James Harden ismét remekelt (Fotó: Getty Images)

 

Orlando Magic–Philadelphia 76ers 112–97

Hivatalos: megérkezett az Orlando. A hosszú meccseken át tartó szenvedés után az utóbbi találkozókon már éledezni látszott a Magic támadásban, ezen az estén pedig megmutatta, hogy kijött a gödörből, elmúlt az idény eleji forma. Az első 16 dobásukból 11 rögtön a gyűrűben landolt és megléptek nyolc ponttal, de aztán azért jöttek a hullámvölgyek, a harmadik negyedben percekig nem találtak a gyűrűbe – hogy aztán a záró etapban ismét rátaláljanak a ritmusukra és a maguk javára billentsék a meccset. Kellett ehhez az is, hogy az egy ideje csereként használt D. J. Augustin a teljes negyedik negyedet a pályán töltse, meg az is, hogy Nik Vucsevics belendüljön (25 pontjából 12 jött ekkor), de ebben az időszakban 13/24-et dobtak mezőnyből és elöl-hátul szétszedték a Phillyt – meg is nyerték a játékrészt 32–15-re, összességében pedig eddigi legjobb teljesítményüket bemutatva megvertek egy keleti élcsapatot, amire lehet építeni a továbbiakban.

Nem volt jó a Sixers. A remek szezonrajt óta eléggé akadozik a Philly gépezete, most ugyan egy back-to-back második felén, Joel Embiid nélkül léptek pályára, de ez sem magyarázat erre a gyenge teljesítményre – 5–0 után 2–4 a mérlegük és elöl-hátul vannak gondjaik. Támadásban az elég fájdalmas nekik, hogy az egyébként sem túl erős spacinget tovább rontja Tobias Harris, aki az utóbbi öt meccsen 0/18 (!) távolról, most az sem segített, hogy Al Horford csak 5/18-at dobott mezőnyből, védekezésben pedig Brett Brown szerint mintha elfelejtették volna, hogy nincs Embiid – amikor a center ott áll a többiek mögött, akkor beleférhetnek a hibák, de most nem játszott és rengeteg kosarat kaptak ilyen helyzetekből. Mindenképpen össze kell kapniuk magukat, mert már csak ötödik-hatodikak Keleten, ők vannak a legrosszabb formában az élcsapatok közül és bár voltak/vannak sérüléseik, ez mindenre azért nem lehet magyarázat - most mennek Oklahoma Citybe, majd back-to-back Clevelandbe, aztán jön három hazai meccs, ezeken stabilizálniuk kell magukat.

A Magic legjobb dobói: Vucsevics 25/6, Gordon 18/9, Fournier 13/3, Ross 13/9
A 76ers legjobb dobói: Richardson 19/6, Simmons 18, Horford 14/6

Charlotte Hornets–Memphis Grizzlies 117–119

Ja Morant nagy pillanata. A Charlotte vidékéről érkező Grizzlies-újoncot a szülei és közel száz barátja nézte a lelátóról, a vendégek fiatalja pedig nem akart csalódást okozni, úgyhogy eddigi legjobb meccsét rakta le az asztalra – NBA-karrierje első dupla-dupláját hozta 23 ponttal és 11 gólpasszal, majd övé lett a meccset eldöntő kosár is. A Memphis a harmadik negyedben 12 pontos hátrányból állt fel Morant vezetésével, a gárda egy 22–5-tel fordított, majd a záró etapban már tíz egységgel is vezetett, mielőtt a Hornets válaszolt és 22 másodperccel az órán kiegyenlített. Az időkérés után azonban jött Morant, megbontotta a védekezést, betört és bal kézzel feltett egy nagyon nehéz dobást – az utolsó másodpercben ez be is hullott a gyűrűbe, a Grizzlies idén először nyert egymás után kétszer, Morant édesapja „megőrült” a lelátón és a játékosból is kitört a feszültség. Mellette említsük még meg, hogy a palánk alatt Jonas Valanciunas (18 pont, 13 lepattanó), a periméteren pedig Marko Gudurics (17 pont, 4/6 tripla) is sokat hozzátett, a lepattanózást csapatszinten megint megnyerték, 50 százalék felett dobtak, 32 gólpasszig jutottak, úgyhogy kifejezetten jól játszottak, ezzel pedig már idei negyedik sikerüket könyvelhették el.

