Levette a pályáról a Jazz húzóembereit, megint nyert a Raptors (Fotó: Getty Images)

 

Atlanta Hawks–Charlotte Hornets 143–138 – kétszeri hosszabbítás után

Csak a második hosszabbítás döntött. Annyira szoros mérkőzést játszottak a felek, hogy egyszer sem érte el a különbség a tíz pontot egyik irányban sem, ennek megfelelően természetesen a végjáték is kiélezetten alakult. A rendes játékidő hajrájában Terry Rozier back-to-back tripláival vette vissza a vezetést a Hornets, aztán húsz másodperccel a vége előtt egy ponttal megint a Hawks járt előrébb John Collins alley-oopjával, majd öt másodperccel az órán jött Devonte' Graham és két büntetővel ismét a vendégeket juttatta előnyhöz – végül 1.8 másodpercnél Trae Young büntetőzhetett, de egyet kihagyott, így csak egyenlíteni tudott, a győzelmet kiharcolni nem. Az első ráadás végén Collins egyenlített, majd az oda-vissza hibák után úgy tűnt, hogy Rozier büntetőzhet egálnál az utolsó pillanatokban, de végül a játékvezetők megváltoztatták az ítéletet, úgyhogy ismét maradt a döntetlen. A második túlórában aztán már sikerült dűlőre jutni, Rozier még ott is egyenlített 25 másodperccel a vége előtt, de aztán De'Andre Hunter 3/3 büntetőt küldött a gyűrűbe, majd a kimaradó charlotte-i dobás után Cam Reddish is beköszönt kétszer a vonalról, ezzel alakult ki a végeredmény. Az Atlanta így végül maratoni csatában tudott nyerni, következőleg pedig a New Yorkot fogadja. 


A Nemzeti Sport Online szakmai
együttműködő partnere a kezdo5.hu

Ehhez Lloyd Pierce is kellett. Az első hosszabbítás végén már úgy tűnt, hogy elvesztette a meccset a Hawks, amikor 0.8 másodperccel az órán a játékvezetők faultot fújtak rájuk egálnál és az ítélet értelmében Terry Rozier mehetett büntetőzni. El is indult, ám mielőtt elvégezhette volna őket, Lloyd Pierce, a hazaiak vezetőedzője megchallenge-elte az ítéletet és végül igaza lett: a játékvezetők a visszanézést követően úgy ítélték meg, hogy mégsem volt fault, nincs büntető, úgyhogy jöhetett a második túlóra. A 40 pontos karriercsúcsot és 8/13 triplát szóró Rozier persze nem értett egyet az ítélettel, amit nem is tartott magában, de nem tudott mit tenni, James Borrego, a vendégek vezetőedzője pedig annyit mondott, hogy hihetetlen, hogy minden fontos ítélet a Hawks mellett volt ezen a találkozón...

A Hawks legjobb dobói: Young 31/18, Collins 28, Reddish 22/9
A Hornets legjobb dobói: Rozier 40/24, Graham 27/12, Martin 23/15

Denver Nuggets–Milwaukee Bucks 109–95

Ezt elengedte a Bucks. Idei legrosszabb formájában, back-to-back, ráadásul Giannis Antetokounmpo nélkül érkezett meg egy nyugati élcsapat otthonába a Milwaukee, úgyhogy Mike Budenholzer elengedte az estét és kiültette Middletont, Bledsoe-t, Brook Lopezt, DiVincenzót, Marvin Williamst, George Hill pedig amúgy sem játszott volna, úgyhogy gyakorlatilag az érdemi rotáció első fele hiányzott, nagyjából Wesley Matthewst leszámítva. Így komolyabb esélyük természetesen nem lehetett, bár Kyle Korver azért élvezte a több labdát és nagyobb szerepet, ennek örömére beszórt 23 pontot és 5/11 triplát, de a 15 ponttal elvesztett első negyed után már csak az volt a kérdés, hogy a Nuggets be tudja-e fejezni a munkát – ez mondjuk azért nem volt könnyű a hazaiak számára, mert a pályára lépő Bucks-játékosok olcsón azért nem adták magukat, de végül érvényesült a papírforma. A vendégek mindössze 38%-kal dobtak mezőnyből és ismét száz pont alatt maradtak, sorozatban harmadszor, az utóbbi öt meccsükből negyedszer kaptak ki, úgyhogy ideje újraindítani magukat – még mindig 6.5 meccsel vezetik Keletet, de a Lakersnél már csak egy vereséggel (viszont négy győzelemmel, összességében 2.5 meccsel) állnak jobban a ligaelső pozícióban. 

