(Fotó: Nemzeti Sport)

 

Mindannyiunkat jobban érdekelnek, illetve érdekelnének a pályán történtek, de a koronavírus-járvány miatt nemcsak a sportesemények, hanem a sportszervezetek munkája is leállhat vagy legalábbis nehezebbé válhat.

Itt vannak például a sportági szakszövetségek közgyűlései, amelyek közül néhány idén tisztújító is lenne, viszont a járványügyi korlátozások miatt könnyen lehet, hogy ezeket is tolni-halasztani kell.

Mindenesetre a sportról szóló 2004. évi I. törvény 24. paragrafusa rendelkezik a közgyűlésekről. Íme a két legfontosabb vonatkozó pont:

„a) a szakszövetség legfelsőbb szerve a tagok képviselőiből álló közgyűlés, a szakszövetség alapszabályának rendelkezése alapján a közgyűlés hatáskörét küldöttgyűlés is gyakorolhatja, a küldöttek számát és a küldöttválasztás módját az alapszabályban kell megállapítani

c) a közgyűlést (küldöttgyűlést) a szakszövetség ügyintéző-képviselő szervének (elnökségének) évente legalább egyszer össze kell hívnia, amelyen meg kell tárgyalni az elnökség szakmai, illetve az Sztv. szerinti pénzügyi beszámolóját, valamint a tárgyévre vonatkozó szakmai és pénzügyi tervét, és ha a szakszövetség közhasznú szervezet, közhasznúsági jelentését is”.

Magyarán, a szövetségeknek évente össze kell jönniük a fentiek végigtárgyalására, ugyanakkor a közgyűlések dátumát saját hatáskörben jelölhetik ki, azaz nem feltétlenül jelent gondot a jelen egészségügyi helyzet.

Például a kilencszeres olimpiai bajnok vízilabdázók hagyományosan a hűvösebb évszakokban tartják meg közgyűlésüket, hogy az aktuális ötkarikás játékok után határozhassanak – az más kérdés, hogy az eredetileg július 24. és augusztus 9. közé Tokióban esedékes olimpiára a tervezett időben kerül-e sor... (Erről bővebben a 6. oldalunkon.)

Labdarúgásban más a helyzet, hiszen az MLSZ idei tisztújító közgyűlését április 21-re tűzték ki, ugyanakkor a szövetségtől kapott információ szerint az ismert körülmények miatt a halasztás jogi feltételeit vizsgálják.

Az eredeti forgatókönyv szerint a márciusi végi, a magyar válogatott szempontjából is kiemelkedő fontosságú Európa-bajnoki pótselejtező(ke)t követően jó három héttel került volna sor a közgyűlésre, és mivel a pótselejtezőket, valamint az idénre tervezett, részben magyar rendezésű Európa-bajnokságot is elhalasztották – utóbbit 2021-re, a selejtező időpontja még nem ismert –, egyelőre nem lehet tudni, a közgyűlés végül a pótselejtezők előtt vagy után lesz-e?

Nem csupán a közgyűlést érintik a rendkívüli helyzet által megkívánt azonnali intézkedések, az MLSZ korábban már lemondta a március elejére meghirdetett edzőkonferenciáját is, amelyen Dárdai Pál is előadást tartott volna, valamint további projektek működtetése is erősen kérdéses jelenleg.

A második és harmadik legnagyobb csapatsportunkban, kézilabdában és kosárlabdában már tavaly túlestek a tisztújításon, ők e tekintetben rendben vannak, ellenben a szintén látványsportág röplabdában és jégkorongban idén kellene választani: előbbiek már elhalasztották a voksolást, utóbbiak pedig hagyományosan május végén-június elején gyűlnének, tehát még a 30 napos kiírási határidőnél sem tartunk.

Nagy a szórás a legeredményesebb, illetve feltörekvő egyéni olimpiai sportágainknál is – a két oldalt látható gyűjtésünkben őket vizsgáltuk meg a csapatsportok mellett.

Az első téli ötkarikás aranyunkat megszerző short track szakágat is magába foglaló korcsolyázóknál nem esedékes tisztújítás, ugyanígy az úszóknál sem, kajak-kenuban csak ősszel, a 2023-ban Budapesten vb-t rendező atlétikában pedig jövő év elejére tervezik a tisztújító közgyűlést – hasonló alapállásból, mint a pólósok –, ám éppen a vb miatt aligha lesz változás.  Ökölvívásban viszont már tavaly cseréltek a legmagasabb poszton, és egy másik mostanság problémás sportágunk, a tenisz is sorra kerülhet ősszel.

Természetesen a nemzetközi szövetségek közgyűlései is veszélyben vannak; a tisztújítás néhol magyarokat is érint (például az úszóknál, ahol Gyárfás Tamás helyére Szabó Tünde kerülhet).

Szóval, ahány ház, annyi szokás – csak ez a járvány távozna mihamarabb...

ATLÉTIKA
(elnök: Gyulai Miklós)
2021 elején lesz tisztújító közgyűlés 

BIRKÓZÁS
(Németh Szilárd)

Az előre hozott tisztújítás tavaly megtörtént, az idei közgyűlést a tervezett május 22. vagy 29. helyett a veszélyhelyzet függvényében elhalaszthatják.

CSELGÁNCS
(Tóth László)

2018-ban volt tisztújító közgyűlés, legközelebb 2022-ben lesz, az idei rendes közgyűlést pedig elhalasztják áprilisról.

JÉGKORONG
(Such György)

Május-júniusban lenne esedékes tisztújító közgyűlés, a szövetség egyelőre nem nyilatkozott arról, módosul-e az időpont.

KAJAK-KENU
(Schmidt Gábor)

Szeptember végén lesz tisztújító közgyűlés.

KÉZILABDA
(Kocsis Máté)

Tavaly volt tisztújítás, tehát 2023-ig tart a jelenlegi vezetőség mandátuma. 

KORCSOLYA
(Kósa Lajos)

Nem tisztújító lesz a közgyűlés.

KOSÁRLABDA
(Szalay Ferenc)

Tavaly volt tisztújítás, tehát 2023-ig tart a jelenlegi vezetőség mandátuma.

LABDARÚGÁS
(Csányi Sándor)

Április 21-re volt kiírva a tisztújító közgyűlés, ám a járványhelyzet miatt feltehetőleg elhalasztják. 

ÖKÖLVÍVÁS
(Bajkai István)

Tavaly szeptemberben lett Erdei Zsolt utóda a parlamenti képviselő, úgyhogy nem a közeljövőben lesz a következő tisztújítás.

ÖTTUSA
(Bretz Gyula)

Május 20-án lenne az évi rendes közgyűlés, de amíg nem lehet ennyi embert egy terembe terelni, biztosan nem tartják meg; a legutóbbi tisztújító az olimpia után 60 nappal, 2016 novemberében volt.

RÖPLABDA
(Kovács Ferenc)

Májusban lett volna tisztújító közgyűlés, de elhalasztották, és a későbbi kormányzati intézkedések függvényében hívják össze.

SÚLYEMELÉS
(Dobos Imre)

Szombatra, azaz tegnapra volt kiírva a nem tisztújító közgyűlés, ám későbbre halasztották.

TENISZ
(Szűcs Lajos)

Tisztújító közgyűlés következik valamikor ősszel-télen. 

ÚSZÁS
(Wladár Sándor)

Nem tisztújító lesz a közgyűlés.

VÍVÁS
(Csampa Zsolt)

Tisztújító közgyűlés következik, a pontos időpontról később döntenek.

VÍZILABDA
(Vári Attila)

Tisztújító közgyűlés következik, szokásosan ősszel-télen tartják.