Jorge Lorenzo ismét megállíthatatlan volt (Fotó: Hantos László)

„Amikor Jorge így motorozik, senki sem tudja megállítani." „Mintha csak egy Yamahán ült volna." „Ha tartom a tempóját, biztosan elesek." „Egy erős csapattárs előny és hátrány is egyben." – tömören így jellemezték az ellenfelek Jorge Lorenzo katalán teljesítményét, miután a mallorcai zsinórban másodjára is győzni tudott a számára könnyebben motorozható Ducatin.

„Két hónapja még lehetetlen volt, hogy kétszer is nyerjek a Ducatival. Pláne úgy, ahogy megnyertem az elmúlt két versenyt. Sosem adtam fel, és amire talán a legbüszkébb vagyok, hogy bebizonyítottam: lágy stílussal is lehet nyerni egy Ducatival. Ráadásul megmutattam, hogy akkor is tudok nyerni, ha nem fordulok elsőnek az első kanyarban" – nyilatkozta a győztes.

A bajnokság? Nehéz, de már nem lehetetlen

„A rossz hír, hogy eléggé le vagyunk maradva Marctól. A jó hír, hogy tizenkét verseny még hátravan" – folytatta Lorenzo.

„Mugello előtt még lehetetlen volt a bajnokságra gondolni. Most már lehetséges, még akkor is, ha nagyon-nagyon nehéz a helyzetünk. Ami szintén jó dolog, hogy nincs rajtunk nyomás, és nincs mit veszítenünk. Ebből a szempontból Marcon van a nagyobb nyomás szerintem."

Kölcsönös tisztelet

Ahogy az elmúlt időszakban sokszor, most is előjött a kérdés: vajon Valentino Rossi is képes lett-e volna győzni azzal a motorral, amiről Lorenzo kijelentette, hogy szerinte a valaha volt legversenyképesebb Ducati, amit pályán láthattuk.

„Hogy ezzel a Ducatival tudtam-e volna versenyt nyerni? Nem tudom, és ezt soha nem is fogjuk megtudni" – válaszolta az érintett, majd Lorenzo is megkapta ugyanezt a kérdést.

„A Ducati Vale idején sokkal bonyolultabb volt, legalábbis kívülről nézve én így gondolom. Ahogy az előbb is mondtam, szerintem ez a valaha volt legkomplettebb Ducati. Szóval miért is ne lenne képes nyerni vele? Vale egy nagyszerű pilóta. Akarom mondani, nem egy nagyszerű pilóta, hanem egy bajnok" – vágott oda ismét válaszával Lorenzo Claudio Domenicalinak. Az olasz szakember a mugellói hétvége előtt olyan nagyszerű versenyzőnek titulálta Lorenzót, aki sajnos nem volt képes megmutatni, hogy mit tud.

„Én nem egy nagyszerű versenyző, hanem egy bajnok vagyok" – szólt akkor Lorenzo válasza.

Ahogy az előző futam után, úgy most is jó hangulat volt a két korábbi nagy-nagy ellenfél, sokszor talán ellenség között a futam utáni pillanatokban és a sajtótájékoztatón is, ami természetesen az újságíróknak is feltűnt.

„Nem vagyunk barátok, bár szerintem a pályán kívül jól ellennénk együtt, mindketten szeretjük jól érezni magunkat. De egy ellenféllel nehéz barátságban lenni. Két erős karakter vagyunk, akik nyerni akarnak. A legfontosabb dolog a tisztelet, én nagyon tisztelem Valét és szerintem ez fordítva is így van" – mondta Lorenzo a téma kapcsán.

„Voltak nehéz idők közöttünk, de jók is. Elég hullámzó volt a kapcsolatunk, egy-két elég nagy mélyponttal. Amikor ugyanazért az eredményért harcolsz, ráadásul Jorge az egyik legkeményebb ellenfelem a karrierem során, és ezt még tovább nehezítette, hogy sokáig voltunk egy csapatban, akkor tényleg a tisztelet a legfontosabb egymás iránt" – szólt Rossi válasza.

Ha Dovi nyer, az egy másik mozi

Amióta tudjuk, hogy Lorenzo és a Ducati útjai elválnak az év végén, fel-felmerül a kérdés, hogy a gyár megad-e majd minden támogatást a spanyolnak (aki most ugyanúgy 66 ponttal áll a bajnokságban, mint csapattársa, Dovizioso) az év során.