Ezt a kötelezőt már nem rontotta el a Nuggets. Az utóbbi mérkőzéseken szörnyű dolgokat csinált a Denver, főleg a kiscsapatok elleni kötelezők során és tulajdonképpen ez a meccs is ilyenné fajult, hiszen a Bucks B-t kellett megverni. Az első negyed nagyon sima volt, a hazaiak dobtak 39 pontot, kellő fordulatszámon pörögtek és nagyon simán le is lépték ellenfelüket, aztán utána mintha bekattant volna náluk a „kiscsapat az ellenfél” lemez és teljességgel megtorpantak – a második negyedet hét ponttal elvesztették, a harmadikban pedig összesen 14 egységet tudtak elérni. A záró etapra azért sikerült rendezniük a helyzetet, amelyben talán az is segített, hogy a harmadik negyed végén Jamal Murray-től tévesen elvettek egy hatalmas faulttal együtt elkövetett zsákolást támadóhiba miatt, Mike Malone pedig nem challenge-elte meg a dolgot – utólag azt mondta, hogy hibázott, mi azért élünk a gyanúperrel, hogy pontosan a csapata felrázásában reménykedett azzal, hogy hagyta dühöngeni a játékosokat. Akárhogy is, de a végére felpörgött a gárda, az addig rémesen passzív Nikola Jokics is felébredt, a csapat pedig összeszedte magát támadásban, úgyhogy így végül hozni tudta a kötelezőt – fél meccsre megközelítették a nyugati második Clipperst, a mögöttük lévő Jazz kikapott, jól alakult számukra a játéknap.

A Nuggets legjobb dobói: Murray 21/9, Millsap 20/9, Grant 19/9
A Bucks legjobb dobói: Korver 23/15, Brown 16/9, R. Lopez 11/9

Utah Jazz–Toronto Raptors 92–101

Szenzációs Toronto. A kanadaiak egy nehéz back-to-back második felén érkeztek meg a jó formában lévő Jazzhez, ráadásul Fred VanVleet még nem térhetett vissza, Marc Gasol pedig az előző este után most nem volt bevethető – ráadásul mindezt tetézte, hogy Norman Powell két perc után bokasérülést szenvedett és nem tudott tovább játszani. A vendégek ennek ellenére, három meghatározó játékosuk nélkül is parádés teljesítményt nyújtottak, a második negyedet leszámítva végig levédekezték a Jazzt, Serge Ibaka (27 pont, 13 lepattanó, 5/7 tripla, +28-as +/-) vezérletével levették a pályáról Rudy Gobert-t, elöl pedig a magasember mellett Pascal Siakam (27 pont, 11 lepattanó, 8 gólpassz) és Kyle Lowry (21 pont, 5 lepattanó, 7 gólpassz) is villogott – annak ellenére nyertek rangadót, hogy gyakorlatilag 5+1 emberrel játszották le a meccset, mert a Lowry-McCaw-Anunoby-Siakam-Ibaka ötös 33-43 percet kapott, Hollis-Jefferson 22-t, a többiek pedig csak epizódszerepet. A lepattanózást végig kontrollálták és végül simán nyerték meg (53–34), majd bár a negyedik negyedben jött egy nagyobb Jazz-roham, de erre is tudtak válaszolni – remek játékkal nyertek, már 3.5 meccsel vezetnek a Boston előtt és 21–4-gyel hozták le az utóbbi két hónapot. 

Csak a cserepad volt jó a Jazznél. A hazaiak első ötöse elmaradt a várakozásoktól, az utóbbi meccsek jó formája, a pályaelőny és a pihentség miatt sokkal nagyobb energiát várhattunk a gárdától, ez azonban egyáltalán nem volt meg – főleg Gobert (6 pont, 4 lepattanó, 1/4 mezőnyből) sült be nagyon, de Mitchell (11 pont, 4/16 mezőnyből) és Bogdanovic (5 pont, 2/8 mezőnyből) is teljességgel eltűnt. Hogy miért volt mégis esélyük a győzelemre? A kispad miatt, a rövid torontói rotációra komoly nyomást tudott helyezni a cseresor, amelyben Joe Ingles 20 pontot szórt, de Clarkson, Niang és Bradley is hozzá tudott tenni, úgyhogy amikor ők voltak fent (és természetesen a Raptorsnál is többen pihentek az első ötösből), akkor tudtak közeledni – a vendégek sztárjai azonban végül olyan szinten dominálták a meccset, hogy a Utah-nak nem volt erre válasza. A győzelmi sorozat így egy már-már orrbavágás-szerű vereséggel zárult, most pedig ráadásul az OKC-hez kell elutazni idegenbe, az semmivel sem lesz kellemesebb...

A Jazz legjobb dobói: Ingles 20/12, O'Neale 15/6, Conley 13/9
A Raptors legjobb dobói: Siakam 27/6, Ibaka 27/15, Lowry 21/12