Krizsán Xénia a 800 méter után (Fotó: MTI/AP/David J. Phillip)

– Jól tudom, már hazautazott Budapestre?
– Igen, itthon vagyok. Azért döntöttem így, mert jobban ki tudom pihenni magam, mintha ott maradtam volna Londonban. A többieknek persze itthonról szurkolok, minden versenyt követek.

– Két éve, a pekingi világbajnokságon is kilencedik lett. Most csalódott?
– A célom idén az volt, hogy bekerüljek az első nyolcba, s ez csak hat ponton múlt, ami egy kicsit idegesítő, mert kézzelfogható volt a lehetőség. Elégedett így nem vagyok, de úgy érzem, mindent megtettem.

– Gerelyhajításban és nyolcszáz méteren még egyéni csúcsot is javított.
– Sokat számít, hogy ilyen szépen tudtam befejezni a versenyt. Akkor lettem volna tényleg csalódott, ha az sem sikerül.

– Várt magától ilyen kiugró teljesítményt valamelyik számban?
– A gerelyhajításban igen, ott bármikor bennem volt, de nyolcszázon csak abban voltam biztos, hogy képes vagyok 2:10-en belül futni. Aztán én is meglepődtem, hogy ez 2:07 lett, aminél nem is volt jobb a mezőnyben. Még este sem hittem el, percenként eszembe jutott, hogy 2:07, 2:07, 2:07... Még most is alig hiszem el, hogy képes voltam rá. Annak is örülök, hogy a rossz kezdés után sem keseredtem el, úgy érzem, lelkileg is fejlődtem.

– Volt valami oka annak, hogy nem kezdte jól az első napot?
– Igen, a magasugrás előtt, a bemelegítésnél begörcsölt mind a két vádlim, és megijedtem, mert fogalmam sem volt, mi az oka, előtte még sosem történt velem ilyesmi. Ittam még egy kalciumot, de még az első három ugrás után is görcsölt. Aggódtam is, hogy mi lesz így kétszázon.

– És mi lett?
– Egész nap kísértett a dolog. Ha viszont már a kétszázat kérdezi, éppen ott látom a legtöbb fejlődési lehetőséget, mert úgy érzem, abban le vagyok maradva a nemzetközi mezőnytől.

– Még nincs vége a szezonnak. Hogyan tovább?
– Egyéni számokban indulok a csapatbajnokságon, hárompróbában pedig a Szuperliga-döntőben. Nagyon szeretnék ott lenni a rangos talence-i hétpróbaversenyen is, sőt, valószínűleg ott is leszek, de az edzőmmel még meglátjuk, hogyan bírja a derekam.