Los Angelesben nyert az Orlando (Fotó: Getty Images)

 

Boston Celtics–Detroit Pistons 103–116

Az idei legnagyobb Pistons-győzelem? Blake Griffin és Luke Kennard (na meg Reggie Jackson) nélkül, rossz formában, szinte esélytelenként utazott el erre a mérkőzésre a Detroit, de ezzel nem nagyon törődött a vendégcsapat és idei talán legjobb játékát produkálta. Egyrészt Markieff Morris 23 ponttal (9/14 mezőnyből, 22 perc) beállította szezoncsúcsát, másrészt a semmiből az utóbbi időben kezdővé előlépő Sekou Doumbouya 24-gyel (10/13 mezőnyből) szintén idei egyéni rekordot szállított, ezt pedig Derrick Rose 22 egységgel (11/13 jó dobás, 6 gólpassz), míg Svi Mykhailiuk 21 ponttal (5/8 tripla, 5 gólpassz) fejelte meg - csapatszinten 60.3 százalékkal tüzeltek mezőnyből, ami összességében is idei legjobbjuknak számít. Ezzel pedig nem is tudott lépést tartani a Boston, a szorosabb első félidőt követően a harmadik negyedet 11 ponttal nyerte meg a Detroit, a negyediket pedig egy 17–5-ös rohammal kezdte, amellyel végleg eldöntötte a meccset – onnantól egyszer sem jött már 12 pontnál közelebb a Celtics, végig uralta a helyzetet a Pistons. Morris úgy fogalmazott, hogy ez valószínűleg az idei legnagyobb győzelmük volt eddig, most minden jól működött náluk, úgyhogy nagyon örülnek, következőleg Atlantában is nyernének. 


A Nemzeti Sport Online szakmai
együttműködő partnere a kezdo5.hu

Nem pörgött fel igazán a Boston. Kemba Walker, a hazaiak irányítója szerint a Detroit ezúttal extrém fókuszált és agresszív volt, míg ők nem tudtak felnőni erre a szintre, úgyhogy az elejétől kezdve remekül játszó ellenfél megérdemelten verte meg őket. A Celticsnél hiányzott a térdsérüléssel bajlódó Jayson Tatum és bár a helyén Marcus Smart kezdett, de így sem működött a védekezés – elöl még hagyján, ott Gordon Hayward (25 pont, 11/15 mezőnyből) és Jaylen Brown (24 pont, 12 lepattanó, 4/8 tripla) vezetésével így sem voltak rosszak (bár sem a triplázásuk, sem a büntetőzésük nem volt igazán jó), viszont az nem férhetett bele, hogy karriernapot engedélyeztek a Pistonsnak. A végén kicsit el is vesztették a fonalat, a hajrában Smart egy heves reklamálással kiállíttatta magát, pedig ott már esélyük sem volt a sikerre, a második félidőben már egyértelműen a Detroit diktált, ráadásul olyanok is beestek, mint például Mykhailiuk félpályás kosara... Brad Stevens csapata így nem hangolt jól a soron következő rangadóra, ugyanis a back-to-back második felén Milwaukee-ba látogatnak.

Szvjatoszlav Mihajljuk briliáns kosara

A Celtics legjobb dobói: Hayward 25/3, Brown 24/12, Walker 19/6
A Pistons legjobb dobói: Doumbouya 24/6, Morris 23/6, Rose 22

