Kovács Zsófia olimpiai kvótás (Fotó: Micheller Szilvia, archív)

A stuttgarti világbajnokság női versenyében 9 tokiói csapatkvóta és 20 egyéni kvóta volt a tét, míg az előző vb három legjobb együttese (Egyesült Államok, Kína, Oroszország) már 2018-ban megváltotta az olimpiai jegyét. Végül csapatban Franciaország, Kanada, Hollandia, Nagy-Britannia, Olaszország, Németország, Belgium, Japán és Spanyolország vívta ki a szereplés jogát.

Ezt követően osztottak ki 20 olimpiai kvótát az összetett verseny legjobb 20, csapatával nem kvalifikáló tornászának – egy nemzet legfeljebb egy helyet kaphatott így. Kovács Zsófia a brazil Flávia Saraiva, a svájci Giulia Steingruber, az ausztrál Georgia Godwin, az ukrán Diana Varinszka, illetve a dél-koreai Li Jun Szo után hatodikként jutott olimpiai kvótához a FIG hivatalos listája alapján.

Ugyan ezek a kvóták névre szólnak – nem a nemzeti szövetség, hanem a tornász kapja az ötkarikás helyet –, Altorjai Sándor csapatvezető arról tájékoztatta a Magyar Tornaszövetség hivatalos honlapját, hogy az összetettben második legjobb magyar versenyző, Schermann Bianka 51.198 pontja magasabb, mint a kialakult kvótaszerző 20 tornász utáni első számú tartalék pontszáma, így a magyar szövetség dönthet arról, hogy melyik magyar sportoló indul az ötkarikás játékokon.

„Nagyon boldog vagyok, hogy megvan a kvóta, és hogy Schermann Biankának is sikerült átlépnie a ponthatárt. Azt tudjuk, hogy az olimpián csak egy magyar női tornász indulhat, így most mind a két versenyző nekiállhat és készülhet, dolgozhat. Aki a legtöbbet tud fejlődni, az jut ki az olimpiára, várhatóan a jövő évi Európa-bajnokság dönt majd arról, hogy ki lehet ott Tokióban” – értékelt Draskóczy Imre női szövetségi kapitány a MATSZ hivatalos honlapjának.

A „kvótaosztás” legnagyobb szenzációja, hogy bár a hivatalos listán még nincs rajta (csak a „leeső”, azaz fel nem használt helyek egyike jut majd neki a szerenkénti finálék után), de kvalifikálta magát a jövő évi nyári játékokra olimpiára az üzbég Oksana Chusovitina. A tornasport 44 éves élő legendája – aki szovjet színekben kezdte még a pályafutását, de szerepelt az Egyesített Csapat, Üzbegisztán és Németország zászlaja alatt is – 1992, 1996, 2000, 2004, 2008, 2012 és 2016 után a nyolcadik ötkarikás fellépésére készülhet.

A mezőnyben a lehető legnagyobb tiszteletnek örvendő tornásznő hosszú évekig Németországban élt, mivel akut limfoid leukémiával küzdő kisfia csak ott kaphatott megfelelő kezelést, és hálából szerepelt német színekben – majd mikor gyermeke teljesen felgyógyult, „visszakérte” magát szülőhazája, Üzbegisztán égisze alá. Rióban ismét üzbégként versenyzett, és bár akkor ő maga is mosolygott a felvetésen, hogy még egy olimpiára eljut, tényleg kvalifikálta magát, nem is szerspecialistaként, hanem összetettben – tette egyedülálló a torna történetében. Az olimpiai, világ- és Európa-bajnok, Ázsiai Játékok-győztes Chusovitina ráadásul ugrásban még mindig a döntőesélyesek (ha nem a dobogóesélyesek) közé számít majd Tokióban...