Erről a bajnokságot jelenleg 115 ponttal (27 pontos előnnyel) vezető Marc Márqueznek is megvan a saját véleménye.

„Egy profi csapatról beszélünk, és amikor egy gyár áll mögötted, nem számíthat, hogy egyik vagy másik versenyzőjükkel nyernek. Versenyeket és bajnokságokat akarnak nyerni, de talán a szenvedély más. Láttam, hogy milyen, amikor a csapat Dovi győzelmét ünnepli, és láttam ma, amikor Jorge elsőségét ünnepelték, egy másik mozi volt."

Mindez egyelőre nem nagyon zavarja Lorenzót, aki régi fényében tündököl. A nyomás most a csapattársán van, aki másodjára hibázott versenyen az idén, és ezzel már három nullázásnál tart a peches jerezi bukással együtt.

 

MOTO2 – Egy régóta áhított győzelem

Ha valaki nem tudja elképzelni, hogy milyen érzés lehet 56 világbajnoki futam után győztesként lejönni a pályáról, annak ajánljuk visszanézni Fabio Quartararo tegnapi ünneplését a barcelonai futam után.

 

A 19 éves francia a pole pozíció után a versenyen is behúzta az első helyet, ezzel pedig a második legfiatalabb győztessé vált a Moto2-es géposztályban Marc Márquez után, és tegnaptól ő a legfiatalabb francia, aki nyerni tudott a középső kategóriában. Motorversenyen győzni utoljára 2014-ben a Moto3-as junior világbajnokságon tudott, és az sem ma volt, amikor a 2015-ös Holland Nagydíjon utoljára dobogóra állhatott

Fabio Quartararóból hatalmas érzelmek szakadtak ki (Fotó: Kovács Nikolett)

 

Quartararo a 10. körben vette át a vezetést Miguel Oliveirától, aki a 17. (!) helyről rajtolva a második körben már a negyedik volt. A verseny ezután nem volt különösebben izgalmas. A tavalyi futamgyőztes Álex Márquez ezúttal a harmadik lett, így három különböző vázgyártó versenyzője állt a pódiumon. Utoljára 2013-ban, a Sachsenringen volt erre példa.

Marcel Schrötter megismételte eddigi legjobb helyezését, amikor csapattársa, Xavi Vierge előtt negyedikként intették le.

A legnagyobb döbbenet és bukás a leintés utánra maradt, amikor Simone Corsi a célegyenes végén szó szerint felöklelte a második helyezett Oliveirát. Csak a szerencsének és az isteni gondviselésnek volt köszönhető, hogy egyikük sem sérült meg, hiszen egy ilyen dinamikájú esés komoly következményekkel járhatott volna. Corsit persze megbüntették a történtekért, így az utolsó helyről kell rajtolnia a következő, asseni futamon.



A nap nagy vesztese Pecco Bagnaia volt, aki két futammal ezelőtt még 25 ponttal vezette a bajnokságot, mostanra pedig egyetlen pontra olvadt az előnye.

MOTO2 – Hatalmas bukások, okos második

Régen láthattunk annyi drámát egy Moto3-as futamon, mint a Katalán Nagydíjon, ráadásul mindegyik az élbolyban történt. Először Jorge Martin bukott vezető helyről a kilencedik körben.

 


 

Később összeállt egy 11 fős boly, amiből végül csak öten értek célba. Hat körrel a leintés előtt
a négyes kanyarban Albert Arenas elmérte a féktávot és beleszáguldott Aron Canetbe, aki az előtte haladó Nicolo Bulegát is kiütötte. Alig másfél körrel később Jaume Masia öklelte fel Andrea Mignót.

Végül összesen 17 pilóta ért csak célba, a győzelmet pedig Enea Bastianini szerezte meg, aki utoljára a 2016-os Japán Nagydíjon tudott győzni.

Marco Bezzecchi nagyon okosan nem erőltette minden áron az elsőséget, második helyével és legnagyobb ellenfeleinek bukásával 19 pontra növelte összetettbéli előnyét.

A harmadik helyen célba érő Gabriel Rodrigo négy évvel világbajnoki bemutatkozása után végre felállhatott a dobogóra.

Maverick Vinales és Aleix Espargaró is köszöntötte az első pódiumát ünneplő Gabriel Roodrigót (Fotó: Kovács Nikolett)