Rózsa Csilla feltöltődve tért vissza Amerikába, ahol már az új szezonra készül (Fotó: Dömötör Csaba)

 

– Szóval két hétig egy helyben ücsörgött?
– Azt azért nem! Jöttem-mentem a szabadság alatt – felelte Rózsa Csilla, aki majd' egy év után látogatott haza az Egyesült Államokból, ahol tavaly első évét töltötte a golfozók második számú sorozatában, a Symetra Touron, amelynek idei, márciusban kezdődő szezonjában újra versenyez. – Valóban azt mondtam az évad vége felé, hogy a folyamatos utazgatás után jó lesz kicsit egy helyben lenni, de ezt szó szerint azért nem lehetett betartani – régen láttak a szeretteim, mindenkihez be akartam ugrani.

– Mi fért a rövid téli vakációba?
– A család- és baráti látogatások mellett egészségügyi vizsgálatok sora várt rám, és néhány hivatalos megjelenés. Ám ez a néhány nap valóban a feltöltődésé volt. Ha nem tudok hazajönni, nagyon hiányzott volna anyukám legalább nyolcfogásos ünnepi menüje, és jó volt a nővéreimmel is néhány felhőtlen napot együtt tölteni. Egyébként megvolt az egy helyben ülés is: a vidéki nagyszüleimnél két nap igazi csendes pihenőben volt részem – senki nem rohant sehová, úgy éreztem, megállt az idő.

– Nem úgy Amerikában, ahol tavaly márciustól decemberig folyamatosan úton volt...
–Az első Symetra Tour-szezonomban sok újdonsággal és kihívással találtam magam szemben. Ilyen volt, hogy versenyről versenyre utazva keresztül-kasul autóztunk Amerikán. Meg kellett tanulnom komfortossá tenni tízórányi utazást.

TUDNI KELL ALKALMAZKODNI

– A pályán tanultakból mi a legfontosabb? Miben sikerült tavaly jelentősen előrelépnie?
– Alkalmazkodóképesség terén sokat fejlődtem, ami kulcsfontosságú a golfban, miután minden pálya más: eltérő magaslaton helyezkednek el a versenyhelyszínek, más a fű, az időjárás, a légnyomás, amelyekhez igazodva kell megütni a labdát. Az idény elején még nem volt tudatos, mit miért teszek, a végére azonban már pontosan ki tudtam kalkulálni, hogyan kell játszanom az adott viszonyok között. Egy versenyen egyébiránt alig van időd, hogy felmérd a pályát, és mire megszokod, már utazhatsz is tovább.

– Hogyan néz ki egy versenyhét?
– Egy négynapos viadalt hétfő este partival kezdünk, ahol együtt vacsorázunk a szponzorokkal, ilyenkor lehetőség nyílik kapcsolatokat építeni, másnap golfozunk is a támogatókkal. Ezt követi a gyakorló nap, akkor térképezzük fel a pályát, amelyen harmadnap már élesben játszunk. Csütörtöktől jó esetben végiggolfozza az ember a négy napot – ehhez be kell jutnia a megfelezett számú mezőnybe –, aztán jöhet újra az autókázás. Utóbbiból időnként én is kivettem a részem, év közben megszereztem a jogosítványt.

– Milyen volt friss jogsival Amerika útjait róni?
– Ó, Amerikában sokkal könnyebb vezetni, mint a budapesti belvárosban – a sávok kétszer olyan szélesek, mint az autó, a parkoló meg háromszor. Így örömmel tehermentesítettem olykor-olykor a caddymet (a golfozó segítője – a szerk.) a volán mögött.

– Még ha nagy álmát nem is sikerült beteljesítenie, elégedett első tengerentúli szezonjával?
– A vége, amikor az LPGA-kvalifikációért játszottam, sikerülhetett volna jobban... Az év minden pillanata jelentős tanulságokkal, tapasztalatokkal szolgált, amelyeket idén kamatoztathatok. Összességében jó évem volt a Symetra Touron, az LPGA-tagságért zajló döntőben pedig sokkal jobb játékosként golfoztam, mint egy évvel korábban. Nem azért nem sikerült, mert nem voltam elég jó vagy felkészült.

