Lazovics ezt elrontotta, de nem fizetett meg a hibáért a Mol Vidi (Fotó: Török Attila) – A KÉPRE KATTINTVA GALÉRIA NYÍLIK

BAJNOKOK LIGÁJA
3. SELEJTEZŐKÖR, VISSZAVÁGÓ
BAJNOKI ÁG
MOL VIDI FC–Malmö FF (svéd) 0–0
Továbbjutott:
a Mol Vidi FC, 1–1-es összesítéssel, idegenben szerzett góllal

ONLIVE KÖZVETÍTÉS, ÉRDEKESSÉGEK, STATISZTIKÁK ITT! 

Nem sűrűn jár olyan magasságokban magyar csapat, mint ahová a Mol Vidi eljutott a Bajnokok Ligája 2018–2019-es kiírásában, igaz, éppen a fehérvári együttes volt az, amely majd' egy esztendővel korábban, 2017. augusztus 24-én hasonló tétre menő meccsen lépett pályára a Pancho Arénában.

A Vidi akkor az Európa-ligában indult, túl volt már a máltai Balzan FC (2–0, 3–3), az észt Nomme Kalju (3–0, 1–1) és a francia Girondins Bordeaux (1–2, 1–0) elleni párharcon, s mert Belgrádban 0–0-t játszott a Partizannal, mindenki bízott benne, hogy Juhász Rolandék megteszik az utolsó lépést, amely a sorozat csoportkörébe vezet. Alighanem sokan emlékeznek, a szerb csapat már a hatodik percben előnybe került Felcsúton, a 35. percben pedig 0–3-at mutatott az eredményjelző, és a 4–0-s vereséget hozó találkozó után csak azzal vigasztalhattuk magunkat, hogy a fehérváriaknak legalább jutott nyolc mérkőzés a nemzetközi porondon.

A Malmö elleni BL-visszavágót annak tudatában várta a Vidi, hogy a luxemburgi F91 Dudelange (1–1, 2–1) és a bolgár Ludogorec Razgrad (0–0, 1–0) búcsúztatásának, no meg a malmői 1–1-nek köszönhetően egyetlen lépés választja el attól a párharctól, amelynek tétje a legrangosabb sorozat csoportköre, mi több, az esetleges elvesztése is Európa-liga-folytatást ér. Az odavágó eredményén kívül jó kiindulási alapot jelentett, hogy Marko Nikolics vezetőedzőnek sérülés vagy eltiltás miatt egyetlen labdarúgót sem kellett nélkülöznie, vagyis tulajdonképpen az alapcsapatát küldhette pályára. A fehérváriak meccskeretét látva azért az feltűnt, hogy Sztefan Scsepovics még a kispadon sem kapott helyet – információink szerint ennek fegyelmi oka volt.

Ami a Malmőt illeti, Uwe Rösler vezetőedző aligha bánta, hogy az első felvonást kihagyó támadó Carlos Strandberg felépült a sérüléséből és vállalni tudta a játékot, ugyanakkor a védelem két biztos pontja, Rasmus Bengtsson és Behrang Safari (aki két éven át Juhász Roland klubtársa volt az Anderlechtben) csak a lelátóról nézte a mérkőzést, az izlandi válogatott középpályás, Arnór Ingvi Traustason pedig el sem jött a visszavágóra.

Nikolov munkában: a kemény védekezés volt a Vidi továbbjutásának egyik kulcsa (Fotó: Török Attila)

Amikor Danko Lazovics útjára indította a labdát, a Mol Vidi állt továbbjutásra, és csak remélni tudtuk, hogy a végén is ez lesz a helyzet. Az eredménykényszerben lévő Malmö értelemszerűen azonnal megpróbálta magához ragadni a kezdeményezést, azonban ezekben a próbálkozásokban jó ideig nem volt annyi, hogy veszélyt jelentsenek Kovácsik Ádám kapujára. Amikor a svéd együtteshez került a labda, a fehérváriak fegyelmezetten visszaálltak saját térfelükre, és sok futással, egymást kisegítve esélyt sem adtak az ellenfélnek arra, hogy a támadóharmadban veszélyes játékhelyzetet alakítson ki. Mindenki tisztában volt vele, hogy ha a Mol Vidi védekezése legalább olyan szinten lesz, mint volt egy körrel korábban, a Ludogorec elleni 1–0 alkalmával, az már fél siker, arra lehet építeni. Mint a 27. percben, amikor egy remek Loic Nego, Marko Scsepovics adogatás végén a szerb támadó jól adott középre a jobb oldalról, és a bevetődő Kovács István csak centiméterekkel maradt le a labdáról. Jó volt azzal szembesülni, hogy a vendégek nem éppen szimpatikus vezetőedzője, Uwe Rösler (aki a visszavágó előtt meglehetősen lekezelően beszélt a Vidiről) olykor a fejét vakargatja, látva, hogy csapata még véletlenül sem képes akkora nyomás alá helyezni riválisát, mint ő szeretné, és így a párharc 135. perce után kiesésre áll.

Marko Nikolicsnak nem volt oka a szünetben változtatni, és mert Uwe Rösler sem cserélt, azonos összetételben folytatódott a küzdelem. Továbbra is a hazai térfélen zajlott inkább a játék, Kovácsik Ádámnak tíz perc alatt több védenivalója akadt, mint az első félidőben összesen, mi több, az egyik mentésénél Anel Hadzicnak a gólvonal elől kellett kivágnia a labdát. Az 59. percben közel járt a fehérvári együttes a vezetés megszerzéséhez, de egy begyakorolt szabadrúgást követően Juhász Roland hiába érkezett egyedül Danko Lazovics felívelésére, nem lábbal próbálta kapura továbbítani a labdát, hanem szinte a földről fejjel, és így odalett a lehetőség. Nem sokkal később meghűlt a fehérvári szimpatizánsokban a vér, Eric Larsson beadására két svéd támadó robbant be középen, szerencsére azonban a labda keresztbe elsuhant a kapu előtt.

A játékrész közepén hatalmas lehetőséghez jutott a Mol Vidi, Loic Negót a vendégek kapusa, Johan Dahlin csupán szabálytalanul tudta megállítani a tizenhatoson belül, ezért Danko Lazovics büntetőt rúghatott. Sajnos a szerb futballista (aki egyébként Negót kiugratta) pocsék lövéssel végezte el a tizenegyest, a vendégek kapusa védeni tudott. Rendben, rontani csak az tud, aki magára vállalja a felelősséget, ugyanakkor kitől várjunk magabiztosságot, jó döntést, ha nem egy harmincöt esztendős, sok nagy csatát megélő játékostól?! Peregtek a percek, Uwe Rösler cserékkel próbált változtatni, ám a Vidi nagyot küzdött, így a svéd csapatnak nem igazán volt esélye a gólszerzésre.

A találkozó hajrájában a Malmö mindent egy lapra téve támadott, Markus Rosenberg fejesénél közel is járt a gólhoz, szerencsére Kovácsik Ádám magabiztosan hárított. A játékvezető nem kevesebbet mint hat percet hosszabbított, a Mol Vidi szurkolói felállva biztatták kedvenceiket, hogy aztán a végtelennek tűnő ráadás lejárta után önfeledten ünnepeljék őket. A magyar bajnokcsapat bravúrt ért el, hiszen nálánál esélyesebbnek tartott együttest búcsúztatott. Nem rossz azzal szembesülni, hogy ha az az egy bizonyos lépés esetleg nem jön össze, a fehérvári gárda az Európa-liga főtábláján akkor is folytathatja.