Jorge Lorenzo jövőre gyári szerződés nélkül maradhat (Fotó: Kovács Nikolett)

Az elmúlt napokban ráadásul két új szereplő is beszállt a játékba, s az egyikük nem más, mint a regnáló Moto3-as világbajnok, a jelenleg a Moto2-ben versenyző Joan Mir. Az ifjú spanyol épp földijét, a szintén mallorcai Jorge Lorenzót ütheti ki a nyeregből, aki, ha nem tudja félretenni a büszkeségét, akár MotoGP-szerződés nélkül maradhat. És legyünk őszinték, ez nagy veszteség lenne a sportnak.

Csak a keserűség marad

Bár Paolo Ciabatti, a Ducati Corse sportigazgatója múlt hétvégén úgy nyilatkozott, hogy két-három versenyt várnak még a döntéssel, szinte bizonyossá vált, hogy Jorge Lorenzónak nincs maradása a vörösöknél.

Claudio Domenicali, a Ducati Motor Holding vezérigazgatója egy rendezvényen így nyilatkozott az olasz sajtónak:

„Lorenzo nagyszerű versenyző, akinek nem sikerült a legjobbat kihoznia a motorunkból. Sajnos sem neki, sem a mérnöknek nem sikerült teljesen kihasználni a tehetségét. Ez keserű dolog, de ez marad nekünk."

Domenicali szavai eléggé egyértelműnek tűnnek, ahogy az is, hogy ki lehet jövőre Dovizioso csapattársa.

Kevesebb fizetés, nagyobb esély

Szerződéshosszabbítását követően Dovizioso már csak Jack Millert és Danilo Petruccit említette lehetséges csapattársként, Lorenzo neve nem hangzott el.

Le Mans-i dobogós helyezése után Petruccit is megkérdezték, hogy ő miként látja a saját esélyeit.

„Igen, én is így látom, a Ducati köztem és Jack között dönthet majd – kezdte Petrux. – De nem viccelek akkor, amikor azt mondom, hogy azért, mert a mi fizetésünk kevesebb."

Pontos összegeket sosem tudhatunk, ám a történelemkönyvekbe úgy vonult be, hogy Lorenzo 25 millió eurót kapott két évre a Ducatitól, amikor leszerződtették, ami hihetetlen rekordnak számított és számít a mai napig.

Dovizioso most 10 millió euró körüli összeget vihetett el alapfizetésként, amivel Marc Márquez után a második legjobban fizetett versenyző lett (nem érintve természetesen a pilóták egyéb bevételeit, mint bónusz, egyéni szponzorok, merchandising stb.)

Jelenleg nagyobb az esély Petrucci szerződtetésére a gyári istállóhoz, míg az idén igen jól szereplő Miller a Pramac csapatnál maradva kaphat teljes gyári támogatást és egy GP19-es motort.

Joan Mir úgy érzi, készen áll a MotoGP-re (Fotó: Kovács Nikolett)

„Nem akarom vesztegetni az időmet”

A Le Mans-i hétvégén egy újabb szereplő, Joan Mir is belépett a játékba, amikor úgy nyilatkozott, hogy nem szeretné az idejét vesztegetni a középső kategóriában, késznek érzi magát a MotoGP-ben való versenyzésre.

Menedzsere ezután megerősítette, hogy előszerződésük van a HRC-vel, de a depópletykák már akkor is inkább a Suzukit emlegették.

Amíg nem jelentenek be semmi konkrétat, addig három esélyes van a még üres suzukis helyre: Andrea Iannone, Jorge Lorenzo és Joan Mir.

Mindegyikük mellett nagyon különböző érvek és ellenérvek szólnak.

A legkevesebb érv Iannone oldalán sorakozik fel, még akkor is, ha az utóbbi három futamon kétszer is dobogóra tudott állni.

Lorenzo nagy esélye egyik személyes szponzora, a Monster lehet. Az energiaital-gyártó csapat nélkül maradt, miután a Tech3-as alakulat KTM-re váltott, és be is jelentkeztek a Suzukinál, amelynek természetesen nem lenne ellenére a kalapjába kerülő pénz.

Kérdés, hogy a megegyezés része lesz-e Lorenzo szerződtetése, jelent-e ennyire fontos faktort a spanyol a Monster számára.

Másként megközelítve a kérdést, a Suzukinak a pénz a fontosabb, vagy az, hogy egy újabb ifjú tehetséget karoljon fel, ahogy tette azt korábban Maverick Vinalesszel és Álex Rinsszel. Ebben az esetben Mir lehet a befutó.

Egyes spanyol lapértesülések szerint már alá is írták a szerződést...

Mir intenzív érdeklődése a MotoGP iránt egyébként nem új keletű.

„Jól akarok szerepelni a Moto2-ben, de a MotoGP-ben is szeretnék versenyezni. Ha választanom kellene, akkor az utóbbit választanám" – nyilatkozta még a szezon elején a motogp.com oldalon.

Mi marad Lorenzónak?

Ha így folytatja, akkor a büszkeségén és az emlékein kívül nem sok.

„Tudom, hogy mennyit érek, és ezt mások is tudják" – mondta az nso.hu-nak még Katarban.

A gond csak az, hogy Lorenzo ma sokkal kevesebbet ér, mint két évvel ezelőtt, jelenleg ugyanis mindenki az eddigi ducatis szereplése alapján ítéli meg őt.

Ezért is ajánlott a Ducati nagyon alacsony alapfizetést neki magas eredménybónuszokkal, amit ő visszautasított, és ugyanez a reagálás okozhatja (okozhatta) a vesztét a Suzukinál is. A Le Mans-ba ellátogató Szuzuki Tosihirót, a Suzuki Motor elnökét állítólag nem nagyon nyűgözte le Lorenzo hozzáállása.

Pedig annak idején a cél érdekében még Valentino Rossi is lenyelte a keserű pirulát, amikor a fizetésről is lemondott, hogy visszamehessen a Yamahához a balul elsült ducatis kitérője után. Persze a szponzorpénzekből ő is szakított rendesen.

Most úgy tűnik, Lorenzo nem képes félretenni a büszkeségét, sőt az is lehet, hogy már késő ezen gondolkozni, ha a Ducati valóban becsukta azt a bizonyos ajtót, a Suzuki pedig aláírt Mirrel.

Egyelőre úgy tűnik, már csak a csoda, esetleg a Yamaha segíthet Lorenzón. Bár a hangvillások jelenleg szatellitcsapat híján várják a következő szezont, egy harmadik gyári Yamaha indítása nem lenne ördögtől való gondolat. Már csupán azért sem, mert nem csak Lorenzo szenved a Yamaha nélkül – visszafelé is igaz a mondat.

Nagy csavar lenne a történetben, az biztos, de soha ne mondd, hogy soha.

Márquez csapattársának lenni

Ez az egyik legkevésbé kapós meló jelenleg a MotoGP-ben. Állítólag ez is ott volt például Johann Zarco és Andrea Dovizioso fejében, amikor nem gondolkodott el komolyabban a HRC megkeresésén.

Úgy tűnik, a Honda a Mir-opciót is elengedte, ám egyelőre továbbra sem lépi meg a leglogikusabbnak tűnő lépést, azaz még mindig nem ír alá Dani Pedrosával. Cserébe egy név is bekerült a kalapba, méghozzá a háromszoros Superbike-világbajnok, jelenleg is élen álló Jonathan Rea.

Bár még csak öt verseny ment le az idei tizenkilencből, egy-két futamon belül mindenre választ kapunk majd.