Szupersztárokra és a csapatukra is hatással lehet a Brexit (Fotó: AFP)

 

A brit alsóház nemrég véglegesen megszavazta a „Brexit-törvényt”, így az Egyesült Királyság elvileg január 31-én kilép az Európai Unióból (ezt még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia), amit a tervek szerint az év végéig átmeneti időszak követ. Sportszakmai szempontból viszont elsősorban az az érdekes, ez hogyan érinti majd a hazánkban is hatalmas népszerűségnek örvendő Premier League-et és általában az angol labdarúgást.

S hogy mekkora hatással lesz az elmúlt évtized egyik legjelentősebb politikai eseménye a szigetország futballjára, elsősorban attól függ, hogy végül az úgynevezett kemény vagy puha Brexit valósul-e meg. Az előbbi verzió sokkal jobban felkavarná az állóvizet, ez ugyanis azt jelentené, hogy az áruk, a szolgáltatások és a munkaerő szabad áramlása is teljesen megszűnne az EU-tagállamok és az Egyesült Királyság között, vagyis a jelenlegi helyzettel ellentétben sokkal bonyolultabb lenne a munkavállalási engedély megszerzése, valamint az európai futballisták szerződtetése.

Gareth Southgate: Ide nekünk a tehetségeket!
Arról is megoszlanak a vélemények, hogy a kilépés inkább jó vagy rossz hatással lesz-e az angol futballra. Vannak, akik pozitívan közelítenek hozzá, és abban bíznak, ha korlátozzák a külföldi tehetségek szerződtetését, az edzők sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek az angol fiatalok felépítésére, nevelésére, ami a válogatottra is jó hatással lehet. Jelzésértékű, hogy nemrég Gareth Southgate szövetségi kapitány is arra panaszkodott, hogy a bajnokságot elárasztó sok külföldi miatt a tehetséges angol fiataloknak egyszerűen nincs elég lehetőségük a bizonyításra. A The Sun idézte a 49 éves edzőt: „Ne mondják nekem, hogy a tehetség úgyis utat tör magának, mert ez egyszerűen nem igaz.”

Ebben az esetben az adott játékosnak ugyanolyan szigorú szabályoknak kellene megfelelnie, mint most annak, aki nem az európai gazdasági térség valamely tagállamának polgára. Itt egyebek mellett azt vizsgálják, hogy az adott futballista válogatottja hányadik helyen áll az aktuális világranglistán, és minél hátrébb szerepel, annál több válogatottsággal kell rendelkeznie. A kemény Brexit ellehetetlenítené a 18 éven aluli külföldi tehetségek szerződtetését, továbbá az edzőket és a szakmai stáb tagjait is érintené.

Ha valaki nem kapja meg a munkavállalási engedélyt, természetesen fellebbezhet, de nem kell elmerülnünk a jogi útvesztőkben ahhoz, hogy lássuk, az EU-ból való kilépés után nehezebb lesz külföldi futballistákat igazolni, s valószínűleg nekik sem lesz annyira vonzó a Premier League.
Ennek hatása egyébként már egy ideje érezhető.

Tavaly nyáron egyik top-klub sem tudott igazán nagy nevet szerződtetni, miközben a Bayern München kölcsönvette Philippe Coutinhót, a Barcelona szerződtette Antoine Griezmannt, a Juventus pedig megszerezte Matthijs de Ligtet – hogy csak néhány nevet említsünk. Az átmeneti időszakban, idén nyáron még biztosan nem lesz akadálya a 18 évesnél fiatalabb külföldi játékosok szerződtetésének, ám hogy utána mi lesz, egyelőre lehetetlen válaszolni.

A Telegraph korábban összeállított egy csapatot, amelyben olyan jelenleg vagy korábban Angliában futballozó játékosok szerepelnek, akik a Brexit után nem igazolhattak volna a szigetországba, és e képzeletbeli tizenegyben helyet kapott mások mellett Cesc Fabregas, Gerard Piqué, N'Golo Kanté vagy Gianluca Vialli. Elképzelhető persze, hogy a Premier League – a bajnokság országimázsára tekintettel – külön jogokat és engedményeket élvezhet majd, ám kérdés, ez mennyire lenne korrekt a többi munkavállalóval szemben.

