Erőss Zsolt eltűnt a Kancsendzöngán (Fotó: Tumbász Hédi, archív)

 

VÉGET ÉRTEK A MENTŐAKCIÓK
Mivel a Kancsendzöngán már este van, ha volt is ma valamilyen mentőakció, annak mostanra be kellett fejeződnie – mondta Sterczer Hilda, a Himalájában szerdán eltűnt egyik magyar hegymászó, Erőss Zsolt felesége csütörtök délután az MTI-nek.

Sterczer Hilda úgy tudja, csütörtökön is szerveztek mentőakciót a két eltűnt magyar és egy koreai mászóért.

„Azok, akik a kettes tábor környékének átfésülését végezték, mostanában érhetnek le, de akit eddig nem sikerült lehozni, azt már nem is fogják, akkor tényleg vége" – fogalmazott.

Kitért arra, hogy csak Kollár Lajos expedícióvezető e-mailjeiből tud tájékozódni, vele telefonon utoljára szerdán tudott beszélni. Ő írt neki a mai kutatásról is.
   
Erőss Zsolt felesége, aki maga is hegymászó, azt mondta, pénteken mindenki elhagyja az alaptábort, vagyis aki holnap le akar jönni a hegyről, annak reggelre el kell érnie azt. „Ott már este van."

KOLLÁR LAJOS BEJEGYZÉSE

„Most is vannak fenn sherpák kutatni és a koreait is menteni. Ha a sátrakban nem voltak, rádión nem jeleztek, látni nem lehet őket a négyes tábor feletti csúcsrészeken sem, akkor ott vége! 23-a van, ennyi időt nem lehet kint tölteni 8000 méteren, úgy legyengülve pláne.

Ebbe bele kell törődni. Ugyanott folyik még egy közös mentés, a koreai csapat 2 serpája és egy mászója van komoly bajban. Zsoltékat meg kellene találják, ha élnek, de nyomuk sincs! Közös az érdek, de nem találják. A koreaiak a négyes egyik sátrában vannak! Onnan kell őket lementeni! Ők még élnek! Még!

Holnap reggel el kell hagyjuk az alaptábort, itt a monszun a sarkunkban. 5-6 nap múlva érünk Kathmanduba.”

FELESÉGE TISZTÁBAN VOLT VELE: NINCS REMÉNY

A SportKlub Dodzsem című műsorában Sterczer Hilda, Erőss Zsolt felesége (maga is hegymászó, aki 2008-ban házasodott össze párjával, lányuk, Gerda 2009-ben, fiuk, Csoma pedig 2011-ben született meg) nyilatkozott, és elmondta, hogy szinte biztos benne, hogy nincs már remény, férje meghalt, nincs esély.

PÁLYAKÉP

A csíkszeredai születésű, 45 éves Erőss Zsolt volt az első magyar állampolgár, aki megmászta a Föld legmagasabb hegyét, a Csomolungmát. Eddig tíz alkalommal mászott meg nyolcezer méter feletti csúcsot. Az Erdélyből családjával 1988-ban Magyarországra áttelepült Erőss 13 évesen ismerkedett meg a hegymászás alapjaival, első expedícióján 22 évesen vett részt, a kitűzött, meghódításra váró cél az oroszországi Elbrusz volt (5642 m). Hat évvel később tagja volt az első magyar Mount Everest-expedíciónak, akkor két sikertelen csúcstámadása volt.

A volt Szovjetunió hétezer méternél magasabb csúcsainak (Iszmail Szamani-csúcs – a korábbi Kommunizmus-csúcs –, Korzsenyevszkaja, Ibn Sina-csúcs – a korábbi Lenin-csúcs –, Dzsengis Csokuszu, Han Tengri) meghódításáért megkapta a Hópárduc elismerést, beceneve innen származik.

Nyolcezer méterre először 1999-ben jutott fel (a 8126 m-es pakisztáni Nanga Parbatra), három évvel később oxigénmaszkkal övé lett a Csomolungma (8848 m) is. Ez hozta meg számára – és az extrém sportág számára is – Magyarországon az igazi áttörést. Megszületett a Magyarok a világ nyolcezresein elnevezésű expedíciósorozat, a következő években sorra szerveződtek és indultak az expedíciók. Erőss újabb nyolcezres csúcsokat mászott meg (Gasherbrum I., II., Dhaulagiri, Broad Peak, Makalu, Manaszlu, Lhoce, Kancsendzönga). Utóbbi kettőt már műlábbal, miután 2010 januárjában a Magas-Tátrában két társával együtt – akiket ő biztosított – balesetet szenvedett, mindkét lábát eltörte, jobb lábát pár nappal később térd alatt amputálni is kellett.

