Márquez (balra) fordul el Petrucci előtt (Fotó: AFP)

A verseny első tíz körében úgy tűnt, hogy a Ducatik megszorongathatják Marc Márquezt, de a mai napon be kellett érnünk annyi izgalommal e tekintetben, hogy Katar óta először fordult elő, hogy versenyen valaki megelőzze a spanyol bajnokot. Ez a valaki Jack Miller volt, aki nagyon jól kezdett a futam elején, de végül alatta kezdett el először fogyni az abroncs.

 

A gumiválasztás nem volt túl izgalmas, a többség puha-puha keveréket választott az igen hűvös időjárás miatt. Márqueznek ez külön fejfájást okozott, hiszen sosem versenyzett még a legpuhább gumin. Tudta, hogy az első köröket kell túlélnie, amikor ez sikerült, akkor megnyomta annyira, hogy egy négy másodperces előnyt kiépítsen, amit később okosan be is tudott osztani, amikor már nála is fogyni kezdett a tapadás.

Mögötte egy Ducati belharc állt össze, amit Valentino Rossi asszisztált végig a háttérből. Andrea Dovizioso végül vissza tudta verni csapattársa, Danilo Petrucci utolsó körös támadásait. Míg előbbi a kigyorsításokon utóbbi a féktávokon volt jobb. Petrux utoljára egy éve épp itt Le Mans-ban tudott dobogóra állni.

 

Miller negyedik helye szintén nem rossz eredmény. Hatalmas tapsvihar fogadta a hatodikként célba érő Pol Espargarót is.

Fabio Quartararo hiába volt gyorsabb a futam végén mindenki másnál, a harmadik körben elszenvedett hibája és kisodródása után a 16. helyről kellett visszaküzdenie magát, ami nagyon nem egyszerű ebben a mezőnyben. A 8. hely tehát önmagában nem kiváló, de a körülményeket tekintve, nem rossz.

A verseny egyik legfurcsább esete még a rajt előtt történt, amikor Karel Abraham és Joan Mir is buktak szinte egyszerre, de egymástól függetlenül ment el alattuk a motor eleje.

Mirnek még sikerült időben csatlakoznia a mezőnyhöz tartalék motorján, a cseh pilótát azonban kizárták, mivel a mezőny már befejezte az első kört, amikor ő elhagyta a boxutcát.

Álex Rins a 10. helyig tudta feltornázni magát a 19. rajtkockából indulva, így az összetettben visszacsúszott a 3. helyre.

Nála már csak Maverick Vinales lehet csalódottabb, aki a pontszerző helyek utolsóiért harcolt, amikor a hetedik körben Pecco Bagnaia egy high slide-ot dobott mögötte és pechére kiütötte a spanyol yamahást is. Vinales jelenleg 10. a bajnokságban és már 65 pont a hátránya Márquez mögött.

A regnáló világbajnok tehát ismét irányítása alatt tudta tartani a történéseket megszerezve ezzel 47. MotoGP-győzelmét, amivel beérte csapattársát, Jorge Lorenzót, aki mindössze 11. lett.

A mai egyébként a Honda 300. királykategóriás győzelmét jelentette 53 évvel azután, hogy Jim Redman Hockenheimben elkezdte írni ezt a történelmet.

SPANYOL TRIPLA

A középső kategória versenye nyugodtabban telt, de drámákban itt sem volt hiány. Az eddigi legjobb időmérős eredményét elérő Andrea Locatelli futama egészen a 3-as kanyarig tartott, ahol egy hatalmas high slide-dal ki is szállt a küzdelemből.

 

Az első négy futamból hármat megnyerő Lorenzo Baldassarri másodszorra nullázott, amikor a 10-es kanyarban elkapta a belső rázókövet és nem tudta elkerülni a bukást. Őt pedig Mattia Pasini nem tudta elkerülni, így mindketten a kavicságyban végezték, ráadásul Pasini „elütötte” Baldát, aki úgy tűnt, egy kis időre az eszméletét is elveszítette.

Thomas Lüthi az első négy körben még vezette a versenyt, amíg Álex Márquez meg nem előzte őt. Márqueznek ezután már csak a hátát látták a többiek, hol messzebbről, hol közelebbről.

Az első kilenc körben Simone Corsi szórta a leggyorsabb köridőket, és a 18. helyről rajtolva a hetedik körben már második volt. A győzelmi (és minden más) remény azonban a 10. körben elszállt, amikor az olasz kicsúszott a célra fordító előtt.

 

Márquez ezután már jól gazdálkodott közel két másodperces előnyével, bár a mögötte haladó Jorge Navarro és Augusto Fernandez az utolsó pillanatig próbálta tartani a szorítást.

Navarrónak talán lett is volna esélye felmotorozni, de öt körrel a vége előtt egy kisebb hiba után kisodródott, így végül már csak arra maradt esélye, hogy a második helyett visszavegye.

A futamgyőzelem tehát még várat magára, de három dobogós helyezés zsinórban azt mondatja velünk, hogy hamarosan az is meglesz.

