Klay Thompson (Golden State) a 43 pontja mellett szerzett két labdát és kétszer blokkolt is (Fotó: Twitter)

 

Cleveland Cavaliers–Indiana Pacers 115–123

Majdnem elaludt a Pacers. A papírformának megfelelően kezdte a meccset a vendégcsapat és már az első negyedben húsz pont feletti előnyt épített fel úgy, hogy 16/24-et dobott mezőnyből – Bojan Bogdanovic egymaga 14 egységet szórt ekkor, egyáltalán nem érződött a vállát fájlaló Myles Turner hiánya. A folytatásban szépen csordogált a találkozó ebben a mederben, 20–25 ponttal vezetett az Indiana és semmi nem utalt arra, hogy ez változni fog, ám 87–64 után, a harmadik negyed hajrájában történt valami és a Cleveland elkezdett rohamozni – olyannyira, hogy egészen öt pontig zárkózott és a záró etapban többször is ott tartott, hogy visszajöhet egyetlen labdára. Végül bő egy perccel az órán Oladipo clutch hármasa és a 26 pontos Young duplája döntötte el a találkozót és biztosította be a túlságosan is megnyugvó Pacers győzelmét, amelynél Darren Collison és Cory Joseph is kisebb sérüléssel együtt vállalta a játékot – a gárda így javított a torontói vereség után és őrzi keleti harmadik helyét.

Nance is megsérült. Ezer sebből vérzik ez a Cavs, továbbra is jó pár sérülés nehezíti a csapat dolgát, most pedig ehhez a listához csatlakozott az egyik leghasznosabb láncszem, Larry Nance Jr. is – az atletikus magasember a második negyedben egy rajta beütött fault után kapott a térdéhez, egy büntetőt még bedobott, majd le kellett cserélni, besántikált az öltözőbe és nem tért már vissza. Egyénileg dicsérhető egyébként most náluk Jordan Clarkson (26 pont, 11/20 mezőnyből), Alec Burks (19 pont, 3/3 tripla), vagy Tristan Thompson (15 pont, 13 lepattanó, 5 gólpassz, 2 blokk) is, csapatszinten 50 százalék felett dobtak mezőnyből, illetve 45 százalékkal tripláztak, azonban ez most csak arra volt elég, hogy a végét szorossá tegyék, arra nem, hogy fordítsanak is – zsinórban tizedik vereségüket könyvelhették már el, továbbra is ligautolsók.

A Cavaliers legjobb dobói: Clarkson 26/6, Burks 19/9, Osman 15/9, Thompson 14
A Pacers legjobb dobói: Young 26/9, Bogdanovic 23/6, Oladipo 17/3

A Nemzeti Sport Online szakmai
együttműködő partnere a kezdo5.hu

Philadelphia 76ers–Washington Wizards 132–115

Edzőmeccs. Nagyon hamar elintézte ezt a mérkőzést a Philadelphia annak ellenére, hogy bár Jimmy Butler visszatért, de most JJ Redick hiányzott a kezdők közül – az első percekben kicsit még akadozott a gépezet, aztán átrohant ellenfelén a hazai alakulat, támadásban tarthatatlan volt és a második negyedben már a védekezését is összerakta, így a nagyszünetben 23 ponttal járt előrébb. Mivel a csapatok ma újra találkoznak egymással egy back-to-back keretein belül, így Joel Embiid (20 pont, 10 lepattanó, 4 gólpassz, 24 perc), Ben Simmons (17 pont, 9 gólpassz, 28 perc) és Jimmy Butler (20 pont, 8/9 mezőnyből, 28 perc) sem sokat játszott már a második félidőben, inkább pihentek, Embiid pedig a közönség soraiban foglalt helyet – onnan nézte végig, ahogy szétdobja a Washingtont Landry Shamet. Az újonc ugyanis próbálta kihasználni a lehetőséget és tökéletesen pótolta JJ Redicket, hiszen 29 ponttal és 8/14 triplával zárta az estét – mindkét adat karriercsúcs számára, ráadásul nyolc triplát egyetlen Sixers-újonc sem dobott még egy meccsen. A publikumot főleg ő szórakoztatta a második félidőben, bár a kezdőbe kerülő Furkan Korkmaz is jól mozgott, mindenesetre kérdés nélkül hozta zsinórban negyedik győzelmét Brett Brown alakulata.