Philadelphia 76ers–Brooklyn Nets 117–106

Az otthon melege. Idegenben akármennyire is gyenge a Sixers, hazai pályán azért más arcát mutatja Brett Brown csapata, így volt ez most is, 50 százalék felett dobtak és a tripláik sem voltak elveszettek ezen az estén. Igazán meggyőzőek azért most sem voltak, három negyeden keresztül ez egy szoros meccs volt, égtek hét ponttal is, de az utolsó játékrészben végül rá tudták erőltetni akaratukat a back-to-backet játszó ellenfélre, ezzel pedig hozták a nagyon fontos győzelmet – ott 31–16-ra nyertek, ez volt a döntő. Külön emeljük ki Tobias Harrist, aki ezúttal nagyon élt, 34 pontot szórt 14/20-as mezőnymutatóval, 4/6 triplával és 10 lepattanóval, ráadásul éppen a végjátékban tudott a Joel Embiidet nélkülöző társaság élére állni: 106–104-nél bevert egy clutch triplát, majd egymás után két duplát is, végül két büntetővel ő állította be a végeredményt, az utolsó két percben az ő játéka jelentette a különbséget. Mellette azért még Ben Simmons (20 pont, 6 lepattanó, 11 gólpassz) is jól mozgott, Josh Richardson (15 pont, 3 blokk), Furkan Korkmaz (15 pont, 3/6 tripla) és Al Horford (14 pont, 8 lepattanó, 6 gólpassz) is hozzátette a magáét, úgyhogy legalább nem süllyedtek tovább, de a győzelem ellenére továbbra is csak hatodikak Keleten.

A végét rontotta el a Brooklyn. Ugyan a nemrég visszatérő Kyrie Irvingnek egyelőre nem feküdt a back-to-back (14 pont, 6/21 mezőnyből), de így is végig megvolt az esélye a vendégcsapatnak, 48 százalékkal tripláztak és egészen a legutolsó percekig partiban voltak – jó ideig vezetni is tudtak annak ellenére, hogy fáradtak voltak, úgyhogy nem érheti őket kritika. A hajrára azonban elfáradtak, a záró etapban már csak 26 százalékkal dobtak és bár ennek ellenére 104–104-nél még mindig meccsben voltak, a végjátékban Harris dobásai megtörték őket – egy kicsivel több energia kellett volna az újabb győzelemhez. Ez most elmaradt, ráadásul további probléma, hogy DeAndre Jordan ujjsérülést szenvedett egy blokkolási kísérlet közben, nem nézett ki jól az eset, de egyelőre nem tudni róla többet.

A 76ers legjobb dobói: Harris 34/12, Simmons 20, Richardson 15/3, Korkmaz 15/9
A Nets legjobb dobói: Dinwiddie 26/9, Allen 17, Prince 15/9

Miami Heat–San Antonio Spurs 106–100

Az otthon melege 2.0. Ha a Phillynél azt írtuk, hogy hazai pályán más arcát mutatja, akkor ez a Heatnél is igaz, Erik Spoelstra csapata két idegenbeli vereség után akart javítani saját közönsége előtt, pláne, hogy 15 nap alatt ez volt az egyetlen hazai meccse. Ez pedig sikerült is, bár nem ment egyszerűen, Jimmy Butlernek nem volt jó napja, Bam Adebayo a remek mezőnymunkája mellett szintén nem dobott jól, Tyler Herro végül mégsem tudta vállalni a játékot, úgyhogy nem volt minden tökéletes, de a padról 17 ponttal és 5/10 triplával beszálló Goran Dragic mellett volt egy extra napot kifogó Kendrick Nunnjuk, aki a nagyszünetig 8/8 dobást küldött a gyűrűbe, végül pedig 33 ponttal, 13/18-as mezőnymutatóval, 5/7 triplával zárta az estét. Egyébként a harmadik negyed végén elindított roham volt az, amivel nyerni tudtak, addig hol egyik, hol másik fél volt fölényben, innentől azonban egy 20–5-öt repesztett a Miami, az itt kiharcolt előnyt pedig már be tudta osztani – a végén még megpróbált visszajönni a Spurs, de egy-két fontos dobással és egy clutch Butler-blokkal lerendezték a kérdéseket a hazaiak. A gárda ezzel otthon 18–1-re áll, a Boston vereségének is köszönhetően pedig visszaszerezte a keleti második helyet.

