174 meccs, 300 gól, videók - a visszatérő Fradi európai kupatörténelme

1936, KK: Slavia Praha–FTC meccs (Fotó: Imago)

A Ferencváros több szempontból is úttörőnek számít a magyar csapatok nemzetközi kupaszereplését illetően. Az FTC az első – és mindmáig az egyetlen – együttesünk, amely a három klasszikus európai kupa egyikét (jelesül a VVK-t) megnyerte, az első magyar csapat, amely bejutott a Bajnokok Ligájába és az UEFA-kupa csoportkörébe, és futballklubjaink közül elsőként szerepelt a KEK-ben.

Története során 38. alkalommal vívta ki az európai kupaszereplés jogát a Ferencváros labdarúgócsapata, ám csak 37-edszer indul a három jelentős kupa valamelyikében, mert az 1968–1969-es kiírásban – a csehszlovákiai katonai beavatkozás miatt, azaz politikai okokból – hazánk (további négy szocialista országgal együtt) visszaléptette a BEK-ben és a KEK-ben induló csapatát, így a bajnok FTC ebben a szezonban nem szerepelhetett a Bajnokcsapatok Európa-kupájában.

Eddig összesen 174 európai kupamérkőzést játszottak a zöld-fehérek, az Ulisses elleni meccs lesz tehát a 175. találkozójuk. A Ferencváros kereken 300 gólnál tart az európai kupaporondon, a jubileumi találatot 2005. július 28-án, Minszkben, az MTZ-RIPO Minszk ellen Rósa Dénes szerezte a 89. percben.

A jelenleg Európa-ligának nevezett UEFA-kupában (és jogelődjéban, a VVK-ban, illetve az EVK-ban) 21-edszer szerepel az együttes, eddig 103 mérkőzést játszott, amiből 49-et megnyert, azaz este az 50. győzelmét szerezheti meg.

Az alábbiakban a több mint ötven esztendőre visszanyúló Fradi-kupatörténelem néhány fontosabb fejezetébe pillantunk bele.

AZ ELSŐ INDULÁS – BÚCSÚ AZ 1. FORDULÓBAN

A hatvanas évekre a Ferencváros már veretes európai kupamúltra tekinthetett vissza, hiszen többször is szerepelt a Közép-európai Kupában, azaz a KK-ban, és kétszer – 1928-ban és 1937-ben – meg is nyerte azt. A klasszikus európai kupák között azonban a KK-t (ahogy az Intertotó-kupát sem) nem tartjuk számon, ebben a cikkünkben és a benne szereplő statisztikákban sem vettük figyelembe. Így amikor arról beszélünk, hogy a Ferencváros mikor indult először európai kupában, akkor az 1960-as KEK-szereplést említjük.

1960. február 13-án tíz európai ország – köztük Magyarország – képviselői állapodtak meg abban, hogy a bajnokcsapatok tornájának mintájára létrehozzák a Kupagyőztesek Európa-kupáját, a KEK-et. Mivel hazánkban 1956 és 1963 között nem rendezték meg a honi kupát, ezért az MLSZ a bajnokságban második helyen végző Ferencvárost nevezte a KEK első sorozatába.

A zöld-fehérek az első fordulóban a skót Rangerst kapták ellenfélnek, és 1960. szeptember 28-án játszották első európai kupamérkőzésüket, Glasgowban. A 36 ezres nézősereg előtt a Horváth Gy. – Thomann, Gerendás, Kiss III – Vilezsál, Kocsis Gy. – Friedmanszky, Orosz P., Albert, Rákosi, Fenyvesi összetételben szereplő Ferencváros Orosz Pál góljával szerezte meg a vezetést a 17. percben, ám a skótok fordítottak, és 4:2-re győztek. A visszavágón a Népstadionban a Fradi – Orosz és Friedmanszky találatával – a második félidő elején már 2:0-ra vezetett, tehát ledolgozta a hátrányát, ám Wilson révén a vendégek szereztek egy gólt (2:1), és így a Rangers jutott tovább.

A Fradi tehát az első kupaindulásakor rögtön az első fordulóban kiesett, második nekifutásra viszont egészen az elődöntőig jutott – az 1962–1963-as szezonban a Vásárvárosok Kupájában (VVK, az UEFA-kupa elődje) érte el ezt a szép sikert. Bár a zöld-fehérek a nyolc meccsükből ötöt elveszítettek, és csupán hármat nyertek meg, így is túljutottak három ellenfelükön. Előbb a nyugatnémet Viktoria Kölnt, majd az olasz Sampdoriát, aztán a román Petrolul Ploiestit búcsúztatták (érdekesség, hogy a románok elleni itthoni mérkőzésen a Vasas klasszisa, Farkas János is szerepelt a Fradiban – ezt akkor a szabályok megengedték), és a döntőbe jutásérta jugoszláv Dinamo Zagrebbel mérkőztek meg. A zágrábiak előbb a Népstadionban győztek 1:0-ra, majd a visszavágón otthonukban 2:1-re, így ők jutottak tovább. Zágrábban játszott először európai kupamérkőzésen az akkor 18 és fél éves Varga Zoltán.

