A technikai számok nem mentek Zsivoczky-Farkas Györgyinek (Fotó: MTI/EPA/Diego Azubel)

 

– Mi volt az oka annak, hogy ez a vébé nem sikerült olyan jól, mint az elmúlt világversenyei?
– Nem könnyű értékelni, mert egyébként jó formában éreztem magam, még az egyéni csúcsra is képesnek tartottam magamat – válaszolta Zsivoczky-Farkas Györgyi. – Kicsit azért csalódott vagyok, kisebb dolgok befolyásoltak, sajnos ezúttal negatív irányban.

– Mikre gondol?
– Például az első számnál, száz gáton a mellettem lévő lány kiugrott, amitől kicsit befeszültem én is. Vagy magasugrásnál, amikor egyszer csak leszakadt az ég. Sajnos mentálisan nem kezeltem jól ezeket a szituációkat, ami egyébként új volt nekem, mert ezen a téren sosem voltak problémáim.

– Ön szerint mi lehetett ennek az oka?
– Talán kicsit telítődtem, összegyűlt a fejemben sok minden, és a téthelyzet sajnos ezt hozta ki belőlem. Örülni nem örülök, de az élsportban ez benne van, el kell fogadni, még ha nehéz is.

– Azért van, amivel elégedett?
– Azok a versenyszámok jól mentek, ahol nem kellett gondolkozni, például a futásoknál, de ami már technikát igényelt, ott hibáztam. Ám igyekszem ezt a helyén kezelni, én is ember vagyok, és az elmúlt két évem azért nagyon jól sikerült, stabilan tudtam hozni az eredményeket.

– Csak nekem tűnt csendesnek az idei szezonja?
– A fedett pálya még nem volt az, Belgrádban Európa-bajnoki bronzérmet nyertem, de a szabadtéri tényleg az volt, mert két héttel a versenyidény előtt megsérült a vádlim. Hat hét kellett, míg rendbe jött, ezért nehezen indult minden.

– A szezon elején beszélgettünk arról, hogy elképzelhető, hamarosan abbahagyja. Megfordult most a fejében?
– Azért nem, mert nem most kell meghozni egy ennyire fontos döntést, amikor ilyen érzelmi hullámvasútra kerültem. Az idényt szeretném tisztességesen végigcsinálni, és utána megrágok mindent.

– Meddig marad Londonban?
– Végig itt leszek a világbajnokság alatt, mert élőben szeretem nézni a versenyeket, és szurkolni, ha már itt vagyok. Nagyon jó a közönség, mindenkinek tapsolnak, még annak is, aki nem brit. Láthatóan szeretik az atlétikát, és megbecsülik a teljesítményt.