Alig telt el két hónap, akaraterejét bizonyítandó protézissel kezdett el járni, és még azon a nyáron visszatért örök szerelméhez, a hegymászáshoz. Szeptemberben már 7100 méteren járt, bár a csúcstámadás a Cso-Ojun akkor elmaradt. Tavaly műlábbal először jutott nyolcezer méter fölé (Lhoce, 8516 m).

A Kancsendzönga (Fotó: www.himalajaexpedicio.hu/)

Utolsó mászása során 2013. május 20-án Kiss Péterrel együtt sikeres csúcstámadást hajtott végre a Kancsendzöngán. A magyar hegymászók lefelé elszakadtak egymástól, a 7600 méteren fekvő tábort nem tudták elérni, nem jutottak ki a hegy „halálzónájából." A Magyarok a világ nyolcezresein expedíció szerdán közleményben jelentette be: a két magyar hegymászó 8000 méter körüli magasságban, ereszkedés közben eltűnt. Erőss Zsolt társa, az 1986-os születésű Kiss Péter a Kékes Turista Egyesület tagjaként, még ifjúsági kategóriában indulva 2003-ban és 2004-ben is elnyerte az év teljesítménytúrázója címet. Ezt követően váltott a hegymászásra és barlangászásra – a Kancsendzönga volt az első nyolcezrese.

NEPÁLI SERPÁK MEGPRÓBÁLJÁK FELDERÍTENI, HOL TŰNTEK EL ERŐSS ZSOLTÉK
Nepáli idegenforgalmi illetékesek csütörtökön bejelentették, hogy egy tíz serpából álló csapat megpróbálja azonosítani azt a helyet, ahol a Kancsendzönga megmászása után eltűnt Erőss Zsolt és Kiss Péter.

„Csak akkor küldünk a keresésükre helikoptereket, ha megtalálják a baleset pontos helyét" – mondta az AFP francia hírügynökségnek Dipendra Paudel, a nepáli idegenforgalmi minisztérium egyik illetékese, aki szerint „nagyon kevés az esély arra, hogy még életben vannak".

A nepáli idegenforgalmi hatóságok csütörtökön megerősítették, hogy öt alpinista, közöttük a Csomolungmát elsőként megmászó magyar, Erőss Zsolt feltehetően életét vesztette a Kancsendzöngán. Az eltűnt öt alpinista a 45 éves Erőss Zsolt, a 27 éves Kiss Péter, a 47 éves dél-koreai Pak Nam Szu, és két nepáli vezetőjük, a 24 éves Bibas Gurung és a 23 éves Pho Dorcsi Serpa - közölték.

A hegymászóknak hétfő délután veszett nyoma, amikor megpróbálták elérni a 8568 méter magas csúcsot – tették hozzá.

„Nem tudjuk, mi okozta az eltűnésüket, lavina keletkezett, vagy lezuhantak" – mondta Dipendra Paudel, a nepáli idegenforgalmi minisztérium egyik illetékese. Utoljára 7800 méter magasan látták őket – tette hozzá.

A Csomolungmától keletre fekvő Kancsendzönga a világ harmadik legmagasabb hegycsúcsa. Az Elizabeth Hawley hegymászó szakértő által vezetett Himalájai Adatbázis adatai szerint ezen a csúcson a legmagasabb a halálos balesetek aránya.

A mostani szezonban nyolcan haltak meg a Csomolungmán és több hegymászót tartanak eltűntként nyilván a Himalája más hegyein.

 