Nem fért bele a rossz triplázás. A Spurs támadójátékának kulcsa most már jó ideje a triplaszázalék, voltak egészen extra meccseik is ezen a téren, amikor bárkit képesek voltak megverni, de van, hogy nem ülnek a távoli dobásaik, olyankor pedig még a 100 pontos határt is nehézkesen érik el – most ez utóbbi történt meg. A vendégek végül csak 10/33 hármast tudtak a gyűrűbe küldeni és főleg a negyedik negyed elején fagytak le, amikor 1/12 mezőnykísérlettel kezdtek és hagyták ellépni a Miamit - ezután hiába szedték össze magukat megint és jöttek fel öt pontra, többször már nem adta ki a kezéből a vezetést a Heat. A San Antoniónál DeMar DeRozan megint jó volt (30 pont, 5 lepattanó, 7 gólpassz, 12/14 mezőnyből) és Patty Mills volt az egyetlen, aki komoly veszélyt jelentett kintről (21 pont, 5/12 tripla), de LaMarcus Aldridge szerint nagyon kemény dolguk van, amikor csak 30%-kal tüzelnek távolról, így nagyon nehéz nyerniük - nem is sikerült, úgyhogy továbbra sincsenek playoff-helyen.

A Heat legjobb dobói: Nunn 33/15, Dragic 17/15, Adebayo 14
A Spurs legjobb dobói: DeRozan 30, Mills 21/15, Aldridge 12/6

Oklahoma City Thunder–Toronto Raptors 121–130

„Visszatért” a Toronto. Ugyan Fred VanVleet még sérült, de rajta kívül már mindenki bevethető volt a Raptorsnál azzal, hogy Marc Gasol is felépült, Nick Nurse pedig magas szerkezettel kezdett, hiszen Lowry mellett Anunoby volt a kettes, illetve Siakam, Ibaka és Gasol alkotta még az első ötöst – rajtuk kívül három kisember, Powell, McCaw és Davis fért még be a rotációba, illetve Hollis-Jefferson kapott még pár percet. A kanadaiak pedig régen látott parádés játékot produkáltak ezen az estén, ugyanis 61 százalékkal (!) dobtak mezőnyből és 55.6 százalékkal tripláztak, kiosztottak 33 gólpasszt, úgyhogy gyakorlatilag szétlőtték az egyébként jó formában lévő OKC-t: az első negyedet 13 ponttal nyerték, a nagyszünetben már 18 volt közte és később 30 (!) ponttal is vezettek már a vendégek. Ennek ellenére egyébként majdnem elrontották, az agyonnyert meccsen túlságosan hátradőltek és a végén három (!) pontra közelített a Thunder, azonban itt előlépett Kyle Lowry, elsüllyesztett két clutch dobást, amellyel megnyugtatta övéit és még egyszer megnyerte a meccset csapatának. Nagyon kellett ez a magabiztos siker és ez a játék a Raptorsnak, szinte mindenki jól teljesített egyénileg is, úgyhogy önbizalommal telve várják a következő feladatokat.

Most nem jött be a feltámadás. Idén már számtalanszor került nagy hátrányba, majd jött fel onnan az OKC, Shai Gilgeous-Alexander szerint erre egyelőre nincs igazán magyarázatuk, de a jelenség valós, most már jó párszor előfordult – ezen az estén viszont túl nagy volt a lemaradás ahhoz, hogy abból még fordítani tudjanak. A végét szorossá tudták tenni, de mindent nem törölhettek ki, amit addig csináltak, hiába Dennis Schröder (25 pont, 6 gólpassz, 5/10 tripla), az említett Gilgeous-Alexander (21 pont, 6 lepattanó, 6 gólpassz, 3 labdaszerzés), vagy Chris Paul (16 pont, 11 gólpassz, 4 labdaszerzés) jó meccse, esetleg Danilo Gallinari 23 pontja, ezt a mostani Torontót nem nagyon lehetett túldobni - most már három mérkőzésre kerültek az előttük lévő Dallastól, ugyan nemrég még így tűnt, de mégsem érték utol a nyugati élmezőnyt.