Zuhan a Hornets. Zsinórban negyedik vereségét könyvelhette el a Charlotte, ezúttal elsősorban a védekezéssel és a keménységgel voltak problémák, ami egy fiatal csapattól, hazai pályán nem túl szép teljesítmény. Hiába dobott 33 pontot és 7/12 triplát 6 gólpasszal Terry Rozier, hiába jutott 20 egységig Malik Monk és hiába tett hozzá 19 pontot 4/10 triplával, 4 gólpasszal a kezdőbe kerülő Devonte' Graham, ez nem volt elég – a hullámzó meccs végén két perc alatt eltüntették a tízpontos hátrányukat, éppen Graham triplájával egyenlítettek, de az utolsó védekezést nem tudták megcsinálni, bár hárman is odaléptek Morant elé, ez inkább az ő bravúrja volt, mint a hazaiak hibája. Ezzel együtt a négyes vereségszéria nem véletlen és bár nem feltétlenül a mindenáron playoffba jutás a céljuk ezzel a kerettel, de jelenleg Keleten két „kiadó” hely mindenképpen van, amelyre bárki lecsaphatna...

A Hornets legjobb dobói: Rozier 33/21, Monk 20/3, Graham 19/12
A Grizzlies legjobb dobói: Morant 23/3, Valanciunas 18, Gudurics 17/12

Boston Celtics–Washington Wizards 140–133

A dobópárbajt is megnyerte a Boston. Sokféle meccset behúzott már idén a Celtics, ezúttal egy olyan pontháborúba ment bele, ami abszolút a Washington sajátja ebben a szezonban, de Brad Stevens csapata ezt a feladatot is megoldotta, méghozzá természetesen Gordon Hayward nélkül – a védekezésük nem volt az igazi, főleg Bradley Beallel nem tudtak mit kezdeni, a tempót sem kontrollálták, de nemes egyszerűséggel túldobták ellenfelüket. Egyénileg Kemba Walker (25 pont, 6/12 tripla), Jayson Tatum (23 pont, 4 gólpassz) és Jaylen Brown (22 pont, 4 gólpassz) mellett villogott még Marcus Smart és a másodikkörös újonc, Carsen Edwards, de elérte a tízpontos határt Enes Kanter és Brad Wanamaker is – 51 százalékkal dobtak mezőnyből, 44.4 százalékkal tripláztak, kiosztottak 32 gólpasszt és megnyerték a lepattanózást is. Voltak ugyan hátrányban, de a meccs nagy részében ők vezettek, amikor kellett, akkor mindig előhúztak egy rohamot, a negyedik negyedben például egy 10–0-t, amire később ugyan még próbált válaszolni a Wizards, de egy perccel a vége előtt egy Walker-tripla végleg eldöntötte a küzdelmet. A Celtics ezzel zsinórban kilencedik győzelmét aratta, ilyen szériára tavaly nem volt képes, két éve viszont volt egy 16-os sorozata – az még arrébb van, de célnak jó lehet...

Semmi meglepetés. Ha azt mondjuk, hogy sok dobott, de még több kapott pont és vereség, akkor nem nagyon szűkítjük le a kört az idei Wizards-meccseket tekintve, nagyjából ez az alap felállás a fővárosiaknál – képtelenek érdemben védekezni, úgyhogy ezzel a pofonnal már csak 2–7-re állnak. Pedig Bradley Beal számaira nem lehet panasz, a hátvéd 17/27 dobását a gyűrűbe küldte és 44 pontot szórt, emellett volt még 8 gólpassza is 1 eladott labdával, klasszisteljesítményt nyújtott, de a Boston több lábon állt – az újonc Rui Hachimura (21 pont, 9/12 mezőnyből) és a korábbi bostoni kedvenc, a most is nagy szeretettel fogadott Isaiah Thomas (18 pont, 7 gólpassz, 7/14 mezőnyből) szintén megszórta magát, de ez sem volt elég az üdvösséghez. A problémáik ugyanazok, vannak statisztikáik, amiket ki lehet rakni az ablakba, de az eredmények nem jönnek, kérdés, hogy tudnak-e ezen változtatni.