A LEGNAGYOBB SIKER – KUPAGYŐZELEM!

Csak az időrendiség betartása miatt nem a VVK 1964–1965-ös sorozatával kezdtük a Fradi kupamúltját bemutató összeállításunkat, de mindenképpen ez a hőstett kívánkozik az élre, hiszen hiába játszott több csapatunk is európai kupadöntőt – az FTC mellett az Újpest, az MTK és a Videoton is –, csak a Fradi tudott nyerni a fináléban, máig ez a VVK-győzelem az egyetlen magyar kupasiker!

Tizenhárom mérkőzést vívott a Ferencváros, mire eljutott a döntőig, mert három párharcban is harmadik meccsre volt szükség, akkor ugyanis még nem számított az idegenben szerzett több gól. Az első fordulóban a csehszlovák ZJS Brnót, a következő körben az osztrák Wiener SC-t búcsúztatta a zöld-fehér alakulat, utóbbit (a kinti 0:1 és az itthoni 2:1 után) harmadik mérkőzésen, amelyet a Népstadionban Albert duplájával 2:0-ra nyert meg. Következett az olasz AS Roma, Tottiék „elődeit" kettős győzelemmel búcsúztatták a IX. kerületiek.

A négy közé jutásért az Athletic Bilbao volt az ellenfél, itthon 1:0-ra nyert, kint 2:1-re kikapott a Fradi – jött a harmadik mérkőzés, amelyen 3:0-ra diadalmaskodott a magyar csapat. Az elődöntőben a Manchester United várt a zöldekre, akik idegenben Novák Dezső góljával vezettek, majd a hazaiak három találata után Rákosi Gyula szépítő találata esélyt adott a visszavágóra. A Népstadionban aztán Novák Dezső büntetőből szerzett góljával 1:0-ra a Fradi nyert, következett a sorsolás, és – immár harmadszor ebben a sorozatban – az FTC-nek kedvezett a szerencse: a mindent eldöntő harmadik meccset Budapesten játszhatta. A Népstadionban, mintegy 70 000 néző előtt Karába János és Fenyvesi Máté góljával 2:0-ra elhúzott a Ferencváros, és meg is nyerte a meccset.

A döntőben a Juventus volt a Fradi ellenfele, a mérkőzést 1965. június 23-án, a Juve otthonában, Torinóban rendezték. A Géczi – Novák, Mátrai, Horváth L. – Juhász I., Orosz P. – Karába, Varga Z., Albert, Rákosi, Fenyvesi összeállításban szereplő Ferencváros Fenyvesi Máté fejes góljával 1:0-ra győzött, és Mészáros József együttese ezzel megnyerte a VVK-t!

Három évvel később majdnem sikerült megismételni ezt a sikert, a VVK 1967–1968-as kiírásában szintén a döntőig menetelt a Ferencváros (a legnagyszerűbb tett a 3. fordulóban a Liverpool búcsúztatása volt, ráadásul két 1:0-s sikerrel), ám a fináléban a Leeds Unitedet már nem tudta felülmúlni. Leedsben 1:0-ra az angolok győztek, az itthoni visszavágó 0:0-ra végződött, így a britek emelhették magasba a trófeát.

Négy évvel később, az immár UEFA-kupának nevezett sorozatban az elődöntőig juttottak a zöld-fehérek, és ekkor is egy angol csapat – ezúttal a Wolverhampton Wanderers – állta útjukat. A döntőbe jutásért zajló párharcban az itthoni 2:2 után Wolverhamptonban a hazaiak 2:1-re győztek, így ők vívhatták a finálét.

VERETLENÜL A KEK-DÖNTŐIG

Az 1965-ös VVK-győzelem, illetve az 1968-as döntő óta generációváltáson ment keresztül a Ferencváros, amely 1974-ben az MNK döntőjében 3–1-re legyőzte a Komlót, így kivívta a jogot, hogy a Kupagyőztesek Európa-kupájában indulhasson.

