A legjobbak legjobbjai – még 10 nap Az Év Sportolója Gáláig

Ma, hétfőn 11 órától tart sajtótájékoztatót a Magyar Sportújságírók Szövetsége és az M4 Sport – Az Év Sportolója 2019 Gála szervezőbizottsága a tíz nap múlva, január 16-án esedékes rangos esemény helyszínén, a Nemzeti Színházban. A tájékoztatón – amelyet az M4 Sport élőben közvetít – lezárul a szavazás, szűkülnek a tízes listák. Szöllősi György MSÚSZ-elnök, a Nemzeti Sport főszerkesztője ismerteti az egyes kategóriák jelöltjeit, vagyis kiderül, hogy – természetesen a sorrend megjelölése nélkül – mely három-három jelölt marad versenyben az év férfi és női sportolója, parasportolója, labdarúgója, illetve az év edzője, csapata (külön tekintve a hagyományos csapatsportokat és az egyéni sportágak csapatversenyeit), fogyatékos csapata és fogyatékosokkal foglalkozó edzője kategóriában. Szintén fény derül arra, mely három találat közül kerül majd ki az év magyar gólja, amire nem a sportújságírók, hanem a szurkolók szavazhattak az M4 Sport honlapján – idei újítás, hogy a FIFA Puskás-díjának mintájára a legjobb három között a végső sorrendet már nem a voksolók, hanem egy szakmai testület tagjai állítják fel. Újdonság az is, hogy – ugyan egyelőre nem a gálán, hanem a hétfői sajtótájékoztatón – díjazzák az év e-sportolóját és az év szabadidős sporteseményét is.

Az elmúlt évek tapasztalata, hogy már a jelöltszűkítést is nagy izgalommal kísérik figyelemmel a sportolók és persze az újságírók, szurkolók is, hiszen a legjobb három között lenni és megjelenni a színpompás gálán már önmagában is óriási rangot, megbecsülést jelent. Évről évre emlékezetes pillanatokkal gazdagodnak a jelenlévők, emlékezzünk például a tavalyi gáláról a férfiaknál Liu Shaolin Sándor, a nőknél Kozák Danuta vagy a pjongcsangi hősök, a rövid pályás gyorskorcsolyaváltó győzelmére, miközben a Nemzeti Színház színpadán díszvendégként és díjátadóként feltűnt a kilencszeres olimpiai bajnok amerikai atléta, Carl Lewis, az olimpiai bajnok gyorskorcsolyázó, Hunyady Emese, Rúzsa Magdi pedig énekhangjával kápráztatta el a közönséget.

Akik 62 esztendővel ezelőtt bábáskodtak a gála megszületésénél, talán maguk sem gondolták, hogy egyszer ilyen elegánssá, ünnepélyessé és olykor már-már drámaivá váló kezdeményezést hívnak életre, noha erre az adott kor technikai feltételei mellett többnyire törekedtek a szervezők az évek során.

A sportvilág számos remek kezdeményezéséhez – a modern kori olimpia életre hívása, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, a futball Európa-bajnokság vagy az Aranylabda – hasonlóan az ötlet francia eredetű, a neves sportlap, a L'Équipe 1946-tól már évente megrendezte saját szavazását, s megnevezte a „Champions des champions français”-t, vagyis a francia bajnokok bajnokát. A kezdeményezést a Népszabadság híresen frankomán beállítottságú, „Monsieur” becenéven is ismert sportrovatvezetője, Lukács László ültette át a hazai viszonyok közé az 1950-es évek második felében, de már a két háború között is – nem kis részben a Nemzeti Sport jóvoltából – kialakult hagyományok felélesztése céljából is.

Az első Év sportolója választást 1958-ban tartották, magára a díjátadó ünnepségre pedig 1959. március 22-én került sor az újságírókat, szerkesztőket a soraiban tudó sportklub, a Sajtó SC éves sportbálján. Pataky Károly, a MÚOSZ sportújságíró-szakosztályának elnöke, valamint Kéri János titkár adta át a sportújságírók szavazatai alapján odaítélt díjakat. Az első győztes az 1958-os Roland Garrost a hölgyek között első – és azóta is utolsó – magyarként egyéniben megnyerő Körmöczy Zsuzsa teniszező volt, a férfiaknál a Budapesten világbajnoki címet szerző későbbi olimpiai bajnok birkózó, Polyák Imre, míg a csapatok között a szintén Budapesten, az Európa-bajnokságon diadalmaskodó férfi vízilabda-válogatott nyert.

A hagyomány újjászületett, és azóta is él. A helyszínek gyakran változtak (lásd keretes írásunkat), a kategóriák pedig idővel bővültek. Elsőként 1985-ben az edzők kategóriájával, 1995 és 2014 között pedig a tagság megszavazta az év szövetségi kapitányát is. Az idén már 11 (plusz három) kategóriában választják meg a győztest.

Az egyéni rekorder Egerszegi Krisztina úszó, aki 1988 és 1993 között sorozatban hatszor, összesen hétszer nyerte el a címet. A hölgyeknél mögötte szintén két úszó következik: Hosszú Katinka hat, Kovács Ágnes négy elsőséggel. Hármat szerzett Pap Kornélia evezős és Gyarmati Andrea úszó. A sportágak rangsorát is az úszók vezetik (21 elsőség), megelőzve a kajakosokat (9), valamint az atlétákat és a vívókat (7). A hölgyeknél egyébként 2008 óta csak „vizes” sportág képviselője győzött: úszó vagy kajakos. Figyelemre méltó, hogy az eddigi 59 elsőségből 21-et szerzett úszónő, kilencet kajakos – ez az összes győztesnek csaknem a fele.

A férfiak közül is egy úszó, Darnyi Tamás győzött a legtöbbször (5), míg négyen is háromszor végeztek az élen: Balczó András öttusázó, Magyar Zoltán, Berki Krisztián (mindkettő tornász) és Gyurta Dániel úszó. Tizenkét sportág képviselői nyertek, a legtöbbször az úszók (13), őket követik az öttusázók és a tornászok (9).

Ha a csapattagként kiérdemelt elsőségeket is beszámítjuk, akkor viszont senki sem nyert többször Balczó Andrásnál, aki háromszor lett az év férfi sportolója és ötször volt tagja az év csapatának megválasztott öttusa-válogatottnak is.

Ami a csapatokat illeti, a magyar vízilabda háromszoros olimpiai bajnokai közül Benedek Tibor, Kásás Tamás, Kiss Gergely, Molnár Tamás hatszor is tagja volt az év csapatának, és ugyancsak hatszoros első a kétszeres olimpiai bajnok Fodor Rajmund és Steinmetz Barnabás is.

Az egyéni győztesek közül mindössze ketten, Török Ferenc és Storcz Botond nyertek később edzőként vagy szövetségi kapitányként. Sőt: Török Ferenc az egyetlen, aki három kategóriában (egyéniben, csapatban és edzőként) is az élen végzett.