A nagyításhoz kattintson a képre!

 

Átalakul a taotámogatás a látványsportokban, de még így is jelentős, évi 50 milliárdos taopénzre számíthatnak a december 27-i Magyar Közlönyben nyilvánosságra hozott kormányrendelet alapján.

 
Kontaó – Szöllősi György jegyzete 

A rendelkezés szerint a korábbiaktól eltérően a 2019-es időszakra kiállított igazolások és támogatási igazolások összege 40, míg 2020-ban 60 milliárd forint lehet maximum.

FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK, ÖSSZEGIGÉNYEK

Az összegeket előre szétosztja az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), amely a szövetségek fejlesztési stratégiái és a megvalósításukra szánt összegigények alapján dönt a részesedésről. A szükséges dokumentumokat január 15-ig kell elküldeni a sportpolitikáért felelős államtitkár részére, aki az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével tesz le felosztási javaslatot a kormány elé – a végső döntésről február 15-ig értesítik a szövetségeket.

„A taotámogatások esetében a rendszer 2011-es bevezetése óta eltelt idő és a megvalósult fejlesztések eredményeként az egyes ágazati rendszerek racionalizálása, egységesítése, összehangolt működésük megteremtése indokolta a keretösszegek meghatározását” – mondta a döntésről Szabó
Tünde
sportért felelős államtitkár.

Az elosztás mellett az Emmi feladata lesz a minőségbiztosítási rendszer kialakítása is, amiben rögzítik, hogy az egyes jogcímeken mennyi támogatást lehet jóváhagyni. Ugyanakkor egyedi esetekben eltérhetnek az összeghatároktól, vagyis lehetséges lesz a „felfelé kerekítés” is. A jogszabály-módosítás alapján a korábbiaknál jóval szigorúbb lesz a pénz felhasználásának ellenőrzése.

Tehát a tao 2011-es bevezetése óta kedvezményezett labdarúgás, a jégkorong, kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, valamint a 2017-ben bevett röplabda lehetőségei szűkülnek, miután a rendszer két csúcsévében, 2016-ban, illetve 2017-ben összesen, 113.2, illetve 93.6 milliárd forintnyi taotámogatást könyvelhettek el. A legtöbb pénz a futballba áramlott, amely több mint 270 milliárd forinttal gazdálkodott az elmúlt hét idény során, de jelentős támogatáshoz jutott a kézilabda is, amely a 2011–2012-es idény óta több mint 149.5 milliárdot hívott le a jóváhagyott majd' 188 milliárdos támogatásból.

MEGLEPETT SZÖVETSÉGEK, EGYEZTETÉSI JAVASLATOK

A döntésről több szövetség is a médiából, például tőlünk értesült, azaz a módosítás váratlanul érte a vezetőket, így meglehetősen visszafogottan vagy még úgy sem kommentálták a helyzetet. A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége, valamint a Magyar Röplabdaszövetség vezetősége „a minisztériumi egyeztetés ideje alatt” nem kívánt reagálni a Magyar Közlönyben megjelentekre, viszont a labdarúgók, a kézilabdázók, a vízilabdázók és a jégkorongozók gyors helyzetértékelést adtak.

„Mi is csak a sajtóból értesültünk a kormányrendeletről, amelyet nem ismerünk még részleteiben, vannak kérdéseink, igyekszünk egyeztetni az illetékesekkel, ezért az állásfoglalásunkat egyelőre még nem tudjuk megfogalmazni, de bízunk benne, hogy az elkövetkező napokban már tisztán látunk” – mondta Sipos Jenő, a Magyar Labdarúgó-szövetség szóvivője.

Hasonlóan vélekedett a változásról Vári Attila, a Magyar Vízilabda-szövetség elnöke is.

„A Magyar Vízilabda-szövetség értesült a látványcsapatsport támogatásával összefüggő jogszabály-módosításokról. Jelenleg is folyamatos az egyeztetés az állami sportirányítás és az érintett országos sportági szakszövetségek között, hogy a módosítások gyakorlati megvalósítása milyen módon történjen. A Magyar Vízilabda-szövetség az egyeztetések során természetesen a legnagyobb mértékben igyekszik a póló sportszakmai érdekeit érvényesíteni.”

PROJEKTINDÍTÁSOKON TÚL, LEHETSÉGES VITÁK ELŐTT

A legmarkánsabb véleményt a Magyar Kézilabda-szövetség fogalmazta meg, Novák András operatív igazgató szerint meglehetősen erőteljes a csökkentés: „A jogszabályba foglalt elvvel, a csökkentéssel egyetértek, miként azt is fontosnak tartom, hogy legyen egy olyan szervezet, amely meghatározza a taoösszegek felső határait. Ezt hangsúlyozva mégis hozzá kell tennem, hogy a csökkentést igen erőteljesnek tartom, valamint annak a véleményünknek is szeretnék hangot adni, hogy sportágunknak mit okoz. A döntéshozók valamennyi szempontját nem ismerhetem, ugyanakkor tudom és elfogadom, hogy a rendelet életbe lépett. Szövetségünk mégis azt tervezi, hogy a minisztériumnak javaslatot tesz az esetleges pontosításra, finomításra.”

A hokisok a létesítményfejlesztéssel kapcsolatos programjukat érzik veszélyben.

„Még nem tudjuk pontosan, mekkora forrással gazdálkodhatunk a jövőben – mondta Sipos Levente, a Magyar Jégkorongszövetség főtitkára. – A taokeretösszeg drasztikusan alacsony mértéke és azonnali hatályú bevezetése rendkívül kedvezőtlen hatással lehet a szövetség és a klubok működésére. Elkezdtük a meglévő jégpályák rekonstrukcióját, a jövőben több újat is építenénk, olyan településeken is lehetőséget adnánk arra, hogy a gyerekek korcso­­­ly­áz­hassanak és jégkorongozhassanak, ahol ez korábban elképzelhetetlen volt. Ezek mind kútba eshetnek, ha az új rendelkezés valamiféle korrekciójára nem kerül sor.”

A taotámogatás átalakítása azért válhatott időszerűvé, mert a magyar sport „újraélesztéséhez” szükséges létesítmények elkészültek – igaz, új tételként bekerült a létesítményfenntartás támogatása. A látványsportágaknak jelentős mértékben át kell hangolniuk programjaikat, mivel lehetnek olyanok, amelyek több éven át futnak, az új rendelet szerint azonban nem feltétlenül jut rájuk annyi, amennyit megszavaztak rá. Információnk szerint labdarúgásban a már jóváhagyott projektek taoigénye majdnem 50 milliárd forint.

Az összeállítást készítette: Babják Bence, Bodnár Zalán, Lipiczky Ágnes, Roska Emese Boglárka, Simon József, Szűcs András, Zsoldos Barna