Nem volt esélye a Wizardsnak. Támadásban összességében a vendégek számai is rendben voltak, 50 százalékkal dobtak mezőnyből, 44 százalékkal tripláztak és csak négy büntetőt dobtak mellé, de egyrészt ez már csak a kozmetikának volt köszönhető a gyenge első félidőt követően, másrészt védekezésben mintha pályán sem lettek volna, főleg amíg még tétje is volt a meccsnek. Leindításból háromszor annyi pontot kaptak, mint amennyit dobtak, a festékben 58–40-re maradtak alul, 49–34-re vesztették el a lepattanózást és a Philly nagyjából azt csinált velük, amit akart – Embiidék leeresztve is 56 százalékkal dobtak mezőnyből, illetve 50 százalék felett tripláztak, így már nem is néznek ki olyan jól a washingtoni statisztikák. Scott Brooks szerint hátul valamiért teljesen szétestek, nem kommunikáltak, így pedig nem lehetett esélyük, bízik benne, hogy otthon összeszedik magukat és visszavágnak a Sixersnek.

A 76ers legjobb dobói: Shamet 29/24, Embiid 20/6, Butler 20/3
A Wizards legjobb dobói: Beal 28/12, Green 15/6, Dekker 14/3

Miami Heat–Denver Nuggets 99–103

Értékes győzelem. A Miami ellen nagyon nehéz játszani, főleg egy idegenbeli back-to-back második felén, főleg a kezdő hátvéd, Gary Harris nélkül, de a Nuggets fizikalitásban, keménységben abszolút felvette a kesztyűt, sőt, 50–38-ra megnyerte a lepattanózást és 23–11-re hozta a második esélyből szerzett pontok csatáját. Összességében elég hullámzó volt a meccs, hol egyik, hol másik csapat tudott futást vezetni és a negyedik negyed is pontosan így alakult, rengeteg volt a hiba, pattanásig feszültek az idegek. Bam Adebayo kosara után 99–99 állt az eredményjelzőn 22 másodperccel az órán, ám a Denver egy időkérést követően megtalálta az ismét szenzációsan játszó Nikola Jokicsot (29 pont, 11 lepattanó, 10 gólpassz), aki bő két másodperccel a vége előtt elsüllyesztette a győztesnek bizonyuló floatert – a Heat a bedobásból megpróbált rögtön egy löbbölt passzt megcsinálni, de nem jött össze, eladták a labdát, így a vendégek két büntetővel bebiztosították a győzelmüket. Michael Malone, a Denver vezetőedzője szerint minden kifogásuk meg lehetett volna a vereségre, de nem akartak olyan csapat lenni, amelyik kifogásokat keres – nagyon értékes győzelmet arattak és továbbra is őrzik nyugati első helyüket.

Egy-két játékon múlt. Erik Spoelstra, a hazaiak vezetőedzője úgy fogalmazott a meccs után, hogy megfelelő pozícióba hozták magukat ahhoz, hogy nyerni tudjanak, de a végjátékban a Nuggets több clutch játékot hajtott végre náluk, ezen múlt a győzelem. Valóban, a játék képe alapvetően a Heat szájíze szerint alakult, nem volt nagy rohanás, nem volt sok pont, ebből a szempontból érvényesítették az akaratukat, de a lepattanózás azért fájdalmas volt számukra, illetve Jokicsot nem tudták megfogni, ami szintén nem ígért számukra sok jót – annak örülhetnek, hogy a több mint egy év után újra hazai meccset játszó Dion Waiters beszórt 15 pontot és talán jó úton halad korábbi önmaga felé, viszont zsinórban másodszor kaptak ki, így fogadhatják a Bostont.

A Heat legjobb dobói: Waiters 15/9, Adebayo 13, Olynyk 13/3
A Nuggets legjobb dobói: Jokics 29/3, Murray 18/3, Lyles 15/9