A Celtics legjobb dobói: Walker 25/18, Tatum 23/3, Brown 22
A Wizards legjobb dobói: Beal 44/12, Hachimura 21, Thomas 18/9

Houston Rockets–Los Angeles Clippers 102–93

James Hardent nem lehet megállítani. Kőkemény védekezésről és némi feszültségről is szólt a két csapat rangadója, amelyet a hazaiaknál Eric Gordon, a vendégeknél pedig Paul George és Landry Shamet hagyott ki sérülés miatt. Egy játékos volt, akit semmi nem zavart, még az se, hogy a „kellemetlen” Patrick Beverley végig próbálta ütni-vágni és az James Harden volt, aki nagyjából egymaga elintézte a komplett Clipperst – rajta kívül senki nem volt használható támadásban, a padról mindenki gyengén dobott, Russell Westbrook 17 pontja 20 dobásból jött és kettejüket leszámítva csak Clint Capela érte el a tízpontos határt. Harden viszont más ligában játszott: 12/26 mezőnykísérletét, közte 7/13 tripláját a gyűrűbe küldte, ehhez hozzátett 16/17 büntetőt és a kevéspontos meccsen egymaga 47 (!) egységet rámolt be – gyakorlatilag ő megdobta a Clippers pontjainak felét, ez mindent elmond a teljesítményéről. Természetesen a hajrában is ő döntött, a Rockets csak két ponttal vezetett két perccel a vége előtt, amikor Beverley kipontozódott, Harden bedobta a büntetőket, a túloldalon leszedte a lepattanót, majd elsüllyesztett egy clutch hármast, aztán értékesítette a Clippers technikaijai miatt megítélt három büntetőt, végül kiosztott egy gólpasszt és még bedobott kettőt a vonalról. A Houston ezzel sorozatban ötödik mérkőzését nyerte meg, a rangadóra összerakta a védekezését is, úgyhogy bár 40 százalék alatt dobott mezőnyből, de a Harden-extra ezzel a védekezéssel már elég is volt a sikerhez – a gyengébb szezonrajt óta most már nyugati második-harmadik a gárda. 

Elvesztette a fonalat a Clippers. A vendégek nagyon rosszul kezdték a meccset, az első negyedben 17 pontos hátrányba kerültek, ám utána összeszedték magukat hátul és Kawhi Leonard (26 pont, 12 lepattanó, 7 gólpassz), valamint Lou Williams (20 pont, 7 lepattanó, 4 gólpassz) vezérletével elkezdtek zárkózni – nem volt könnyű dolguk, de megtették, amit tudtak, visszajöttek egálra, sőt, a vezetést is át tudták venni. Megtartani azonban ezt nem sikerült, a végjátékban pedig eléggé kicsúszott a lábuk alól a talaj: Beverley kipontozódott, Doc Rivers egymás után kapott két technikait, Beverley a padról még egyet, ezzel pedig el is vesztették a meccset. A hajrában most Leonard sem tudott segíteni, a negyedik negyedben hét pontot szerzett, de az utolsó öt percben egyáltalán nem talált a gyűrűbe, egy gólpasszára jutott egy eladott labda és két elrontott dobás, míg a túloldalon Harden csak ebben a szakaszban 15 pontot termelt, ez volt a döntő faktor. A Clippers így már csak 7–4-re áll, most pedig back-to-backet játszik, viszont eljött a pillanat, hogy bemutatkozzon George, ami sokat segíthet rajtuk.

A Rockets legjobb dobói: Harden 47/21, Westbrook 17/6, Capela 12
A Clippers legjobb dobói: Leonard 26/9, Williams 20/3, Green 14/12

Minnesota Timberwolves–San Antonio Spurs 129–114

Hengerel a Towns-Wiggins duó. Jó pár évet kellett rá várni, de talán most végre beérett a Minnesota két fiatal szupersztárja, Andrew Wiggins és Karl-Anthony Towns – előbbi talán élete legjobb szezonját futja eddig, több győzelmet érő clutch dobással, hatékony támadójátékkal, utóbbi pedig nagyon érzi, hogy hol van a helye, mikor és mit kell vállalnia támadásban. A két fiatal sorozatban harmadszor jutott egyaránt 25 pont fölé és jelenleg ők az egyetlen páros a ligában, akik mindketten 25 pont felett átlagolnak, ez a teljesítmény pedig most is győzelmet ért: Wiggins 30 egységig jutott 8 lepattanóval, 7 gólpasszal és 4/7 hármassal, Towns pedig 28-at szórt 11 lepattanóval, 4 gólpasszal, 13 kiharcolt büntetővel. A két klasszis mellé elég volt 18 pont a padról beszálló Jeff Teague-től és 16 Jake Laymantől, másra nem is volt szükség, a Minny a két középső negyedben 80 egységet pakolt fel a táblára és egy fokkal végig a Spurs előtt járt - megvan a csapat hetedik győzelme is, ezzel pedig a Clippersszel holtversenyben Nyugat ötödik-hatodik helyén áll, egyelőre a sérülések/eltiltások/egy-egy gyenge este ellenére abszolút elégedettek lehetnek a helyzetükkel.

