Haaland három, Szoboszlai és Ulmer egy-egy gólt szerzett (Fotó: redbullsalzburg.at)

Kezdésnek gyorsan válaszoljunk is a címben feltett kérdésre: miután Erling Haaland 19 évesen és 58 naposan egy félidő alatt három gólt szerzett a 6–2-re nyerő Salzburg színeiben a Genk ellen – s lett a BL történelmének legifjabb játékosa, aki az első játékrészben triplázott –, minden idők harmadik legfiatalabb olyan labdarúgója lett, aki a BL-ben egy meccsen háromszor betalált. Csupán a 2004 őszén, 18 éves és 340 napos korában a Fenerbahce ellen triplázó Wayne Rooney, valamint az 1995 októberében 18 éves 113 napos korában a Real Madrid színeiben a Ferencváros ellen három gólt szerző Raúl előzi meg a vonatkozó rangsorban.

Egy pillanatra maradjunk még a jelenleg Európa legrettegettebb támadójának számító norvégnál, aki kedd esti teljesítményével ebben az idényben már 9 meccsen 17 gólnál, s 5 gólpassznál jár: a fentebb említett Wayne Rooney triplázása – vagyis 15 év – óta ő az első tinédzser, aki három gólt szerzett Bajnokok Ligája-meccsen.

HAALAND TRIPLÁJA

A Salzburg sikere egyébként osztrák mércével mérve sem akármi: a valaha a BL-csoportkörében szereplő osztrák klubok közül csupán a Sturm Graz tudott több gólt szerezni. Igaz, a 2000–2001-es idényben Szabics Imrét is a soraiban tudó graziaknak akkor két csoportkörben volt lehetőségük szerepelni, így 12 meccsen összesen 13 gól szereztek – kilencet az elsőben, négyet a másodikban. Most Szoboszlaiék egy meccsen jutottak el hatig…

Persze nem csak Salzburgban alakultak tegnap a számok, statisztikák szempontjából érdekesen az események. Az FC Barcelona például gól nélküli döntetlent játszott a Dortmund vendégeként, s a katalánoknak olyasmiben volt részük, mint legutóbb tavaly februárban a Chelsea elleni nyolcaddöntő első meccsén: kaput eltaláló lövés nélküli félidő a BL-ben.

A Barca pontszerzésében nagy szerepet vállalt a csapat kapusa, Marc-André ter Stegen, aki a második félidőben hárította Marco Reus büntetőjét. Ezzel a német kapus kivételes hatékonyságú tizenegyesölőnek tekinthető – legalábbis a vonatkozó adatokat 2003 óta gyűjtő OPTA szerint. Ter Stegen ellen eddig a BL-ben hat büntetőt rúghattak, s ő ezekből négyet hárított, ami 66.6 százalékos hatékonyságot jelent. Reus tizenegyesének kivédésével Ter Stegen beállította az ukrán Andrij Pjatov (Sahtar) vonatkozó rekordját, ő szintén négyet védett ki – leszámítva a tizenegyespárbajokat.

Kedd este bemutatkozott a címvédő Liverpool is: a Napoli otthonában tett, 2–0-s vereséggel végződő vizit eredményét egyrészt „szinte biztosra” lehetett volna venni, másrészt pedig nem – legalábbis, ha a számokat nézzük. Egyrészt: a Liverpoolt irányító Jürgen Klopp 2008 októbere óta aktuális csapatával ötször szerepelt Olaszországban, olasz klub ellen nemzetközi kupameccsen, s mindegyik mérkőzését elvesztette (2008. október 2-án 2–0-ra legyőzte az általa irányított Dortmund az Udinesét, ám az csak a hosszabbítás kiharcolására volt elegendő, s a tizenegyeseket az olaszok rúgták jobban).

Ugyanakkor, ami az angolok tegnap esti győzelme mellett szólt, az a tény, hogy a Bajnokok Ligája aktuális címvédője legutóbb 25 évvel ezelőtt kezdett a csoportkörben vereséggel: 1994-ben az AC Milan kapott ki 2–0-ra az Ajaxtól, amely egyébként abban az idényben meg is nyerte a sorozatot. Ebből kiindulva tehát máris nem lenne meglepő, ha a Napoli lenne idén a BL-győztese (a keddi meccs után Jürgen Klopp is ezt mondta…).

Apropó, Ajax. A hollandok kedden este a Lille elleni 3–0-s győzelemmel indították az idei BL-kalandjukat, s az előző öt alkalommal, amikor így kezdtek, rendre eljutottak legalább a negyeddöntőig. 

Az Ajax csoportjának másik meccsén is találunk némi történelmi érdekességet: a Valencia 1–0-ra legyőzte a Chelsea-t, s ezzel Frank Lampard azt a kétes dicsőséget mondhatja magáénak, hogy ő lett a londoniak első olyan menedzsere, aki a klubot irányítva elveszti első BL-csoportmeccsét – a korábbi 11 tréner közül mindenki győzelemmel mutatkozott be, kivéve Gianluca Viallit, aki 1999-ben a Milan ellen döntetlennel kezdett a legrangosabb európai kupasorozatban.

A cikkhez az OPTA és a Gracenote statisztikáit használtuk fel.