A Thunder legjobb dobói: Schröder 25/15, Gallinari 23/12, Gilgeous-Alexander 21/6
A Raptors legjobb dobói: Powell 23/9, Anunoby 21/9, Siakam 21/3

Chicago Bulls–Washington Wizards 115–106

LaVine hajt az All-Starért. Zach LaVine, a Bulls hátvédje kijelentette, hogy szeretne ott lenni a jövő hónapban megrendezésre kerülő All-Star gála főmeccsén és igyekszik mindent megtenni azért, hogy kiérdemelje a meghívást – nos, ezzel a mérkőzéssel újabb érvet hozott maga mellett. LaVine ugyanis 30 pontot és 6/11 triplát küldött a gyűrűbe, leszedett 7 lepattanót, kiosztott 7 gólpasszt és ismét ő volt a Chicago vezére, nagy szerepet játszott abban, hogy a második félidőt 60–46-ra megnyerve hozza ezt a győzelmet a hazai csapat – egyébként sorozatban hatodszor érte el a 25 pontos határt és ebben a szezonban 24.6-ot átlagol eddig, ami karriercsúcs számára. Az ő extra játéka mellett Thad Young (18 pont, 8 lepattanó, 3/3 tripla) és Tomas Satoransky (18 pont, 5 gólpassz, 5/9 mezőnyből) is jó számokat hozott, összesen pedig heten is elérték náluk a tízpontos határt, abszolút megérdemelten nyerték meg a meccset – a mérlegük nem jó, de jelenleg kilencedikek Keleten és próbálnak harcolni a playoffért. Negatívumuk viszont azért van: Daniel Gafford ujja kificamodott az első negyedben és az első hírek szerint lehet, hogy egy hónapot is ki kell hagynia, Chandler Hutchison pedig rásérült arra a vállára, amellyel egyébként is bajlódott már eleget, az ő pontos állapotáról nincs információ.

Bealnek mindene fáj. Nemrég tért vissza sérüléséből a szezont óriási energiával kezdő Wizards-hátvéd, de úgy fest, hogy továbbra sem egészséges: vállfájdalmai miatt kérdéses volt a játéka, később a combhajlítója is megsérült, úgy nagyjából minden baja van még mindig. Ennek ellenére játszott 27 percet és dobott 23 pontot, de a tíz ponttal elvesztett harmadik negyed és a negyedik játékrészben kapott 10–0-s chicagói roham megpecsételte a Washington sorsát, hiába tripláztak 40 százalékkal, most nem voltak elég jók a Bulls legyőzéséhez – nekik különösebb céljaik nincsenek idén, ennek ellenére csak egy meccsel vannak mostani ellenfelük mögött.

A Bulls legjobb dobói: LaVine 30/18, Satoransky 18/3, Young 18/9
A Wizards legjobb dobói: Beal 23/6, McRae 16, Bertans 12/12, Thomas 12/3

Minnesota Timberwolves–Indiana Pacers 99–104

Sabonist nem érdekli a sérülése. Most már lassan hetek óta küzd egy térdproblémával Domantas Sabonis, a Pacers magasembere, de nem nagyon hagyott ki vele meccset és a teljesítményén sem látszik meg, hogy baja van – most is csak abból látszott, hogy óriási csomag jeget tett rá szinte azonnal a lefújás után. Pedig most is ő volt az Indiana legjobbja, 29 pontos szezoncsúcsot dobott 13/17-es mezőnymutatóval, leszedett 13 lepattanót és kiosztott 6 gólpasszt is, ráadásul az ő 36 perce alatt +21-ben volt a Pacers, ami azt is jelenti egyben, hogy a 12 nélküle lejátszott percben 26 ponttal kikaptak a vendégek – óriási hatása volt a találkozóra. Mellette még azért a 21 pontos, 6 lepattanós, 6 gólpasszos Malcolm Brogdon is említést érdemel, a szoros végjátékban az ő dobásaival maradt elöl az Indy, ő szerzett tízet csapata utolsó tizenkét pontjából 89–92 után – a második félidőben már a védekezésük is nagyon működött, csak 40 pontot kaptak a nagyszünet után, úgyhogy összességében jó játékkal sikerült hozniuk a fontos idegenbeli győzelmet. 

