MOB: „Boksznyelven szólva még a kiütést követő rászámolás idejét éljük”

Vágólapra másolva!

2017.04.11. 14:57

Címkék

A múlt héten kezdeményezték a sportági vezetők, hogy a magyar olimpiai bizottság évi rendes, május 2-ára összehívott közgyűlését megelőzően rendkívüli közgyűlésen módosítsák a szervezet alapszabályát, hétfőn pedig hivatalos választ kaptak: Borkai Zsolt, a MOB elnöke támogatja a felvetést, javaslatot tett arra, hogy április 24-ére hívják össze a rendkívüli közgyűlést.

„Javaslatot tettem a Magyar Olimpiai Bizottság rendkívüli közgyűlésének április 24-ére történő összehívására” – majdhogynem ezzel a mondattal kezdte a hétfő délután a MOB székházában tartott sajtótájékoztatót a MOB elnöke, Borkai Zsolt, és a bejelentéssel az első lényeges kérdésre választ is kaptunk.

K. O. után...
A sajtótájékoztatón szerepet kapott az olimpiarendezés kérdése is, leginkább annak kapcsán, hogy Fürjes Balázs, a budapesti kiemelt beruházásokért felelős kormánybiztos úgy nyilatkozott, hogy az eredetileg az olimpiára ígért építkezések elkészülhetnek a jövőben. „Boksznyelven szólva még a kiütést követő rászámolás idejét éljük – mondta Borkai Zsolt. – Nem foglalkozunk az olimpia rendezésének kérdésével, azt sem tudjuk, mi a terve a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, nem tudjuk, az ősszel csak a 2024-es vagy már a 2028-as játékok rendezéséről is dönt-e. Annak, hogy a sportfejlesztések folytatódnak, nagyon örülök.” „A józan ész azt diktálja, hogy amit építünk, az feleljen meg a kor követelményeinek, vagyis mindent építsünk úgy, hogy az alkalmas legyen világverseny rendezésére is – vette át a szót Kósa Lajos. – Annak, hogy a sportágak nemzetközi szövetségeivel konzultálunk egy-egy létesítmény építésekor, nincs köze az olimpiai rendezéshez.”

Múlt héten szerda délután Kósa Lajos, a Magyar Országos Korcsolyázószövetség (MOKSZ) elnöke szakszövetségi elnöktársait egyeztetésre hívta: a vezetők akkor egyetértésben elhatározták, hogy a MOB alapszabályának megváltoztatását kezdeményezik, mégpedig a május 2-ára meghirdetett évi rendes közgyűlést megelőzően egy rendkívüli közgyűlés keretében.

A regnáló elnök, valamint a kezdeményezés elindítója hétfőn sajtótájékoztatón ismertette az azóta történteket, valamint mindketten nyomatékosították: nem személyi kérdésekről van szó, hanem a MOB alapszabályának megváltoztatásáról. A hivatkozott szabályzat ugyanis nem „reagált” arra, hogy a 2017. január 1-jén életbe lépő sporttörvény alapvetően új helyzetet teremtett a magyar sportéletben, a MOB onnantól leginkább a sportszakmai kérdések kapcsán kap központi szerepet, a források felett már nem diszponál.

„...meg aztán meglehetősen bizarr volt a helyzet, amikor a korábbi olimpiai bajnok öttusázó, Török Ferenc keresetet nyújtott be a bíróságon a Magyar Olimpiai Bizottság legitimitása kapcsán – utalt az áldatlan állapotokra Kósa Lajos. – A keresetet nem találta megalapozottnak a bíróság, ám bizonyos hibákra felhívta a figyelmet. Például arra, hogy a MOB alapszabályának néhány pontja valóban tisztázásra szorul.”

A MOKSZ elnöke rámutatott arra is, hogy a MOB közgyűlésein elmaradhatatlan jelenet, hogy első nekifutásra a közgyűlés határozatképtelen, mert a küldöttek egy része nem jelenik meg. Egyértelmű cél, amit mind Borkai Zsolt, mind Kósa Lajos megerősített, hogy a MOB tagságának létszámát csökkentsék.

Erre van hivatva az április 24-i rendkívül közgyűlés, ha ott a beérkező javaslatoknak, a kornak és a jogszabályoknak megfelelően módosítják az alapszabályt, jogszerűen futhatnak neki az érdekeltek a május 2-án megtartandó évi rendes közgyűlésnek.

Amelyen a küldöttek elnököt is választanak.

Hogy újraválasztják-e a jelenlegi elnököt, vagy új vezető áll a testület élére, természetesen nem ismert, mi több, egyelőre nem érzékelhetők az erőviszonyok sem – azt se feledjük, hogy május 2-áig még sok víz lefolyik a Dunán, elképzelhető, hogy a jelenleg ismert két kandidáló, Borkai Zsolt elnök és Szabó Bence volt főtitkár mellett további személyek jelöltetik magukat.

