Soha ennyi kadetkorú vívó még nem szerepelt az ob-n (Fotó: MVSZ)

Emlékezetes őszt tudhatnak maguk mögött a vívás legjobb fiataljai. Októberben ünnepeltük ifjúsági olimpiai bajnokként Pusztai Lizát és Rabb Krisztiánt Buenos Airesben, míg novemberben más típusú rekordnak örülhettek a legeredményesebb magyar olimpiai sportág képviselői. A Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnokban rendezték az elmúlt hét végén a kadet országos bajnokságot, amelyen a korosztály minden eddigi indulórekordja megdőlt!

A hat fegyvernemben, egyéniben 446-an léptek pástra, ugyanez a szám az előző szezonban nem sokkal haladta meg a 350-et. Valamennyi szakágban nőtt a létszám, a legnagyobb számokat “természetesen” a férfi párbajtőr produkálta. Mintegy harminc egyesületből 131 nevezés érkezett, míg a csapatversenyen 22 klub mérkőzött meg egymással az „öreg sportcsarnok” szinte valamennyi négyzetcentiméterén.

Apropó, Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok! Eljutottunk odáig – és mostanság nem először… – hogy a maximálisan felépíthető 25-27 pást nem elég a versenyek megnyugtató rendezéséhez. Ez korábban elképzelhetetlen volt, most viszont nem egyszer komoly fejtörést okoz a kulturált lebonyolítás. Gondoljanak csak bele: milyen lehet a logisztikája egy olyan napnak, amelyen csaknem félezer vívó a hatalmas vívózsákokkal, a számtalan edző, versenybíró, a szülő, a barát, a masszőr, az érdeklődő beveti magát a pástok közé… Néhány évvel ezelőtt komoly ráncfelvarráson esett át a lassan évszázados létesítmény, ami sokat segített abban, hogy a válogatott keretedzések kulturált körülmények között telhessenek el, ám igazán nívós és nagy létszámú versenyt már nem egyszerű megrendezni az Istvánmezei úton.

Olyannyira, hogy a hazai felnőtt világkupa-, illetve Grand Prix-viadalokat már évek óta nem is ott tartja meg a szövetség. Felvetődhet egy új sportági bázis kialakításának létjogosultsága, már csak azért is, mert ez korábban tervben volt. Az eredeti elképzelésekben a hamarosan elkészülő Puskás Ferenc stadion részeként épült volna fel egy vadonatúj központi vívócentrum – ez végül nem így alakult – tér ki a létesítményhelyzetre a Magyar Vívószövetség beszámolója. 

446-an csaptak össze a kadet vívó ob-n (Fotó: MVSZ)

Miközben a létszám – nem csupán a kadet országos bajnokságon – egyre nő. A vívás gazdasági alapjait meghatározó központi sportágfejlesztés jelentős részét költi a szövetség létesítményekre, illetve az iskolai vívás egyre szélesebb körű terjesztésére. Utóbbiról is egy sokat mondó adat: a tavalyi diákolimpián 2000 ifjú pengeforgató lépett pástra, idén ugyanez a szám csaknem háromezerre nőtt! A versenyt a BOK Csarnokban rendezte a szövetség – mintegy hetven páston…

De térjünk vissza a kadet országos bajnoksághoz! A tizenkét versenyszámot követően nyolc klubba került aranyérem. Régebben öt fővárosi klub, a Honvéd, az UTE, a Vasas, a BVSC és az MTK háziversenyének számított egy országos bajnokság. Most eljutottunk odáig, hogy egyetlen szakosztály sem szerzett két aranyéremnél többet, duplázni is csak a BVSC, az FTC, a Törekvés és a Vasas tudott. Nem mellesleg: a középső két szakosztály nem is olyan régen alakult… A vidék – miként mostanában egyre többször – ismét nagyszerűen helytállt, ezúttal Békéscsabára és Gödöllőre jutott aranyérem. Hogy milyen szélessé vált a konkurencia, azt tökéletesen bizonyítja, hogy olyan „nagyhatalom”, mint az MTK vagy az UTE ezúttal egyetlen érmet sem szerzett.

A vívás természetesen nem matematika. A kimagasló tehetség és a mester közös munkájának köszönhetően lehetnek olyan klasszisaink, mint Szilágyi Áron vagy Szász-Kovács Emese. Ám az ugyanakkor egyértelmű: a többől sokkal könnyebb rálelni a jobbra! És teljesen nyilvánvaló az is, hogy a vívósport ezen a téren jó úton jár.