Nem állt össze a Minnesota. Az első félidőben érthetetlenül üresen hagyta Sabonist a Wolves, de nem egyszer, hanem folyamatosan, úgyhogy a magasember 25 pontnál járt a nagyszünetben, a vendégek pedig egymás után szerezték a könnyű kosarakat a festékből. A fordulás után erre már sikerült figyelniük Diengéknek, közben viszont a támadójátékukból tűnt el az átütőerő, a nagyszünetet követően már csak erőlködtek elöl, ez pedig még nagyobb problémát jelentett, mint az első félidei lyukas védekezés – azt még ellensúlyozták támadásban, amikor viszont elöl estek szét, arra nem igazán volt megoldásuk. A végén ráadásul Brogdon clutch dobásai kivégezték őket, hiába futottak ellenfelük után, így nem tudták utolérni, úgyhogy sorozatban harmadik vereségükkel eltávolodtak a playoffért küzdő csapatoktól.

A Timberwolves legjobb dobói: Culver 17/3, Dieng 15, Bates-Diop 15/6
A Pacers legjobb dobói: Sabonis 29, Brogdon 21/3, McDermott 14/3

Denver Nuggets–Charlotte Hornets 100–86

Tartalékolva is nyert a Nuggets. Paul Millsap és Gary Harris nem is lépett pályára, Jamal Murray pedig még az első félidőben kivált egy bokasérülés miatt, úgyhogy nagy szerep jutott a cseréknek a Denvernél, de nem okoztak csalódást és bár volt egy hullámvölgyük a harmadik negyedben, de összességében kiváló védekezéssel hozták a kötelezőt. Előlépett Michael Porter Jr. (19 pont, 8 lepattanó), a második félidőben pedig olyanok kerültek elő, mint például a G-League-ből felhívott PJ Dozier, aki Murray sérülése miatt került be a csapatba és 13 perc alatt 12 pontot szerzett, ebből kilencet zsinórban, egy fontos időszakban – szintén a padról lépett fel a 17 perc alatt 15 pontot szóró Mason Plumlee, úgyhogy nem lehetett rájuk panasz. A csapat összességében 15 ponttal vezetett már egy félidő után, majd lett közte húsz is, mielőtt egy 21–6-tal visszajött a Charlotte, de az utolsó negyedet megint jó játékkal, 26–17-re húzta be a Nuggets, úgyhogy megoldotta a feladatot – a következő tíz meccsükből viszont hetet is idegenben játszanak, fel kell kötniük a nadrágot.

Megint gyenge volt a Charlotte. Ugyan Terry Rozier teljesítménye kiemelendő (20 pont, 9 gólpassz, 6/9 tripla, 0 eladott labda) a vendégeknél, de összességében ismét nem nagyon találtak fogást, csak 40 százalékkal dobtak mezőnyből, a 86 szerzett pont pedig elég jól elmondja, hogy mennyire voltak jók – a második és a negyedik negyedben is csak 17-17 egységet tudtak feltenni a táblára, ezek nem férhetnek bele. Egy jó harmadik játékrésszel azért visszajöttek a sima kiütésből, de ennek ellenére kikaptak 14 ponttal, úgyhogy nagyon elégedettek nem lehetnek, sőt – zsinórban hatodszor kaptak ki, igaz, ez most abszolút papírformának számít, csak a játék lehetett volna kicsit biztatóbb...

A Nuggets legjobb dobói: Porter Jr. 19/6, Plumlee 15, Grant 14/3
A Hornets legjobb dobói: Rozier 20/18, Graham 14/9, Bridges 14/3, Washington 14/6