– Hanem?
– Mert elidegeskedtem. Vannak helyzetek, amelyeket csak úgy tanulhat meg kezelni az ember, ha átéli. A döntőt megelőző kvalifikációs viadalon második lettem, az egekben volt az önbizalmam a mindent eldöntő verseny előtt – legalábbis egy ideig. De öt hét szünet volt a két torna között, ami túl soknak bizonyult. Egy éven át ahhoz szoktam, hogy egyik hétről a másikra kell formába hozni magam és szinten tartani az egészséges versenylázat. Az év utolsó, egyben legfontosabb versenye előtt azonban kicsit leültem. Nem jól időzítettünk edzést és a pihenést, nem tudtam ráhangolódni a versenyre – tanultunk belőle.

Rózsa Csilla már könnyebben alkalmazkodik a versenyhelyszínek sajátosságaihoz

 

JÖHETNEK A DOBOGÓS HELYEK

– Egyévnyi tapasztalatgyűjtés után idén már markánsabb célokat fogalmaz meg?
– Voltak olyan eredményeim, amelyeknek köszönhetően elhiszem, képes vagyok a legjobbak közé jutni. Már nem félek attól, hogy nem tartozom oda, ahol játszom. Szeretnék minél többször dobogóra állni, és a végén a top 10-ben végezni, ami automatikusan LPGA-indulást ér. Sokat gondolkoztam azon, melyik nehezebb, egy szezonon át jól játszani és ezzel kártyát szerezni a világ legerősebb ligájába, vagy egyhétnyi kimagasló teljesítménnyel megszerezni.

– Mire jutott?
Ha jó az időzítés és helyén van a szíved, tiszta a fejed, egy hétig jól teljesíteni talán könnyebb, mint márciustól októberig folyamatosan. Bár az is igaz, egy teljes évadba beleférnek apróbb hibák, amelyeket van idő és lehetőség korrigálni.

– Sportága rendkívül népszerű a tengerentúlon, a második számú liga versenyzőjeként mennyit érzékel ebből?
– Amerikában tömegsport a golf, imádják az emberek. Rengetegen jönnek a versenyeinkre, úgy is, ha senkit nem ismernek a mezőnyben. A tornáknak nagyon sok szponzoruk van, akik kisebb-nagyobb ajándékokkal kedveskednek; az sem kérdés, hogy jó minőségű pályákon játszhatunk, és az adott versenyhelyszín konditermében is elsőbbséget élvezünk csak azért, mert golfozók vagyunk.

TETSZETŐS VÁNDORCIRKUSZ

– Szereti az állandó utazással járó életet?
– Nagyon tetszik ez a vándorcirkuszos életforma, a folytonos utazás, amelynek végén vagy szállodában vagy családoknál lakunk. A ruháim beleférnek két bőröndbe, pillanatok alatt összepakolom, és indulhatunk is. A többiek persze mondják, ahogy öregszem, valóban csak egy helyben akarok majd ülni.

– Gyakran van honvágya?
– Hullámokban tör rám, de egyrészt a szeretteim közül bárkit éjjel-nappal hívhatok, másrészt igyekszem úgy élni, hogy élvezzem, amit és ahol éppen csinálok, és nem azt nézem, ehhez miről kell lemondanom. De tartok magamnál egy fényképalbumot a nekem legfontosabb emberek fotóival – időről időre belelapozok...

– Vasárnap ünnepli 21. születésnapját, ezzel Amerikában is nagykorúvá lesz. Mit kíván az évre?
– Gyerekkoromban mindig havat kívántam. Floridában ez igen-igen ritkán valósul meg, így azt szeretném: az idei egy ütős év legyen!

HÁROMSZOR A TOP10-BEN
Rózsa Csilla a Symetra Tour tavalyi szezonjának valamennyi állomásán rajthoz állt, a 22 viadalból 16-szor sikerült bejutnia a megfelezett számú mezőnybe. A versenysorozat kereseti listáján 17 260 dollárral a 49. helyen végzett a több mint kétszáz tagú mezőnyben, s helyezésével kivívta a jogot, hogy megküzdjön a világ legerősebb sorozata, az LPGA Tour tagságáért. A legjobb eredményét az LPGA-kvalifikációs sorozat második szakaszának tornáján érte el, amelyen második lett. A Symetra Toruron kétszer végzett a top 10-ben: augusztus elején Milwaukee-ban negyedik, szeptember közepén El Doradóban hetedik helyen zárt.