Az élet tehát ismét ikszre játszott, és a jerezi, eredményt végül nem hozó heroikus küzdelem után futamgyőzelemmel jutalmazta Márquezt és csapatát. A fiatalabb Márquez utoljára a 2017-es japán futamon örülhetett futamgyőzelemnek, ami egyben az utolsó spanyol elsőség volt a középső géposztályban. Ahhoz pedig egészen a 2013-as Aragón Nagydíjig kell visszatekernünk az idő kerekét, hogy megtaláljuk, mikor állt utoljára három spanyol a Moto2-esek pódiumán.

 

Baldassari sajnos nem úszta meg sérülés nélkül, kiugrott jobb válla és a fejét ért ütés miatt jelenleg nincs versenyzésre alkalmas állapotban, így Mugello előtt újabb vizsgálatra lesz szükség, hogy rajthoz állhasson. Öröm az ürömben, hogy Lüthi gyenge szereplése miatt (hatodik lett), az olasz még mindig vezeti az összetettet 7 ponttal. A harmadik helyre Navarro jött fel, akit Márquez követ most, azaz Marcel Schrötter két pozíciót is veszített.

CSAK A SZOKÁSOS TEST-TEST ELLENI KÜZDELEM

Tizenhét célba érő a huszonkilenc indulóból, emberes bukások, pálya közepén maradó motorok, ütközések, mentések, pályalevágások miatti időbüntetések és számos előzés – ez mind a Moto3-as futamon történt.

Ahogy az is, hogy a Q1-ből időmérőbe jutó, majd a pole pozíciót megszerző John McPhee végül az őrült derbit is megnyerte, megszerezve ezzel a malajziai Petronas Sprinta Racing futamgyőzelmét. Az eddigi egyedüli pilóta, aki pole-ból futamot tudott nyerni Le Mans-ban a Moto3-asok között Maverick Vinales volt még 2013-ban.

McPhee-nek persze nagyon nem volt könnyű dolga, hogy mindezt véghez vigye.

Az első 14 körben ugyanis néhány pillanattól eltekintve Suzuki Tatsuki vezette a Francia Nagydíjat, aki később több támadást is visszavert, és egészen a 17. kör hármas kanyarjáig, ahol a japán kicsúszott, Tony Arbolinót is magával ragadva.

McPhee-nek még így is maradt ellenfele Lorenzo Dalla Porta és Andrea Migno személyében, akikhez nem sokkal később Toba Kaito, Aron Canet és még további fél tucat versenyző csatlakozott. Az utolsó két körben 12 pilóta vonatozott együtt.

Az utolsó kört Dalla Porta kezdte meg az élen, majd McPhee átvette a vezetést a 9-es kanyarban. A nyomás akkor szabadult fel rajtuk, amikor Canet kőkeményen betette a motort Toba mellé, akivel össze is ütközött, de végül valami csoda folytán mindketten motoron maradtak.

Canet végül dobogóra állhatott, míg Toba a hatodik helyig csúszott vissza. A spanyol csapatfőnöke, Max Biaggi apukájának és múlt héten elhunyt nagypapájának ajánlotta ezt a dobogós helyezést.

 

 

Dalla Porta második helye szinte győzelemmel ért fel, miután négyszer is bukott a hétvégén.

„Nagyon nehéz hétvégém volt, gyors voltam, de nem értettünk valami hibát, ezért is estem annyit. A futamra egy új beállítást találtunk, köszönet a csapatomnak, akik remek munkát végeztek. Örülnünk kell ennek az eredménynek” – mondta az olasz, aki ezzel ötödikről másodiknak jött fel az összetettben 14 ponttal lemaradva Canet mögött.

Említsük még meg Jaume Masiát, aki a 23. helyről rajtolva egészen 8-iknak tudott feljönni, és bár a kockás zászló is ott intette le, végül csak 12. lett, miután 2,2 mp-es büntetést kapott pályalevágásért.

GYORSASÁGIMOTOROS-VB, FRANCIA NAGYDÍJ
MOTOGP (27 kör, 113 km)

1. Marc Márquez (spanyol, Honda) 41:53.647 p
2. Andrea Dovizioso (olasz, Ducati) 1.984 másodperc hátrány
3. Danilo Petrucci (olasz, Ducati) 2.142 mp h.
Az állás:
1. Márquez 95 pont, 2. Dovizioso 87, 3. Alex Rins (spanyol, Suzuki) 75

MOTO2 (25 kör, 104.6 km)
1. Alex Márquez (spanyol, Kalex) 40:36.428 perc
2. Jorge Navarro (spanyol, Speed Up) 1.119 mp h.
3. Augusto Fernandez (spanyol, Kalex) 1.800 mp h.
Az állás: 1. Lorenzo Baldassarri (olasz, Kalex) 75 pont, 2. Thomas Lüthi (svájci, Kalex) 68, 3. Navarro 64

MOTO3 (22 kör, 92.1 km)
1. John McPhee (brit, Honda) 37:48.689 perc
2. Lorenzo Dalla Porta (olasz, Honda) 0.106 mp h.
3. Aron Canet (spanyol, KTM) 0.757 mp h.
Az állás:
1. Canet 74 pont, 2. Dalla Porta 60, 3. Niccolo Antonelli (olasz, Honda) 57