Houston Rockets–Portland Trail Blazers 107–117

Hiába Westbrook remeklése. A back-to-back első felét kiülte Russell Westbrook a Houstonnál, ezt a plusz energiát pedig most abszolút kamatoztatta is, hiszen egyértelműen ő volt a Rockets vezére – végül 31 pontot szerzett 50 százalékos mezőnymutatóval és 40 százalékos triplázással, ezen felül volt 11 lepattanója és 12 gólpassza, emellé pedig csak egy eladott labda társult. Azonban hiába játszott ő remekül, a Houston csapatként nagyon nem „követte”, James Harden meg sem közelítette a megszokott szintjét (13 pont, 8 lepattanó, 7 gólpassz, 3/12 mezőnyből), PJ Tucker megint nem nagyon nézett rá a gyűrűre és ha nincs a Gordon-McLemore páros 11/26 triplája, akkor még simább lett volna a meccs – a 14 pontos, 18 lepattanós Capelát még érdemes megemlíteni, de egy ilyen Hardennel ez a Houston nem „az” a Houston. Az összességében 40 százalék alatti mezőnymutató nagyon kevés volt az üdvösséghez, a félidei 13 pontos hátrányukkal nem tudtak mit kezdeni, végig jelentős lemaradásban voltak és bár a záró etapban egyszer még visszajöttek négy-öt egységnyire, de ennél közelebb nem jutottak – a hajrában a hazai drukkerek fel is adták, idő előtt megindultak a kijáratok felé. A texasiak így back-to-back vereséget szenvedtek és leszakadtak a nyugati második-negyedik helyezettektől, valami félrecsúszott náluk az utóbbi meccseken.

Egyensúlyban volt a portlandi kezdő. Damian Lillard (25 pont, 7 gólpassz) és CJ McCollum (24 pont, 6 gólpassz) is jól mozgatta a Blazerst, mindketten jól oldották meg a feladatukat, mellettük pedig Carmelo Anthony ultra hatékony meccset játszott (18 pont, 12 lepattanó, 7/10 mezőnyből) abban a csarnokban, ahonnan tavaly megalázó módon kitették, míg Hassan Whiteside (18 pont, 18 lepattanó, 2 blokk) tartotta a lépést Capelával – ezt párosították egy jó védekezéssel és kézben is tartották a meccs nagy részét. Egyszer inogtak csak meg, amikor a negyedik negyedben rohamozott a Rockets, de 105–100-nál előbb McCollum, majd Anthony is bevert egy-egy fontos triplát, ezzel ismét tíz pont fölé növelték a különbséget és végleg eldöntötték a meccset – nagyon fontos idegenbeli győzelmet arattak és csak másfél mérkőzéssel vannak lemaradva a nyugati nyolcadik Memphistől, úgyhogy továbbra is versenyben vannak.

A Rockets legjobb dobói: Westbrook 31/6, Gordon 20/18, McLemore 17/15
A Trail Blazers legjobb dobói: Lillard 25/3, McCollum 24/9, Whiteside 18, Anthony 18/3

Sacramento Kings–Dallas Mavericks 123–127

Egy gyenge harmadik negyed nem fért bele. Az első félidőben pontzáport láthattak a nézők, 67–71 állt az eredményjelzőn, a harmadikban viszont a Kings támadójátéka akadozott, ez pedig éppen elég volt arra, hogy a Dallas 16 pontos előnybe kerüljön a negyedik negyed elejére. Az egykori sacramentói, Justin Jackson óriási buzzer hármasa után azonban nem tört meg a Kings, a negyedik negyedben elkezdték csökkenteni a különbséget, és ha egy perccel hosszabb a meccs, talán sikerült volna fordítani is – így viszont megint marad a vereség, sorozatban a harmadik, amivel utolsó előtti helyen állnak Nyugaton. Támadásban hiába láttunk remek dolgokat De'Aaron Foxtól (27 pont, 12 gólpassz, 7 lepattanó), Harrison Barnestól és Buddy Hieldtől, hiába dupla-duplázott Nemanja Bjelica és játszott nagyon biztatóan Marvin Bagley, a védekezésük borzalmas volt, nem nagyon tudták lelassítani Doncicot, így féltávnál borzasztó nehéz helyzetben vannak. 

Doncic új gólpasszcsúcsa. A Dallas győzelmének értékét növeli, hogy az utolsó pillanatban kivették a nevezettek közül Kristaps Porzingist (zsinórban kilencedik meccsén hiányzott), ráadásul egy Warriors elleni back-to-back második felén léptek pályára. Abszolút a támadójátékukban bízhattak, az pedig három negyedig félelmetesen működött, köszönhetően Luka Doncicnak, aki idei 12., karrierje 20. tripla-dupláját szállította, megspékelve egy egyéni gólpasszrekorddal (25 pont, 15 lepattanó, 17 gólpassz), illetve a harmadik negyedes futással, amikor 11 pontot és 6 lepattanót tett a közösbe. Mellette ki kell emelnünk az öt hármast vágó Seth Curryt, de Dwight Powell és Tim Hardaway Jr. is jól mozgott támadásban. Védekezésben közel sem voltak ennyire fergetegesek a texasiak, a negyedik negyedben, amikor a jó támadójáték besült, bizony igencsak kapaszkodniuk kellett, hogy ne tudjon fordítani a Kings. Végül túlélték a rohamot, zsinórban harmadik sikerükkel pedig leszakították a Thundert és tapadnak az előttük álló öt nyugati csapatra. 

