Az elhunyt Kulcsár Győző helyére választanak új tagot a nemzet sportolói (Fotó: Szabó Miklós)

 

 

 A NEMZET SPORTOLÓI
AZ ELSŐ NÉVSOR
Albert Flórián (labdarúgás) 2004–2011
Balczó András (öttusa) 2004–
Gyarmati Dezső  (vízilabda) 2004–2013
Hammerl László (sportlövészet) 2004–
Ivánkay Mária (parasport, asztalitenisz) 2004–
Keleti Ágnes (torna) 2004–
Kulcsár Győző (vívás) 2004–2018
Polyák Imre (birkózás) 2004–2010
Portisch Lajos (sakk) 2004–
Puskás Ferenc (labdarúgás) 2004–2006
Székely Éva (úszás) 2004–
Zsivótzky Gyula (atlétika) 2004–2007
AZ ÚJABB TAGOK
Rejtő Ildikó (vívás) 2007–
Földi Imre (súlyemelés) 2007–2017
Buzánszky Jenő 2011–2015*
Grosics Gyula (labdarúgás) 2011–2014*
Kárpáti György (vízilabda) 2013–
Schmitt Pál (vívás) 2014–
Magyar Zoltán (torna) 2015–
Kamuti Jenő (vívás) 2017–
*törvénymódosítással tették lehetővé, hogy egy időben tizenhárom személy is a Nemzet Sportolója lehessen, így Grosics Gyula és Buzánszky Jenő egyszerre kapta meg a címet. Albert Flórián 2011. október 31-i halála óta újra 12-en vannak a nemzet sportolói.

A 2004-es sporttörvény hívta életre a Nemzet Sportolója kitüntető címet, amelyet azok a hatvan éven felüli, kimagasló eredményeket elérő magyar sportolók kaphatnak, akik a sportpályafutásuk befejezése után is meghatározó szerepet töltöttek, töltenek be a sportéletben.

A cím egyéni és csapatsportágban nyújtott teljesítményért egyaránt odaítélhető.

A kitüntetettek száma egyidejűleg legfeljebb tizenkettő lehet, ám jelenleg tizenegyen vannak, miután a négyszeres olimpiai bajnok párbajtőröző, Kulcsár Győző halálával ismét megüresedett egy hely.

A vonatkozó jogszabály értelmében a korábbi adományozott halálától számított hatvan napon belül kell új javaslatot tenni a nemzet sportolóinak az új kitüntetettre, és úgy tudjuk, a választásra legkorábban október végén kerülhet sor.

„Ez a gyakorlatban úgy történik, hogy szép sorban mindenki elmondja a javaslatát vagy akár a javaslatait, hiszen több személyt is ajánlhat egy-egy ember ­– mondta el lapunknak Magyar Zoltán kétszeres olimpiai bajnok tornász, a Magyar Tornaszövetség elnöke, a Nemzet Sportolója. – A neveket felírjuk, és elkezdődik a szavazás. A legkevesebb szavazatot kapók kiesnek, és egészen addig tart a voksolás, amíg valamelyik jelölt el nem éri a hat szavazatot. Még sohasem volt jelen egyszerre mind a tizenegy kitüntetett, a távol maradók telefonon szavaznak. A választás sohasem egyszerű, hiszen sok olimpiai bajnokunk van, többen érdemesek erre a címre, az ajánlás és szavazás során óhatatlanul szerepet kap a szimpátia is. A döntés a miénk, a sportpolitikáért felelős miniszter terjeszti a kormány elé az általunk javasolt személyt.”

Vagyis: a miniszter arra a jelöltre vonatkozó javaslatot terjeszti a kormány elé, akire a nemzet sportolói egyszerű többséggel szavaztak.

Ön kit választana a Nemzet Sportolójának?

Eredmények állása
 

Az egyértelmű, és ezt a nemzeti sportolói nem is tagadják, hogy ilyenkor beindul egyfajta lobbi, sorra kapják a telefonokat a kitüntetettek – egyre-másra érkeznek a tippek, ki is legyen a Nemzet Sportolója.

Lapunk is számba vette, kiknek a neve vetődhet fel a szavazáson. Az általunk felsorolt korábbi kiválóságok között akadnak olyanok, akik nem szereztek olimpiai aranyat, ám a címre mindenképpen érdemesek. Jónyer István asztaliteniszező négyszer nyert világbajnokságot, ám olimpiát, ha akart, sem tudott volna, hiszen sportága csak 1988-ban került fel a nyári ötkarikás játékok programjára.

Wichmann Tamás kenus három egymást követő olimpián is dobogón állt, emellett kilencszer nyert vb-aranyat. Regőczy Krisztina Sallay Andrással alkotott jégtánc kettőse finoman szólva is vitatható körülmények között maradt le az aranyról az 1980-as Lake Placid-i téli játékokon – egykor téli sportágat űző még nem volt tagja az illusztris társaságnak.