Toronto Raptors–Atlanta Hawks 104–101

Megvan, ez a lényeg. Két megnyert rangadó után lépett pályára a Toronto, méghozzá úgy, hogy közel egy hónap után egyszerre játszhatott Kawhi Leonard és Kyle Lowry is – mégsem úgy alakult a találkozó, ahogy azt Nick Nurse-ék elképzelték. A kanadaiak ugyanis borzasztóan szenvedtek támadásban és csak az atlantai eladott labdák miatt jutottak egyáltalán száz pont fölé, hiába hozott szép számokat Leonard (31 pont, 11/18 mezőnyből, 6 gólpassz, 6 labdaszerzés), illetve hiába volt hasznos Lowry (16 pont, 6 gólpassz, 4 labdaszerzés) – elöl nem nagyon volt bennük átütőerő, ők is eladtak 19 labdát, elrontottak hét büntetőt, alig 30 százalékkal tripláztak, ráadásul a lepattanózást is elég simán elveszítették. Végül mégis kiharcolták a győzelmet, mert bár két perccel a vége előtt még 101–98-ra a Hawks vezetett, de OG Anunoby dobott egy duplát, majd több jó védekezést (és két újabb labdaszerzést) is bemutatott a Raptors, végül 17 másodperccel az órán Serge Ibaka zsákolásával fordított a társaság. Az Atlantának volt még egy lövése, de az kimaradt, a pontot az i-re pedig Anunoby tette fel egy újabb zsákolással – nagyon meg kellett izzadni ezért a győzelemért, de végül behúzta a ligaelső, most pedig jön számára egy kis pihenő, mielőtt találkozik a Brooklynnal.

Az eladott labdák okozták az Atlanta vesztét. 27 alkalommal veszítették el a játékszert a vendégek, csak az utolsó negyedben hétszer ajándékozták el, ebből kétszer az utolsó egy percben, clutch helyzetben – ezek egyszerűen nem férhettek bele, nem lehet ilyen előnyt adni a Torontónak. Így is egyetlen játékon múlt a Hawks komoly bravúrja, de az utolsó dobást Trae Young elrontotta, úgyhogy be kellett érniük azzal, hogy megverhették volna a ligaelsőt, de ők inkább saját magukat verték meg – leindításból 26–8-ra kaptak ki, egy kicsit nagyobb koncentrációval meglehetett volna nekik ez a mérkőzés. Vince Carter is azt mondta, hogy ha 20 alatt tartják az eladott labdáikat, akkor nincs gond, míg Lloyd Pierce vezetőedző szerint együtt tudnak élni az utolsó játékukkal, amikor Young egy-egyben próbálta megverni Leonardot – így alakult, de a teljesítményükre büszkék lehetnek a vereség ellenére.

A Raptors legjobb dobói: Leonard 31/9, Lowry 16/9, Anunoby 14/6
A Hawks legjobb dobói:
Collins 21/9, Lin 20, Young 19/3

Oklahoma City Thunder–Minnesota Timberwolves 117–119

Westbrook kezében volt. Megint nem játszott jól az OKC, védekezésben ezúttal is komoly gondjai voltak az ebben alapvetően ligaelső társaságnak és a támadójátékukban is voltak azért nagyobb hullámvölgyek – a második negyedben például dobtak 41 pontot, de akadtak olyan időszakaik, amikor nem nagyon találtak megoldást. A kiegészítők közül Adams (20 pont, 8/9 mezőnyből, 12 lepattanó) és Ferguson (14 pont, 4/4 tripla) is parádézott, de a vezérek közül Paul George nem volt igazán jó (27 pont, 9/24 mezőnyből, 5/13 tripla) és bár Russell Westbrookra kevesebb panasz lehetett (25 pont, 11/22 mezőnyből, 16 gólpassz, 7 eladott labda), a végén mégis rajta ment el a győzelem – az utolsó hét másodpercben két dobást is vállalhatott, mindkettő emberről eldobott tripla lett és mindkettő kimaradt, így vereséget szenvedtek. Nem lehet persze ráhúzni a végeredményt a korábbi MVP-re, az ő emberről eldobott duplájával vezettek még egy perccel a vége előtt és az ő két büntetőjével jöttek vissza utána 119–117-re, amikor a Minny válaszolt, George viszont ebben a clutch időszakban négy dobást is elrontott, ő nagyon nem találta magát.

