A Kárász Anna, Kozák Danuta páros is egyből a döntőbe jutott (Fotó: MTI)

„Nem gondoltam volna, hogy reggel hétkor a mezőn fogok sétálni” – sóhajtott nagyot fotós kollégánk, miután a kajak-kenu pálya bejárattal átellenes oldalán tett le minket a busz, így a huszonöt perces utazást majdnem ugyanolyan hosszú gyaloglás követte. Nem csak mi jártunk így, az első versenynapon ez volt a hivatalos ügymenet a Minszktől 25 kilométerre található Zaszlavl regatta pályán. Egymás mellett kutyagolt a médiamunkás, a pályabíró és a néző is – nem volt kivétel. A szervezők szerint ez nem probléma, hiszen elég közel áll meg a busz a pályához, amivel azért a magunk részéről vitatkoztunk.

Sportolói szempontból azonban kifogástalan az Európai Játékok rendezése, a szállás, az ellátás és a versenyzők utaztatása is remek. Ezt Kammerer Zoltán is megerősítette, akinek ebből a szempontból mérvadó a véleménye, hiszen hosszú pályafutása során meglehetősen sok világversenyt, közte hat olimpiát látott egészen közelről.

Kammererbe még az előfutamok rajtja előtt botlottunk bele, miután a munkatársakkal közös pályabejárásunk közben teljesen véletlenül és ugyanolyan váratlanul beengedtek minket a sportolók számára fenntartott része.

„Nem tudjuk, hogy kerültünk ide” – vallottuk be, mire széles mosollyal azonnal jött a tromf: „Én sem!”

Ezzel arra utalt a háromszoros olimpiai bajnok kajakozó, hogy magát is meglepte, amikor Gál Péterrel megnyerte a szétlövést K–2 1000 méteren, így a pótválogatón kiharcolta a minszki részvételt.

„Amúgy címvédő vagyok ám – tette hozzá büszkén, hiszen négy évvel ezelőtt Bakiban Szalai Tamással nyert aranyérmet ugyanezen a távon. Mindenki mondja a csapatirodában, hogy milyen jó, hogy én is itt vagyok, mert úgy érzik, megállt az idő, és nem öregedtek semmit. Én meg nem akarom őket elkeseríteni, pedig dehogynem…”

Kammerer Zoltán (felül balra) címvédőként érkezett Minszkbe (Fotó: MTI)

Kammereren látszólag valóban nem fog a kor, közelről és távolról sem 41 évesnek tűnik a válogatott egyik ikonikus alakja.

Amíg a 22 éve győri színekben versenyző kajakos lassan elkezdett ráhangolódni az előfutamára, addig az idén tavasszal Győrbe igazoló Kopasz Bálint elsőként szállt vízre a magyar versenyzők közül. Teljesítményével megadta az alaphangot, hiszen rendkívül magabiztos versenyzéssel, több hajóhossz előnnyel győzött, és ezzel döntőbe is jutott K–1 1000 méteren.

„Jól éreztem magam, könnyűnek éreztem a testemet, márpedig ezer méteren csak így lehet simán végigmenni – mondta a 22 éves kajakos, miután kiszállt a hajóból. Nem volt nagyon nehéz ez a pálya, könnyedén ott tudtam hagyni az ellenfeleket, aminek örülök, hiszen a többi előfutamban erősebb ellenfeleim lettek volna. Készülni is kell a döntőre, kell a jó forma, ezért is hajtottam keményen. Azért is hajtottam meg, hogy tejsav termelődjön a szervezetemben, és ez ne érjen váratlanul a szerdai fináléban.”

Kopasz Bálintot gyors helyzetjelentésre is megkértük a Zaszlavl regatta pálya állapotával kapcsolatban.

„Szép tisztaság van, aminek rendkívül örülök, mert én nagyon szeretem a tiszta környezetet – szögezte le a győriek újdonsült versenyzője. Maga a pálya meglehetősen hínáros, ami akadályozhat minket, hiszen ha a hínár felakad a kormányrúdra, jelentősen lelassulunk. Ez az egyetlen negatívum, amit mondani tudok a pályáról. A szél kedden nagyon kedvező volt, oldalhátszelet kaptam, remélem, hogy szerdán is hasonló körülmények között versenyezhetek. Nekem a tiszta hátszél a legjobb, a hétfői bemelegítésnél még oldalszél uralkodott, az nagyon rossz lett volna mindenkinek.”

Így aztán a szokásos fordulatok mellett jó szelet is kívántunk Kopasz Bálintnak.

Mellette döntőbe jutott a Kárász Anna, Kozák Danuta páros K–2 500 m-en, míg Kammerer Zoltán és Gál Péter K–2 1000 méteren, Kiss Tamás C–1 1000 méteren, Kiss Balázs és Dóri Bence C–2 1000 méteren a középfutamban folytatja délután.

Az eseményről a Nemzeti Sportot tudósítja: Lakner Gábor