Megváltozott a világ - ami 1893-ban 100 font volt, ma 59.7 millió

Az első rekordot felidézve alighanem minden kedves olvasónknak mosolyra görbül a szája. Az Aston Villa 1893-ban száz, vagyis 100 fontért – mai árfolyamon valamivel több mint 39 ezer forintért – vásárolta meg a West Bromwich Albion FA-kupa-győztes labdarúgóját, Willie Grovest, aki megtérítette vételárát, hiszen rá egy idényre bajnoki címet nyert új csapatával.

A 39 esztendős korában elhunyt korábbi skót válogatott futballista átigazolási rekordját 1905-ben a Sunderland alkalmazásában álló Alf Common adta át a múltnak, akiért ezer fontot sem sajnált a Middlesbrough.

A vételárak ezt követően drasztikusan nem emelkedtek, Common átigazolása után majd’ hatvan évet kellett várni az újabb jelentős kiugrásra, amikor Denis Law 115 ezer font ellenében igazolt a Torinóból a Manchester Unitedhez.

1979-ben Trevor Francis (1.18 millió font) döntötte meg a csúcsot, majd következett Andy Cole, aki 1995-ben hétmillió font ellenében lett az MU játékosa. Egy évvel később Alan Shearerért kétszer annyit fizetett a Newcastle United, mint amennyiért értékesítette Cole-t, hiszen 15 millió fontot utalt a Blackburn Rovers bankszámlájára.

A következő csúcsdöntés Rio Ferdinand nevéhez fűződött, a korábbi angol válogatott középhátvédért 29.1 millió fontot fizetett az MU, majd következett Andy Carroll (36 millió) és Fernando Torres (50 millió) rekordja, ők 2011 telén váltottak csapatot.

A spanyol támadó rekordja három és fél évig élt, a Manchester United 2014. augusztus 26-án 59.7 milliót „csengetett ki” Ángel Di María játékjogáért.

A rekordigazolások mellett érdemes egy pillantást vetni a hét legdrágább játékosra, akik szigetországi csapathoz igazoltak. Az alábbi táblázatban szereplő futballistákban közös, hogy a legutóbbi négy évben döntöttek a klubváltás mellett, alátámasztva ezzel azokat a hangokat, amelyek szerint az utóbbi időben a vételárak jócskán elrugaszkodtak a játékosok valódi értékétől, és a labdarúgókért folyó versenyfutásból általában az a klub kerekedik ki győztesen, amely több pénzt kínál az adott futballistáért, és biztos az anyagi háttere.

A játékosok vételárának fokozatos növekedését látva egy kérdés maradt: meddig kúsznak még fel az átigazolási díjak?