Wiggins ihletett napot fogott ki. Derrick Rose és Rob Covington ezúttal sem tudott pályára lépni a vendégeknél, sőt, a végjátékot már a kiállított Jeff Teague sem tölthette a parketten, mégis sikerült egy nagyon értékes idegenbeli győzelmet bezsebelnie a Minnesotának. Amellett ugyanis, hogy Karl-Anthony Towns hozta magát (20 pont, 9 lepattanó), a kispadról többen is szenzációsan szálltak be, Saric, Tolliver és Jones is elérte a tízpontos határt és óriási szerepük volt a győzelemben, a vezér pedig ezen az estén Andrew Wiggins volt, aki 40 pontos szezoncsúcsot szállított, leszedett tíz lepattanót és kiosztott négy gólpasszt is. Az ő ihletett napja elengedhetetlen volt a vendégek sikeréhez, folyamatosan harcolta ki a faultokat (18 büntetőt dobhatott), sorozatosan eljutott a gyűrűig, szép mozdulatokkal fejezte be az akcióit és bárki védekezett ellene, nem számított – csak Wigginsen múlt, hogy mi lesz a támadás vége. A clutch szituációkban is lehetett rá számítani, de az este talán legnagyobb dobásánál ő csak az előkészítő volt, 28 másodperccel a vége előtt Josh Okogie bombázott be egy hármast, azzal lett 119v115 – a végét aztán megúszták, úgyhogy nem egészen három hét alatt másodszor nyertek egylabdás meccset a Thunder csarnokában.

A Thunder legjobb dobói: George 27/15, Westbrook 25/3, Adams 20
A Timberwolves legjobb dobói: Wiggins 40/6, Towns 20/6, Saric 15/6

Phoenix Suns–Sacramento Kings 115–111

Megszakadt a Suns szériája. Zsinórban hat vereség után tudott végre nyerni a Phoenix, méghozzá úgy, hogy Devin Booker nem tudott pályára lépni, ráadásul a második félidő elején 21 pontos hátrányban volt az együttes – innen szedte össze magát és fordított a hajrában. Booker pontjait ugyanis igyekezett hozni a szezon közben megszerzett Kelly Oubre Jr., aki 26 egységével beállította karriercsúcsát, az ő vezetésével futottak egy 16–2-t, amivel visszajöttek a meccsbe, majd 104–109 után, a mérkőzés utolsó bő két percét 11–2-re nyerték meg – Oubre ebben is benne volt, az ő két büntetőjével és zsákolásával fordítottak a legvégén. Az agresszív védekezésüket és a rengeteg labdaszerzésüket (18) is érdemes kiemelni, mert ez nem jellemző rájuk, de tegyük hozzá, hogy a back-to-backet játszó Sacramento finoman szólva is könnyelmű volt ezen a téren – persze nem kell, hogy ez érdekelje a Phoenixet, Booker nélkül tudtak nyerni, ami mindenképpen megsüvegelendő.

„Kedves” volt a Kings. 26 alkalommal adta el a labdát a Sacramento, ebből 18-szor a második félidőben, a szoros végjátékban is folyamatosan odaajándékozták a vendégek a Sunsnak, így pedig nem lehet mérkőzést nyerni – hiába vezettek tetemes előnnyel, ilyen játékkal nagyon hamar le is tudták adni ezt a fórt. Hiába vették pihenősre a figurát előző este, talán mégis megérezték a back-to-backet, a fő playmakerek közül Bogdanovic eltűnt, Hield sem villogott, Fox pedig a 24 pontja mellett nyolc eladott labdát vétett – mindezt tetézték a kilenc elrontott büntetőjükkel is, ennyi hiba pedig nem férhetett bele. Az utóbbi hat meccsükből az ötödik vereségüket könyvelhették el és már utolérte őket a Jazz–Wolves páros, ha nem szedik össze magukat, egy-két mérkőzésen belül visszazuhannak a nyugati középmezőny legvégére.

A Suns legjobb dobói: Oubre 26/9, Warren 21/3, Ayton 17
A Kings legjobb dobói: Fox 24/9, McLemore 20/12, Hield 16/9

Golden State Warriors–New York Knicks 122–95

A sztárok elintézték. Nagyon egyenletesen jöttek a pontok a Warriorsnál, Steph Curry ugyan nem dobott jól, viszont 14 gólpasszt adott (a szezonban először dupla duplázott!), a játékszervezésben társa akadt Draymond Green személyében (2 pont, 11 pattanó, 10 gólpassz), ebből a duóból pedig remekül profitált Klay Thompson, aki 43 pontja mellett 2–2 szerzett labdát és blokkot is jegyzett. Kevin Durant is hozzádobta a magáét elöl-hátul, a padról pedig a kisebb segítségek is elegendőnek bizonyultak a sima győzelemhez: a második negyed végén és a harmadik negyedben kicsit keményebb védekezésre váltottak, egy pontos hátrányból csináltak egy 26 pontos előnyt, itt lerendezték a vendégeket. Kellett már a siker, mert ritkaságnak számító, zsinórban három hazai vereséget szedtek össze – hogy mennyire kicsi hibázási lehetőséget hagyott Steve Kerr, azt jól jelzi, hogy az agyonnyert meccsen minden húzóembere 30-34 perc közötti időt töltött a pályán.

