Európa-ligától

A MÉRKŐZÉS ELŐTT

A pályamunkások tevékenységének köszönhetően „helyrepofozták” a lisszaboni José Alvalade Stadion gyepét, így nincs akadálya, hogy 21.05-kor elkezdődjön a 2012–2013-as Európa-liga-sorozat utolsó csoportmérkőzése, a csütörtökről elhalasztott Sporting CP–Videoton összecsapás. A munkások vödörből szórták fel a pályát, egyengették a gyepet, és miután az időjárás most kíméletes volt, nem maradt akadálya a mérkőzés megrendezésének. A két gárda a csütörtökön meghirdetett összeállításban lépett pályára – legalábbis így tűnt addig, míg a bemelegítésnél a Sporting nem változtatott, Gelson Fernándes került be a kezdőbe.

A MÉRKŐZÉS – ÉLŐ, SZÖVEGES TUDÓSÍTÁS A TALÁLKOZÓRÓL ITT!

Szinte teljesen üres lelátók előtt kezdődött a mérkőzés, akár azt is mondhatjuk, hogy néhány őszi NB I-es mérkőzésen több szurkoló előtt léphetett pályára a Videoton, mint Lisszabonban. Az első lövés a hazaiaké volt, Viola azonban nem talált kaput a 2. percben. Az első sárgát is a lisszaboni zöld-fehér-feketék könyvelhették el, a 9. percben Rinaudo a kelleténél keményebb belépő után kapott lapot. Az első tizenöt perc után egy lövés árválkodott a statisztikai lapon, a Videoton ezen hamar változtatott: a 17. percben Nikolicsnál reklamáltak kezezést a hazaiak, Filipe Oliveira viszont a labdával foglalkozott, tizenöt méterről életerős lövést eresztett meg, Marcelo védett.

A 20. percben már valódi ziccer kihagyását fájlalhatták a Videoton drukkerei, Nikolics lépett ki a leshatárról – a hazai reklamálás ellenére egyvonalnak tűnt –, egyedül vezette a labdát Marcelóra, célba vette a hosszút, ám a portugál kapus hárítani tudta a nem túl jól sikerült kísérletet. Nem volt még vége: a 22. percben Renato Neto jutott lövőhelyzethez egy létszámfölényben lejátszott kontrát követően, a tizenhatoson kívülről elengedett lövés azonban a lécen csattant.

A 26. percben Brachi élesen belőtt szabadrúgását követően Sándor György lőtt fordulásról, Boulahrouz szögletre mentette a helyzetet, a kis számú, meccsre kilátogató Sporting-drukker pedig füttyel „jutalmazta” övéit. Jött aztán felhördülés is, egy veszélyes, jobb oldali Sporting-szögletet követően, a Videoton védői viszont tisztázni tudtak.

A 35. percben a Sporting egymás után két, veszélyesnek ígérkező oldalszabadrúgást pazarolt el – balról egyet, jobbról egyet –, helyzetek helyett némi csúszkálással fűszerezett mezőnyjátékban „gyönyörködhettünk.” A félidő hajrájában Insúa pattogós, tizenhatoson kívüli lövését kellett védenie Tujvelnek, majd Walter Lee szedett össze egy sárga lapot. Az első negyvenöt percben a Videoton több ziccert, több lövési kísérletet és több kapura tartó kísérletet könyvelhetett el, igaz, a Sporting összességében több támadást vezetett. Ettől függetlenül, ha Nikolics jobb megoldást választ, vagy Renato Netónak több szerencséje van, a fehérváriak simán előnybe kerülhettek volna.

A második félidőre egyik edző sem váltott, a hazaiaknál Diego Capel viszont átjött a jobb oldalra, így „ellenlábas” szélsővel próbálkozott a Sporting. Az 52. percben jegyezhettük fel a játékrész első helyzetét, Diego Capel jobbról visszastukkolt labdáját Boulahrouz küldte a léc fölé. Hamarosan Insúa és Ricardo Esgaio is kísérletezett – sikertelenül, de a második félidő eleje a Sportingé volt.

Elsőként Paulo Sousa változtatott, behozta Gyurcsó Ádámot Filipe Oliveira helyére az 57. percben. A cserét követően Ricardo Esgaio került veszélyes helyzetbe, Brachi viszont megállította, majd a korner után egy kis tűzijátékot úszott meg a Videoton.

A 65. percben már nem úszta meg a magyar csapat: Insúa hatalmas erejű, szitáló, lapos szabadrúgását Tujvel még kitolta a bal alsó sarok elől, de pont Labjad elé, a berobbanó Sporting-játékos pedig egyből kilőtte a rövid fölsőt (1–0).

A viszonylag kényelmes kontrázgatásnak ezzel vége volt, a Videoton – miután az első félidőben nem élt a kínálkozó esélyekkel – futhatott az eredmény után. Ehhez képest a 72. percben Labjad duplázhatott volna, de a leshatárról kilépve nem tudta belőni ziccerét, Tujvel remek védést mutatott be. Paulo Sousa frissített, harcba dobta Paraibát és Kovács Istvánt is az utolsó 17 percre.

A 79. percben szinte a „semmiből” tizenegyeshez jutott a Videoton, jogosan: Brachi jobb oldali szabadrúgását követően Rinaudo kézzel ért a labdába (sárgát viszont nem kapott ezért, pedig már volt egy figyelmeztetése), büntető! A csapatkapitány Sándor György állt a labda mögé, a kapust elküldve a bal alsó sarokba gurított – 1–1!

Nem sokáig örülhetett a Videoton az iksznek, tulajdonképpen a középkezdés utáni akcióból gólt kapott. Jobb oldali Sporting-akciót követően Vinicius szabálytalankodott sárga lapot érően, Capel szabadrúgására Tujvel rosszul mozdult ki, a védők először még menteni tudtak, de Viola már a hálóba gyötörte a labdát – Caneira nem találta el azt a gólvonalon... (2–1)

Nem elég a gólhátrány, hamarosan megfogyatkozott a Videoton, Sándor György nagyon csúnyán utána rúgott Capelnek, így jogosan kapott piros lapot. A Vidinek már csak egy lehetősége maradt, de a 93. percben Gyurcsó beadását menteni tudták a hazaiak Paraiba és Kovács elől, így a Sporting 2–1-re győzött – a gyengébb első félidő után alighanem többet is tett valamennyivel a három pontért, de a Videotonnak kétségtelenül volt esélye a döntetlenre. A lefújás után a már korábban egy sárga lapot magának kireklamáló Marco Caneira ismét szóvá tette a játékvezetőnek, hogy miért nem állította ki a tizenegyesnél Rinaudót, és a kiállítás sorsára jutott.

A Videoton két győzelem, négy vereség mérleggel a 3. helyen zárt a G-csoportban – csoportrendszerű lebonyolításban a fehérváriak által megszerzett hat pont így is magyar rekordnak számít.