A Kings legjobb dobói: Fox 27/6, Hield 25/9, Barnes 25/6.
A Mavericks legjobb dobói: Doncic 25, Curry 21/15, Hardaway Jr. 18/9.

Los Angeles Lakers–Orlando Magic 118–119

Anthony Davis és Rajon Rondo ma hiányzott. Az előző három összecsapást megoldotta a Lakers sérült sztárja nélkül is, ma viszont nagyon kellett volna Aaron Gordon és Nikola Vucsevics megzabolázására, míg az ujjtörést szenvedett Rondo hiányában a túloldalon Markelle Fultz válhatott nyerőemberré. A kezdőcenter JaVale McGee (14 pont, 7/7 mezőnyből, 9 lepattanó) például folyamatosan csak „utas” volt a védekezésben, de LeBron James se találta helyét, a kétcenteres felállást pedig nem nagyon próbálta meg Frank Vogel annak ellenére, hogy Dwight Howarddal (9 pont, 16 lepattanó) hátul sokkal jobban festettek. Az első-második negyed fordulóján teljesen el is vesztették a fonalat, húszpontos hátrányba kerültek, és bár ennek jelentős részét ledolgozták a nagyszünetre, a harmadik negyedben újfent engedtek egy 21–4-es futást, megint kapaszkodniuk kellett, így igazán egyszer sem tudták kivenni a kontrollert a Magic kezéből. James hiába állította be karriercsúcsát gólpasszokban (19), a dobásokkal borzasztóan szenvedett, és ugyan a végjátékban egy nagy hármast a helyére küldött, kellett volna még egy – az már kiperdült a gyűrűből, így hiába Quin Cook (22 pont) és Troy Daniels (17 pont) kiváló munkája, ez nem ért győzelmet. Összességében nyilván ez a vereség belefért, így is négy meccsel vezetik a Nyugatot, de most már visszavárják legalább Davist – mivel vasárnap hajnalban mennek Houstonba. 

A Vucsevics-Gordon-Fultz tengely intézte. Az első perctől felvette a kesztyűt a Magic, a kezdőötös mellett a padról jövő Terrence Ross és a csapatban most debütáló Gary Clark is kiválóan szállt be, de a cseresorból Mo Bamba is 11 lepattanóval segített, így nagyon sok lábon álltak a vendégek annak ellenére, hogy a régóta maródi Isaac és Aminu mellett Fournier, Carter-Williams és Augustin is hiányzott – a nagyszünetig hét játékosuk szerzett legalább hét pontot. Wes Iwundu 19 pontos karriercsúcsot szállított a kezdőben, Aaron Gordon és Nikola Vucsevics kintről-bentről veszélyesnek bizonyult, az egészet pedig Markelle Fultz fogta össze. Az egykori 1/1-es folyamatosan bizonyít, pályafutása második tripla-dupláját rakta össze (21 pont, 11 lepattanó, 10 gólpassz), a végjátékban pedig abszolút a mérleg nyelvét alakította, két kulcsfontosságú közelit süllyesztett el. Az Orlando az első hetek-hónapok bukdácsolása után kezd összeállni, ennek köszönhetően most már stabilan a keleti hetedik helyen állnak – az egyetlen rossz hír számukra, hogy most maradnak LA-ben a Clippers elleni back-to-backre...

A Lakers legjobb dobói: Cook 22/12, James 19/6, Daniels 17/12, Caldwell-Pope 17/9.
A Magic legjobb dobói: Gordon 21/3, Fultz 21, Vucsevics 19/9, Iwundu 19/3.