Ha az angolok nem akarnak minket, mehetünk! – mondja a katalán Josep Guardiola az argentin Sergio Agüerónak (Fotó: Gety Images)

Izgalmas a nemzetközi futballt is érintő kérdés: mi lesz, ha a kilépés után érvénybe lép a törvény, amely szerint a büntetett előéletű külföldiek nem léphetnek be az országba? Mivel ez a felfüggesztett börtönbüntetésre is vonatkozik, ez alapján mások mellett Lionel Messi, Cristiano Ronaldo, Marcelo vagy Diego Costa sem utazhatna Angliába, ami azt jelentené, hogy ha például a Barcelona a Liverpool otthonában játszana, a katalánok nem vihetnék magukkal a hatszoros aranylabdás argentin támadót.

Elképzelhető, sőt elég valószínű ugyanakkor, hogy erre sikerül valami áthidaló megoldást találni, ami azért is lenne rendkívül fontos, mert a 2020-as Európa-bajnokság döntőjét a Wembleyben rendezik, és bizonyára a jövőben is lesz néhány jelentős döntő Angliában. Márpedig nyilván óriási felháborodást váltana ki, ha valamelyik sztárjátékosnak a Brexit miatt kellene kihagynia a finálét.

Az is egyértelmű, hogy a Brexitről a labdarúgás összes szereplőjének van véleménye.

„Ha az angolok nem akarnak külföldieket, szívesen távozunk – mondta az As által idézett Josep Guardiola. – Az egyik, amit a leginkább csodálok az angolokban, hogy tudnak szavazni. A demokráciának ez a lényege. Senki sem tudja pontosan, milyen hatással lesz a Brexit a futballra, de a szabályoknak egyformán kell vonatkozniuk mindenkire. Miért kellene a labdarúgókat kivételezettként kezelni, ha például az ügyvédek vagy az építészek nem vállalhatnának munkát az országban? Aggódom. Hasonló a helyzet, mint a katalán függetlenségi törekvés esetében. Senki sem tudja, mi lesz ennek az egésznek a vége.”

Éles kritikát fogalmazott meg a kilépés kapcsán a sokak által napjaink legjobb edzőjének tartott Jürgen Klopp is.

A pénz az úr?
A Brexitnek természetesen olyan rövid és hosszú távú gazdasági hatásai is lesznek, amelyek szintén erősen befolyásolhatják az angol klubok lehetőségeit. Ha a font tovább gyengül, a klubok kevesebb pénzt tudnak új játékosokra áldozni, és a gazdasági visszaesés a futballisták fizetését is érintené. Hosszabb távon pedig ha kevesebb neves játékost sikerülne a Premier League-be csábítani, az a bevételek csökkenésével járna, és a bajnokság színvonala mellett a reklámértékére sem lenne kedvező hatással. Ezzel kapcsolatban egyelőre tényleg felesleges hosszú távú jóslásokba bocsátkozni.

„Talán nem én vagyok a legalkalmasabb ember, hogy véleményt nyilvánítsak, nincs elég információm ehhez, de szerintem a Brexit nem megoldás – mondta a Guardiannek és a Channel 4-nak a német menedzser. – Az Európai Unió nem tökéletes, sohasem volt, és sohasem lesz az, de jelenleg ez a legjobb lehetőség. A történelem során többször bebizonyosodott, hogy ha sok erős nemzet összefog, képesek megoldani a problémákat, a széthúzás viszont mindig harcokat eredményezett. Mindig akkor kezdődnek a problémák, ha mindenki más irányba akar menni. Soha nem volt még példa arra, hogy a viszály sikert eredményezett volna. Éppen ezért szerintem a Brexitnek egyszerűen nincs értelme. A szavazás is megmutatta, a döntés mennyire megosztotta az országot.”

Ugyanakkor igazságtalan lenne azt állítani, hogy az egész futballvilág a Brexit ellen van. Többen kifejezetten várják, hogy az ország leváljon az Európai Unióról. Ezt a tábort erősíti a Cardiff korábbi menedzsere, Neil Warnock is.

„Minden szempontból jobban járunk a kilépéssel, igen, a labdarúgás szempontjából is, ezért alig várom, hogy végre elhagyjuk az Európai Uniót” – mondta a 71 éves szakember, hangsúlyozva, hogy sokakkal ellentétben ő nem tart attól, hogy a döntés negatívan érinti az angol labdarúgást.

Nagyjából tíz év után vélhetően megítélhető, melyik tábornak lett igaza.