Az IAAF vezető testülete vasárnap és hétfőn dohai ülésén vitatta meg az oroszok sokadik fellebbezését, de végül azt a döntést hozta, amit legutóbb december elején. Rune Andersen, az IAAF oroszországi munkacsoportjának vezetője közölte: a megszabott feltételek továbbra sem teljesültek.

Az IAAF oroszországi munkacsoportja júliusi jelentésében már beszámolt arról, hogy a RUSAF a vele szemben támasztott követelményeket illetően jelentős, de még nem teljes előrehaladást ért el. Egyrészt az Orosz Doppingellenes Ügynökségnek (RUSADA) lehetővé kellene tennie az orosz sportolók vizeletmintájához való hozzáférést. Másrészt a RUSAF-nak ki kell fizetnie az IAAF-nak azokat a költségeit, amelyeket az üggyel kapcsolatban utazásra és ügyvédekre költött.

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) által megbízott kanadai jogászprofesszor, Richard McLaren vezette független vizsgálóbizottság tárta fel Oroszországban az államilag támogatott, rendszerszintű doppingolást. A jelentés szerint az orosz doppingellenőrző szervek 2011 és 2015 között 30 sportágban mintegy 1000 sportoló vizsgálati mintáját manipulálták, illetve pozitív teszteredményeket titkoltak el.

Az orosz sportolók a 2016-os, riói olimpián elkerülték a teljes kizárást, versenyzőiknek azonban külön engedélyt kellett kérniük a szerepléshez az érintett sportági szövetségektől. Az orosz atlétákat már akkor kitiltották, míg a tavalyi, pjongcsangi téli játékokon már az összes sportolójukat érintette a szankció. Aki külön engedéllyel mégis elindulhatott, az csak semleges színekben vehetett részt a versenyeken.