A tervezett stadion a világbajnokság után közösségi célokat is szolgálna (Fotó: Világgazdaság)

 

Gyulai Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke és Gyulai Márton, a vb-pályázat ügyvezető igazgatója a terveket ismertetve elmondta, a tervezett helyszín, a Csepeli-sziget északi részén a Duna-part jelenleg nem elérhető a lakosok részére. Egy volt gyárterületről van szó, ahol szennyezett anyag kerül a folyóba, és szemétlerakónak használják.

Karácsony Gergely főpolgármester fő célként határozta meg, hogy a Budapesten megvalósuló új beruházások növeljék a zöld területet, legyenek fenntarthatóak és a közösség számára is elérhetőek. A tervezett atlétikai centrum mindhárom feltételnek eleget tesz – mondta Gyulai Miklós. Jelezte, megválasztása másnapján levelet írtak Budapest új főpolgármesterének, időpontot kérve, hogy ismertethessék az elképzeléseket – választ még nem kaptak.

 
Kézilabdacsarnok? Igen! Atlétikastadion? Talán!
A Magyar Olimpiai Bajnokok Klubja kiáll a budapesti vb mellett
Kampány a 2023-as budapesti vb-ért és az atlétika jövőjéért
Baji Balázs: Én csak az atlétikai érdekeit tartom szem előtt
A csend hangjai – Ballai Attila publicisztikája

Gyulai Márton hangsúlyozta, a világbajnokság után visszabontanák a lelátók egy részét, a felső karéjra 95 fa kihelyezését tervezik, ide többek között görkorcsolya pálya és egy közösségi rekortán kerülhet. A Duna-part rendezésével nyolc hektár zöld terület jöhet létre.

A vb várható hatásáról kiemelte, hogy egy felmérés szerint a 2017-es londoni világbajnokság gazdasági haszna átszámítva 60 milliárd forint volt és a résztvevők 81 százaléka két éven belül újra visszatért az angol fővárosba. Idézte Sebastian Coe-t, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) elnökét, aki szerint két világsportág van, ebből az egyik egyéni, az atlétika. Az idei dohai világbajnokságon 210 ország versenyzői indultak és egymilliárd tv-nézőt vonzott.

Gyulai Miklós hozzátette, az atlétika az ötödik legsikeresebb sportág Magyarországon, az igazolt sportolók száma az elmúlt években többszörösére emelkedett, a diákolimpia atlétikai versenyein pedig több mint 120 ezer gyerek vesz részt, miközben a sportágnak nincs otthona. Felhívta a figyelmet, hogy ha Budapest nem rendezheti meg a 2023-as vb-t, akkor több milliárd forintos kártérítést kellene fizetni, és a visszalépés akár több évre visszavetné a sportágat.

Karácsony Gergely csütörtökön, miután részt vett a kormányülésen, a Csepel-szigeti atlétikai stadion építéséről és az atlétikai világbajnokságról közölte: azt kérte a kormánytól, hogy a fővárosi önkormányzat részletesebben tudjon tájékozódni a beruházásokról és a kabinet várja meg a közgyűlés november végi ülését. Hozzátette, alaphozzáállásuk nem támogató, de egy ilyen fajsúlyú beruházás tekintetében „fontos minden körülményt mérlegre tenni”.