Trent Alexander-Arnold (Fotó: AFP)

 

 

Emelje fel a kezét, aki gyerekként szélsőhátvéd akart lenni! Senki? Mi sem. Gólra éhes csatár? Nyilván. Az oldalvonal mentén cirkáló támadó szélső, aki elszédíti a védőket? Jól hangzik. Akár középhátvéd, aki vérét adja a csapatért? Hiszen ez alkotja az angol labdarúgás gerincét.

Na de szélsőhátvéd? Oda elég egy amatőr, aki minden héten eljön, pedig mozogni is alig tud, nemhogy focizni. Még a hivatásosok között is elterjedt, hogy nem menő szélsőhátvédnek lenni: ama poszt betöltője makacsul kitart a helyén, a felezővonalig is csak akkor megy el, ha ostorral kergetik. 

Jamie Carragher, a Liverpool korábbi középhátvédje néhány éve egy futballműsorban így fogalmazott: „Senki sem akar Gary Neville lenni”. „Phil akart” – vágott vissza öccsére utalva maga Gary Neville, amiből máris kitűnik, milyen érzékeny pont volt a fociban a szélsőhátvédek rút kiskacsa sorsa.

A teljes cikket elolvashatják a FourFourTwo.hu oldalán, ide kattintva!