Baji Balázs (Fotó: Szabó Miklós)

 

– Hogyan jutott eszébe, hogy kampányt indítson a 2023-as világbajnokságért?
– Tavaly minden sportszerető embert megmozgatott, amikor megkaptuk a rendezés jogát, mi, atléták is fellelkesültünk, és úgy készültünk tovább – mondta lapunknak a világbajnoki bronzérmes gátfutó. – Az utóbbi hetekben azonban mindenkit elbizonytalanítottak a rendezéssel kapcsolatos hírek, ezért úgy gondoltam, nekünk, sportolóknak is meg kell szólalnunk. Ugyanakkor fontos, hogy céljaink sportszakmai célok, a sportág jövőjét tartjuk szem előtt, nem szeretnénk, ha politikai csatározások színterévé válna. Szerettük volna, hogy mindenki, akinek ez fontos, hallathassa a hangját, és tisztában legyen vele, mennyi hozadéka lehet ennek a világbajnokságnak. Hogy lesz a magyar atlétikának egy otthona, egy központja, ami jelenleg hiányzik, holott az ország ötödik legsikeresebb sportágáról beszélünk.

Ilyen reakcióra számított?
– Három nap alatt tízezren jelezték, hogy ott lesznek az eseményen, és nemcsak atléták, hanem más sportágak olyan világklasszisai is kiálltak az ügy mellett, mint Hosszú Katinka,  Gyurta Dániel, Kovács Katalin, Wladár Sándor, a paralimpikon Becsey János, a Magyar Kajak-kenu Szövetség vagy az egész egri vízilabdacsapat. Reméljük, a támogatottság tovább nő. Persze vannak ellenvélemények is, amelyeket elfogadunk és tiszteletben tartunk, de szeretnénk, ha mindenki megértené, itt többről van szó, mint egy stadion megépítéséről. A sportág jövője a tét.

NEM TOKIÓBAN LESZ A MARATONI
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a 2020-as tokiói nyári ötkarikás játékok szervezői hosszas vita után úgy döntöttek, hogy a maratoni futást és a gyaloglóversenyszámokat nem a japán fővárosban, hanem nyolcszáz kilométerre északra, az akár öt-hat fokkal hűvösebb Szapporóban rendezik.

Számolt azzal, hogy nemcsak támogatni, hanem támadni is fogják?
– Persze, hiszen ez jelenleg igen érzékeny téma. Az ellenvélemény nem is esik rosszul, hiszen természetes, de kaptam személyeskedő üzeneteket is, amelyek azt sugallták, hogy valamilyen politikai érdek és irányvonal érdekében teszem, amit teszek. Ezeket határozottan visszautasítom, én csak az atlétika érdekét tartom szem előtt.

Nemrég tért vissza súlyos sérüléséből. Hány százalékosnak érzi magát a sérülése előtti Baji Balázshoz képest?
– A versenyállapotomhoz képest még semmiképpen sem százszázalékosnak, de az időszaknak megfelelő edzésmunkát már szinte teljesen el tudom végezni. Újból fel kell építenem magam, vannak még olyan mozdulatok, amelyek időnként fájdalmat okoznak, de az ízületi mozgástartomány szinte teljesen visszaállt, csak néhány fok hiányzik a térdem teljes hajlításához. A két lábam ízületi- és izomszimmetriája is olyan, mint régen.

Mennyi idő kell még a teljes értékű visszatéréshez?
– Az orvosok véleménye alapján úgy számolok, hogy ehhez a második műtét után egy évre van szükség, az én operációm április elsején volt. De remélem, februárra már elérem azt az állapotot, és a jövő évi fedett pályás szezonnak már teljesen egészségesen és felkészülten vághatok neki.

Utólag milyen visszatekintenie az elmúlt évre?
– Vegyes érzéseim vannak. Sok megpróbáltatáson mentem keresztül, voltak nehéz pillanataim, de rengeteg támogatást kaptam, néha a legváratlanabb helyekről. És egy kicsit tudtam hétköznapibb életet élni, ha lehet így fogalmaznom, hiszen tizenöt éven át szinte semmi másról nem szólt az életem, mint az élsportról, most kaptam fél év szabadságot, hogy testileg és lelkileg is újult erővel tudjak nekivágni az előttem álló kihívásoknak.

Változtatott önön valamit ez az időszak?
– Egyrészt jobban tudom értékelni, hogy azzal foglalkozhatok, amit szeretek. Másrészt ha ezt végig tudom csinálni, és vissza tudok térni a világ élvonalába, az megerősíti az önmagamba vetett hitet, hogy amit nagyon meg akarok csinálni, arra képes is vagyok. Erősebben fogok kijönni belőle.