A jövő sportja? Budapesten 300 milliós versenyt rendeztek

A Nemzeti Sport felületein eddig vajmi keveset olvashattak a kompetitív videojátékozásról, azaz az e-sportról, de a visegrádi országok (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország) játékosainak kiírt nemzetközi verseny után már egyszerűbb a helyzet: mára már jóval többről van szó annál, mint hogy néhány gyerek ül az asztalnál egy sötét szobában és csépeli a billentyűzetet. A profi játékosok olykor napi tíz-tizenöt órát is gyakorolnak, a felkészülés része a fizikai és a stratégiai tréning is. A csapatok mögött szponzorok állnak, a világ vezető vállalatai (mint például a Vodafone, a Telekom vagy a Samsung) egyre inkább kiaknázzák az e-sportban rejlő lehetőségeket. A nemzetközi versenyeken jelentős pénzdíjak találnak gazdára, arról nem beszélve, hogy az eseményeknek otthont adó sportcsarnokot rendre megtöltik a szurkolók.

Az első hivatalos e-sportversenyt 1972-ben rendezték a Stanford Egyetemen, a győztes egyéves előfizetést nyert a Rolling Stone magazinra. Összehasonlításképp: a március végén Budapesten rendezett fesztiválon összesen egymillió eurót osztottak szét – azaz több mint 300 millió forintot.

Az e-sport sok mindenben hasonlít a hagyományos sportokhoz: a szurkolók az interneten követik kedvenc csapatuk szereplését, ha tehetik, szurkolnak a helyszínen, sőt, mezeket és egyéb termékeket is vásárolnak, hogy még közelebb érezzék magukat a legjobb játékosokhoz.

Jelentőségét először Dél-Koreában fedezték fel a 2000-es évek elején, majd Kínától Európán át az Egyesült Államokig mindenhol elindult a mozgalom. A „jövő sportága” 2012-ben 130 millió dollár nyereséget termelt, 2016-ban már 493 milliót, a szakértők szerint néhány év múlva ez a szám elérheti a 15-20 milliárdot is. A nagy sportklubok felismerték a jelentőségét, és e-sportszakosztályokat alapítottak, így többek között a Manchester City, a PSG és a Valencia is rendelkezik igazolt játékossal. A nemzetközi szövetségnek (IESF) több mint 50 tagországa van már, a világsajtó pedig akkor figyelt fel rá igazán először, amikor 2017 tavaszán bejelentették, hogy az e-sportot a programba iktatják a 2022-es Ázsiai Játékokon. Néhány hónappal ezután az kavarta fel az állóvizet, hogy a 2024-es párizsi olimpia szervezőbizottsága kijelentette: fontolóra veszik az e-sport ötkarikás műsorba vételét.

A legnépszerűbb e-sportoló a Faker becenévre hallgató dél-koreai Li Szang Hjok, akinek a Facebookon több mint 800 ezer követője van – a legnépszerűbb magyar sportolónak, Hosszú Katinkának valamivel több mint 500 ezer. A legjobban kereső e-sportjátékos a Business Insider idei kimutatása szerint a német származású Kuro Takaszomi, aki 21 éves korára már csaknem 3 millió dollárt „kattintgatott össze”. Összehasonlításképp: a világranglistán 39. helyen álló 24 éves Babos Tímea a WTA honlapja szerint kicsivel több mint 4.5 millió dollárt keresett eddig teniszezéssel.

Hazánkban tavaly alakult meg a Magyar E-sportszövetség, és egyre több klub alapít idehaza is szakosztályt, van már többek között az Újpesti TE-nek, az FTC-nek, az MTK-nak, a Honvédnak és a DVSC-nek is. A magyar kormány tavaly ősszel jelentette be, hogy támogatja az e-sport fejlődését, kezdésként kétmilliárd forinttal, a sportággal kapcsolatos ügyek intézését a Deutsch Tamás vezette Digitális Jóléti Programra bízták.

TAPSPÁRNA, NÉZŐCSÚCS, MAGYAR SIKER – ILYEN VOLT A BUDAPESTI FESZTIVÁL

Budapesten rendezték meg a V4 Future Sports Festivalt. A BOK-csarnok tökéletes helyszínnek bizonyult, ugyanis négy különböző játékban (Counter-Strike: GO, League of Legends, FIFA 18, Clash Royale) mérhették össze tudásukat a versenyzők. A szervezők négy különböző arénát hoztak létre. A belépés ingyenes volt, és az úgymond hagyományos sportágak világversenyeit idéző átvilágítás után a szervezők a szurkoláshoz tapspárnát osztogattak. A programfüzetben percről percre végigvett menetrend volt mind a négy arénához, játékosbemutatók, ismertetők, sőt az utolsó oldalakon aláírásgyűjtő.

A fesztiválra kilátogatók átlagéletkora becslésünk alapján a tizennyolc évet sem érte el, ugyanakkor rengeteg családdal is találkoztunk. Nem véletlenül: itt a szülők is megtapasztalhatták, illetve kipróbálhatták mindazt, ami gyermekeik figyelmét játszi könnyedséggel leköti órákra.

A nézők – akik a vasárnapi Counter Strike-döntőre megtöltötték a csarnokot – több óriáskivetítőn követhették a meccseket, a kommentátorok a színpad oldalában ültek. A szurkolás sem maradt el, főleg, amikor egy-egy magyar versenyzőnek lehetett drukkolni. A legkedveltebb futballszimulációs játék, a FIFA 18 fináléját például éppen honfitársunk, Szirtesi Gábor (becenevén Gabinho) nyerte meg – ezzel egy lépésre került az idei világbajnokságon való részvételtől.

Összesen a négy játékban egymillió eurót osztottak szét, a Counter-Strike győztese, a Mousesports 238 ezer euróval (mintegy 72 millió forint) gazdagodott.

A BOK-csarnokba kilátogatók pedig örök élménnyel, hiszen Magyarország eddigi legnagyobb e-sporteseményének lehettek részesei. Lehet, hogy ez csak a kezdet volt.