A Dalnoki Jenő irányította, megfiatalított gárda – amelyben olyan feltörekvő tehetségek kaptak több-kevesebb lehetőséget, mint Nyilasi Tibor, Ebedli Zoltán, Magyar István, Rab Tibor, Takács László – a walesi Cardiff City ellen kezdte menetelését (két győzelem), majd a második körben a már jól ismert, többek között a klasszis Kevin Keegannel felálló Liverpool következett. A kinti meccsen, 35 027 néző előtt éppen Keegan szerzett vezetést a vörösöknek, ám a végére maradt a csattanó: Máté János 92. percben esett találatával a Fradi egyenlített, az Üllői úti visszavágón (30 000 néző) pedig a 0–0 is elég volt a legjobb nyolc közé jutáshoz.

A negyeddöntőben a svéd Malmö FF-t búcsúztatták Nyilasiék, az elődöntőben a jugoszlávok élcsapata, a Crvena zvezda volt az ellenfél. A nagy érdeklődésre való tekintettel (55 ezer néző) az Üllői út helyett a Népstadionban játszotta a meccset a Ferencváros, és Branikovits László valamint Magyar István találatával 2–1-re győzött.

A visszavágón a belgrádi Marakanában több mint százezer (!) néző teremtett pokoli hangulatot, ám a Fradi „csikócsapata" nem rezelt be, és Pusztai László révén már a meccs elején megszerezte a vezetést. A hazaiak azonban a második félidő derekára fordítottak, közben a játékvezető kiállította Bálint Lászlót – nem sokkal a vége előtt hosszabbításra állt a találkozó. A tíz emberrel harcoló Ferencváros aztán Máté buktatása után büntetőhöz jutott, a tizenegyes elvégzését némi tanakodás után Megyesi István vállalta el, és halálos nyugalommal értékesítette – kupadöntős a Ferencváros!

A bázeli fináléban (1975. május 14.) a Fradinak – amely nélkülözte Pusztait és eltiltás miatt Bálintot – nem sok esélye volt a nagyszerű formában futballozó, Burjakot, Onyiscsenkót és Blohint a soraiban tudó Dinamo Kijev ellen, a Géczi – Martos, Pataki dr., Rab, Megyesi – Juhász I., Nyilasi (Onhausz), Mucha – Szabó F., Máté, Magyar I. összetételben szereplő magyar csapat 3–0-s vereséget szenvedett, és ezüstérmes lett. A tíz évvel korábbi, 1965-ös VVK-győztes gárdából Géczi István és Juhász István játszott ebben a döntőben is.

A BAJNOKOK LIGÁJÁBAN

Az 1975-ös KEK-döntő után szűk esztendők jöttek a Ferencváros számára, már ami az európai kupaporondon való szereplést illeti. Húsz éven keresztül egyszer sem tudott továbbjutni a csapat a második fordulóból, 1983 és 1989 között ráadásul nem is indult a nemzetközi kupában. Apróbb sikerek azért akadtak, a KEK 1991–1992-es kiírásában például Lipcsei Péter hat találattal a sorozat gólkirálya lett, a Levszki Szófiának a két meccsen négyszer köszönt be, a későbbi győztes Werder Bremen ellen kétszer volt eredményes.

Aztán jött 1995 ősze, és – erre már a fiatalabb korosztály is emlékezhet – jött a Fradi BL-kalandja!

1995-ben még nem volt felduzzasztva a BL mezőnye, csak a bajnokcsapatok indulhattak (negyedik helyezettek még nem…), így jóval kevesebb mérkőzést rendeztek, és az aktuális magyar aranyérmesnek egy párharc sikerrel vétele már Bajnokok Ligája csoportkört jelentett.

A Ferencváros a selejtezőben a belga Anderlechtet kapta, az első mérkőzés Brüsszelben volt. Bár a hazaiaknak összességében több helyzetük volt (Simon Tibor egy ízben például a gólvonalról mentett, volt kapufája is a belga együttesnek), az 58. percben Lisztes Krisztián labdaszerzése után nagyszerűen ugratta ki Zoran Kunticsot, aki megszerezte a Fradi vezető, és mint később kiderült, győztes gólját.

A visszavágó is izgalmas volt, a második félidő elején Kuntics passza után Goran Kopunovics megszerezte a vezetést a Fradinak, negyedórával később Gilles de Bilde egyenlített, majd Hajdu Attila pillanatai következtek, Preko, Zetterberg és De Bilde lövését is védte a kapus. Maradt az 1–1, és következett az óriási ünneplés: a Ferencváros – a magyar csapatok közül elsőként – bejutott a BL-csoportba.

A Bajnokok Ligája szereplés álomszerűen indult, 1995. szeptember 13-án Zürichben Lisztes Krisztián egy és Vincze Ottó két parádés találatával az FTC 3–0-ra legyőzte a Grasshopper-Clubot (felejthetetlen Knézy Jenő közvetítése!). A Novák Dezső által irányított Fradi összeállítása a következő volt: Hajdu A. – Szűcs M., Telek, Milovanovics – Nyilas, Simon T., Lisztes, Kopunovics, Vincze O. – Zavadszky (Nagy Zs.), Fatusi.