Nem itt kell nyerni. A Knicks a második negyed hajrájáig jól tartotta magát, 48–49-nél még náluk volt az előny, itt azonban a GSW 13–0-val zárta le a félidőt, onnantól kezdve pedig a New York nem tudta már lelassítani a felpörgő hazaiakat. A kezdőötös egyébként sem funkcionált jól, gyakorlatilag agyonverte őket a Warriors első sora, ha nincs a cserepad, már nagyszünetre régen eldőlt volna a meccs. Így azért Hezonja 19 pontja, Kanter dupla duplája (12 pont, 16 pattanó), valamint Burke és Trier kétszámjegyű teljesítménye kozmetikázta kissé a Knicks hiányosságait, amiből akadt bőven: 6/24-gyel tripláztak, Curry egyedül több gólpasszt adott (13 assziszt), simán elvesztették a pattanózást és 10 blokkot kaptak a nem erről híres Warriorstól. A Kelet 14. helyén szerénykedő Hardaway-ék végre hazatérhetnek és szombat hajnalban a Pacerst fogadják, addig lehet rendezni a sorokat.

A Warriors legjobb dobói: Thompson 43/21, Durant 24/6, Curry 14/9.
A Knicks legjobb dobói: Hezonja 19/3, Hardaway Jr. 13/6, Kanter, Knox 12-12.

Los Angeles Clippers–Charlotte Hornets 128–109

Nem bírta el a nyomást a Hornets. A vendégek jól kezdtek, de hamar gondba kerültek, az első negyed után kilenc ponttal vezetett a Clippers, de a nagyszünetre már szűkítettek a különbségen, a harmadik negyedben pedig feljöttek egy kosárnyira. Itt azonban rákapcsolt a hazai gárda, visszaállította a 9-10 pontos előnyt, a negyedik negyedben pedig az ezekben a játékrészekben eddig parádés (ligaelső, 8.6 pontot átlagoló) Kemba Walkert (13 pont, 6/18 mezőnyből, 5 gólpassz) teljesen lenullázták, és bár Malik Monk megőrülése (24 pontjából 19-et szerzett a hajrában) ezt valamelyest kompenzálta, a védekezésüket ízekre szedte a LAC. A meccs nagy részében egyébként nem mozgott rosszul a Charlotte, beszórtak 12 triplát, kiharcoltak 29 büntetőt, de az ellenfélnél megint irtózatosan nagy energia jött a padról, ezzel nem tudtak mit kezdeni. Hatmeccses túrájuk második felét Portlandben kezdik, és annak azért örülhetnek, hogy kezdő dobóhátvédjük, Jeremy Lamb 16 mérkőzésnyi kihagyás után visszatért, és biztatóan mozgott.

Amikor minden a helyén van. A Clippers elsősorban arra koncentrált, hogy végig tudja játszani a saját játékát, ehhez pedig szinte a teljes keret Doc Rivers rendelkezésére állt, aki addig forgatta és tartotta frissen a csapatot, amíg az fel nem őrölte a vendégeket. A kezdőben Harris és Gallinari 43 pontot, közte nyolc hármast, illetve hét gólpasszt tett a közösbe, Avery Bradley szívta a hátvédek vérét, Marcin Gortat kevés idejét jól használta ki, az újonc játékmester, Gilgeous-Alexander pedig 3 szerzett labdával és négy (!) blokkal jelentkezett. Amikor ők pihentek, akkor sem állt a gépezet, Lou Williams 9/14-gyel termelt be 27 pontot, ráadásul 10 gólpasszt is szortírozott, Harrell 23 pontja mellett 11 pattanót és 5 gólpasszt jegyzett, Beverley pedig Bradley pihenőidejében fogta össze a periméter-védekezést. Az ilyen estéken, amikor a Clippersnél minden fogaskerék a helyén van, a Hornetsnél erősebb csapatoknak sem terem sok babér, nem véletlen, hogy a nyugati dobogó környékén tartózkodnak.

A Clippers legjobb dobói: L. Williams 27/6, Harrell 23, Harris 23/12.
A Hornets legjobb dobói: Monk 24/12, Lamb 16/3, M. Williams 14/9.