LEGYEN A KÜZDELEM NEMES!
– Az elmúlt hónapokban több támadás érte a MOB-ot, elnökként is csak az lehet a célja, hogy törvényesen működjék a szervezet. – A cél eddig is ez volt, a magyar bíróság nem találta jogszabályellenesnek az alapszabályunkat – válaszolta Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke. – Most kialakult egy új helyzet: a szakszövetségek vezetői kérték, változtassuk meg az alapszabályt. A kezdeményezés élére álltam, hiszen az olimpiai mozgalom legfőbb bástyái a szövetségek. – Elnökként nem érez ennek kapcsán bizalmatlanságot a szakszövetségek részéről? – A találkozót Kósa Lajos szervezte meg, a sajtótájékoztatón elmondta, miért is akarta ezt tető alá hozni kizárólag a szövetségek számára. Ő úgy érvelt, hogy a MOB létszámának csökkentése kapcsán esetlegesen kikerülnek olyanok a tagságból, akik engem vagy akár mást támogatnak, ezáltal befolyással lehetnek a választásra. Ezt az indítékot elfogadtam, más kérdés, hogy talán nem volt szerencsés a megoldás, ám a szövetségektől azóta kapott telefonhívások alapján azt hiszem, nem kell bizalomvesztéstől tartanom. – Milyen reményekkel száll harcba az elnöki pozícióért? – Az elmúlt időszakban eleget szerepeltem és tettem annak érdekében, hogy mindenki lássa az irányvonalat. Hogy újfent indulok a posztért, már korábban eldöntöttem. Teljes mellszélességgel támogatom, hogy Szabó Bence is harcba szálljon az elnöki pozícióért, dőljön el nemes küzdelemben a verseny, én ugyanis ehhez szoktam.

Az április 24-i rendkívüli közgyűlésen a tervek szerint egyetlen napirendi pontot tárgyaltak volna (az alapszabály módosítását), ám a hétfői sajtótájékoztatón Borkai másikat is javasolt: kérte, döntsenek a tagfelvételről is, hogy a rendes taggá válók is pályázhassanak a tisztségekre. A jelenlegi alapszabály szerint a MOB vezető tisztségviselőjévé csak az ötkarikás sportági szövetségek jelöltjei választhatók, ez pedig több tagot is kizár a versenyből. Szabó Bence – aki a múlt héten bejelentette, ha lehetősége lesz, indul az elnöki posztért – a MOB elnökségének javaslata alapján tagja a MOB-nak, így elnöknek sem választható. Még...

„Mindent megteszek annak érdekében, hogy Szabó Bence elindulhasson az elnökválasztáson – jelentette ki Borkai. – A kezdeményezést köszönöm, mindannyiunk érdeke, hogy megszűnjön az alapszabályunk kapcsán kialakult méltatlan helyzet, az a cél, hogy a MOB nyugodtan dolgozhasson.”

Az új sporttörvény, az ennek kapcsán kialakult új sportfinanszírozási háttér, a MOB új struktúrája kétségkívül új alapszabályt kíván, mi több, szükségesnek mutatkozik a szervezet összetételének újragondolása is.

Vagyis „helyzet van”, de egyelőre minden jel arra mutat, hogy azt mindenki (másként: mindkét oldal) békésen és tulajdonképpen ugyanúgy kívánja megoldani.

TELJES EGYETÉRTÉSBEN
– Mennyire tapasztalt egységet a felvetett kérdés kapcsán, egyáltalán honnan jött az ötlet? – A Magyar Országos Korcsolyázószövetség kezdeményezni akarta a Magyar Olimpiai Bizottságnál az alapszabály módosítását, mert a téli sportágakat szerettük volna nevesíteni benne – mondta Kósa Lajos, a magyar korcsolyázószövetség elnöke. – Az 1994-es olimpia óta elválik egymástól a nyári és téli játékok rendezési éve, muszáj erre reagálni, hiszen a nyári olimpiászba a téli sportágak nem férnek bele, most, amikor májusban indul az új ciklus, mi már, téli sportág lévén, a melegítőket rendeljük sportolóinknak a 2018-as játékokra. A szakszövetségek vezetői között teljes volt az egyetértés, a problémát, amely a MOB létszámával kapcsolatos, valamint azt, hogy bárki indulhasson a MOB-tisztségek bármelyikéért, mindenki ismerte. – Ez a kezdeményezés Borkai Zsolt személye ellen irányult? – Dehogy! Semmi köze nincs hozzá. De az tarthatatlan, mi több, felettébb kínos volt, hogy miközben a MOB beadta a jelentkezését a 2024-es olimpia rendezésére, bírósági eljárás folyt alapszabályának törvényessége kapcsán. – A helyzet tisztázása a cél ezek szerint? – Igen, egyértelműen. Amikor megkerestem a MOB elnökét, örömmel vettem, hogy az élére állt ennek a kezdeményezésnek. Borkai Zsolt véleménye az volt, hogy a május 2-i közgyűlés első napirendi pontja lesz az alapszabály módosítása, ám akkor ismét előállhatott volna az a helyzet, hogy arról ki szavaz, és utána a napirendi pontok kapcsán ki jogosult a további szavazásokra... Így tiszta helyzetet teremthetünk.