A folytatás már nem volt ilyen szép, de annak azért örülhettek a Ferencváros szurkolói, hogy itthon a Real Madrid ellen sikerült 1–1-et játszani (Albert Flórián, illetve Raúl volt a gólszerző), valamint a svájci Grasshoppers ellen is pontot szerzett csapatuk (3–3). A Real ellen Madridban 6–1-re, az Ajax ellen itthon 5–1-re, Amszterdamban 4–0-ra kapott ki a zöld-fehér együttes. De így is felejthetetlen élmény volt a Ferencváros BL-szereplése.

AZ UEFA-KUPA CSOPORTKÖRÉBEN

Az UEFA-kupában 2004-ben volt az egyik jelentős változtatás, a Bajnokok Ligája mintájára ebben a kupasorozatban is bevezették a csoportkört. Az NB I-ben bajnok Ferencváros első nekifutásra bejutott az UEFA-kupa csoportkörébe, igaz, a szurkolók jobban örültek volna annak, ha a Fradi a BL-ben szerepel.

Hiszen a Bajnokok Ligájában indult a csapat, és bár a selejtező második fordulójában az albán SK Tiranát 3–3-as összesítéssel, idegenben szerzett több góllal (és némi mázlival, ugyanis a visszavágón Szűcs Lajos előbb büntetőt védett, majd a 95. percben az albánok lövésénél a kapufáról kifelé pattant a labda…) búcsúztatta, a következő körben óriási csatában, hosszabbítás után kiesett a Sparta Praha ellenében, így a prágai együttes jutott be a BL csoportba (a Lyonnal, a Manchester Uniteddel és a Fenerbahcével került egy kvartettbe), míg a Fradi az UEFA-kupában folytathatta.

Ott az első fordulóban 4–2-es összesítéssel felülmúlta az angol másodosztályú Millwallt, a londoni 1–1 megalapozta a Fradi sikerét. A magyar csapat így bejutott a csoportkörbe, a Feyenoorddal, a Schalke 04-gyel, az FC Basellel és a Hearts együttesével került egy ötös fogatba.

A hollandok ellen a Puskás Ferenc Stadionban Tőzsér Dániel találatával (a középpályás Babos Gábor kapujába lőtt szabadrúgásból nagy gólt) vezetett a Fradi, ám Kalou egyenlített, így 1–1 lett a vége. A Schalke ellen Gelsenkirchenben 2–0-ra kikapott a magyar együttes, Gyepes Gábor öngólja is kellett a németek győzelméhez.

Emlékezetes meccs volt itthon az FC Basel elleni találkozó, amely a továbbjutásról döntött (a csoportból az első három helyezett léphetett tovább). A svájciak ellen Huszti Szabolcs elrontott büntetője után a kipattanóból Rósa Dénes szerzett vezetést, ám a vendégek fordítottak. A végén nagy esélyt kapott a Fradi, tizenegyeshez jutott, ám Szűcs Lajos kapus (aki a bajnokságban ősszel három büntetőt is értékesített) a kapu főlé rúgta a labdát.

Esélye még a Basel elleni vereség után is maradt a Ferencvárosnak a továbbjutásra, de ehhez nemcsak az kellett, hogy a magyar csapat az utolsó meccsén legalább három góllal legyőzze a Heartsöt, hanem az is, hogy a Basel otthon kikapjon a Feyenoordtól. Végül egyik sem teljesült, bár a Fradi rendkívül parázs hangulatú meccsen, Rósa Dénes találatával 1–0-ra nyert a skót együttes ellen. Az FTC edzőjét, László Csabát a 69. percben a lelátóra küldte a grúz játékvezető – érdekesség, hogy László később (2008 nyarán) éppen a Hearts vezetőedzője lett.

A Ferencváros legutóbbi európai kupapárharca az MTZ-RIPO Minszk elleni volt a 2005–2006-os UEFA-kupában (3–2-es összesítéssel a fehéroroszok jutottak tovább) – a fővárosi zöld-fehérek hat év után térnek vissza az európai kupaporondra este hétkor, az Ulisses ellen.

Felhasznált irodalom: Dénes Tamás, Rochy Zoltán: A Kupagyőztesek Európa-kupája története; Ferkai Marcell, Ládonyi László: Az UEFA Bajnokok Ligája nagykönyve;100 éves a Magyar Labdarúgó Szövetség;Futballévkönyvek;www.tempofradi.hu