„TÖBB ELŐJELE VOLT A TRAGÉDIÁNAK”
Több előjele volt a magyar hegymászók tragédiájának, elsőként az, hogy Erőss Zsolt és Kiss Péter a csúcstámadást megelőzően nem érte el a felső négyes tábort – mondta Farkas Péter, a Magyar Hegy- és Sportmászószövetség elnöke az MTI-nek csütörtökön annak kapcsán, hogy a sportemberek a 8586 méter magas Kancsendzönga csúcsának meghódítását követően ereszkedés közben eltűntek.
A szakértő szerint a csúcstámadó tábort viszonylagosan jó állapotban, frissen kell elérni. A hegymászók azonban nem érték el a felső négyes tábort, hanem elcsigázottan felállítottak egy közteset 7250 méteren, így a csúcstámadás hossza megnövekedett.
A másik kritikus pontot abban látja Farkas Péter, hogy Erőss Zsolt és Kiss Péter csak 18 órakor értek fel a csúcsra, több mint 24 órás menetelés után. „Íratlan szabály, hogy a csúcsról 13-14 órakor vissza kell fordulni, a csúcstámadást pedig minél korábban, hajnali 2-3 óra körül megkezdeni" – mondta a szakember.
Hangsúlyozta, hogy ha valaki nem éri el a csúcstámadó tábort, akkor rossz állapotban van. „Vissza kellett volna fordulni, lejjebb regenerálódni vagy feladni. Azonban ebben a magasságban az ember nem tud racionális döntést hozni. Az agy nem kap elég oxigént, a hegymászón fásultság, bódultság vesz erőt, és nem foglalkozik azzal, mi történik. Ha leesik például a kulacs, nem hajol le érte, fura állapotba kerül."
Arra a – magyar idő szerint – csütörtök délelőtti hírre reagálva, hogy még akkor is kutattak serpák az eltűntek után, a Magyar Hegy- és Sportmászószövetség elnöke azt mondta, a keresők csak feltételezik, hogy körülbelül hol lehetnek az eltűntek, de a hegy hatalmas, nagy a hó, a szél, a látási viszonyok pedig vagy kiválóak vagy nagyon rosszak.
„A holttestet fél óra alatt belepi a hó, ha valaki ki- vagy becsúszott egy hasadékba, bucka mögé, nem lehet észrevenni. A serpák lehetőségei is korlátozottak: igyekeznek felmenni a magaslatokra, pásztázni a környéket, és valamilyen sötétebb dolgot találni, de minimális az esély, hogy megtalálják az eltűnt hegymászókat" – tette hozzá Farkas Péter.
A Magyarok a világ nyolcezresein elnevezésű expedíciósorozatot Kollár Lajos, Erőss Zsolt és Mécs László indította el a 2002-es sikeres Everest-mászás után azzal a céllal, hogy a világ mind a 14 nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsára jusson fel magyar hegymászó. A Kancsendzönga csúcsának meghódításával Erőss Zsolt immár a tizenkettedik 8 ezernél magasabb hegyre jutott fel, Kiss Péternek ez volt az első „nyolcezrese".

 

KANCSENDZÖNGA

Azt mondtad, hogy ez az élet.

Feküdtél egy fakózöldre festett kórházi szobában, a jobb lábadat térdből amputálták, és nevettél. Én meg ott álltam az ágyad szélénél, igazi földhöz ragadt nyárspolgárként, akinek a szentendrei Kőhegy megmászása is űrutazással ér fel. Csodáltalak és irigyeltelek. Téged, a térdből amputált embert. Volt benned valami földön túli lelkesedés, valami megmagyarázhatatlan erő, amely hiányzik az átlagemberekből. A Magas-Tátrában szenvedtél balesetet, az orvosok azt kérdezték tőled: akarsz-e még hegyet mászni, és te bólogattál, s azt mondtad, vágják le a lábad, mert akkor a művégtaggal még felmehetsz a világ tetejére is. Sántán, bicebócán már nem. S hallgattalak a kórházi ágyon, ahol te már az újabb csúcsok megmászásáról beszéltél. Hihetetlen volt, hogy ott, ágyban, párnák közt is ezen járt az eszed. Hogy Isten közelségét kerested, hogy a legmagasabb csúcsokra vágytál, hogy nem volt intő jel számodra mindaz, ami a Magas-Tátrában történt.

Pedig alighanem üzenet volt.

A Teremtő üzenete, hogy te, Erőss Zsolt, fogd vissza a tempót, ne akard megérinteni a Teremtő jobb vagy bal lábát, maradj a földön, ahol boldoggá tesz Hilda, a feleséged és persze a gyermekeid. De te menni akartál, újabb csúcsok felé törtél. És már senki sem csodálkozott, amikor nekivágtál a 8586 méteres Kancsendzönga meghódításának, és ment veled Kiss Péter, az ifjú, a még szinte gyerek. A te követőd, a te egyik követőd. Mert hatással voltál az emberekre. Szinte mindenkire. Nem volt elég a család adta boldogság – te többre vágytál. Magasabbra, még magasabbra.

Ez volt a te sorsod, a te utad.

Kancsendzönga és az Isten közelsége.

Azt mondtad, hogy ez az élet.

S közben a halál végig ott állt lesben. 

Sinkovics Gábor