Egyre mélyebben a Spurs. Már legutóbb is jeleztük, hogy valami nem klappol a San Antoniónál, nos, ezen az estén ismét azt láttuk, hogy bajban vannak a texasiak – a védekezésük valamiért egyáltalán nem áll össze és bár most elöl DeMar DeRozan (27 pont, 12/18 mezőnyből), valamint LaMarcus Aldridge (23 pont, 10/16 mezőnyből) vezetésével többé-kevésbé rendben voltak, ez csak a szorosabb végeredményhez volt elég. A csapatszintű 3/17 tripla vállalhatatlan, de emellett egy percig sem tudták limitálni a Wiggins-Towns párost, végig a hazaiak ritmusában zajlott a találkozó, a legnagyobb előnyük négy pont volt, míg ők égtek 22-vel is, Gregg Popovich pedig azt mondta, hogy védekezésben megint gyengén adták elő magukat, a tripladobásuk pedig ismét olyan volt, amilyen – emellett azért dicsérte a Wolvest is, szerinte nagyon jó volt az ellenfél. Akárhogy is, sorozatban harmadszor, összességében nyolcból hatodszor kaptak ki és már 50 százalék alá süllyedtek, következőleg Orlandóban próbálhatnak meg fordítani az irányon.

A Timberwolves legjobb dobói: Wiggins 30/12, Towns 28/9, Teague 18/3
A Spurs legjobb dobói: DeRozan 27, Aldridge 23, Forbes 13/6

Los Angeles Lakers–Golden State Warriors 120–94

Sima volt. A várakozásoknak megfelelően hozta a kötelezőt a Lakers annak ellenére, hogy back-to-backet játszott és hogy a több sérüléssel bajlódó Anthony Davis, valamint a tegnap visszatérő Rajon Rondo nem léphetett pályára. A hazaiak az első negyedben megalapozták a sikerüket, amikor 38 pontos szezoncsúcsot dobtak, utána pedig már csak annyit adtak ki magukból, amennyit kellett – LeBron James (23 pont, 6 lepattanó, 12 gólpassz) csak 24 percet játszott, Avery Bradley 24-et, Danny Green 19-et, a 30-as határt pedig csak az ismét jól dobó (22 pont, 7/12 mezőnyből, 3/6 tripla) Kyle Kuzma érte el, akit még most építenek vissza a sérülése után. Élvezte a helyzetet JaVale McGee és Dwight Howard, mindketten kedvükre zsákolgattak, összességében könnyedén kipipálhatták ezt a győzelmet, úgyhogy 9–2-vel továbbra is vezetik Nyugatot – most jön még három hazai meccsük, majd egy négyes idegenbeli túra, de decemberig teljesen vállalható a sorsolásuk, a nehezebb feladatok majd csak onnantól következnek. 

Nincs miről beszélni. A Golden State-tel kapcsolatban túl sok mindent nincs értelme kiemelni, D'Angelo Russell 21 ponttal és 8 gólpasszal megint kilógott kicsit felfelé, Eric Paschall 15 pontja is rendben van, de annyira nem volt semmi esélyük, hogy ezek még részsikereknek is kevesek – a meccs hetedik másodpercében kapták az első alley-oopot, hamar benyeltek egy 12–0-s futást és onnantól nem volt keresnivalójuk. Steve Kerr csapata zsinórban ötödször kapott ki és 2–10-zel ligautolsó, ráadásul következőleg a listavezető Bostonnal találkozik, túl sok sikerélményre a közeljövőben sem számíthat.

A Lakers legjobb dobói: James 23/3, Kuzma 22/9, McGee 18
A Warriors legjobb dobói: Russell 21, Paschall 15, Poole 11/9

Portland Trail Blazers–Toronto Raptors 106–114

Le a kalappal a Raptors előtt. Kyle Lowry és Serge Ibaka után OG Anunoby is kidőlt, így három meghatározó játékosa nélkül utazott át Portlandbe a Toronto, amely ezen az idegenbeli túrán megverte már a nyugati éllovas Lakerst, kis híján a Clipperst, most pedig nyerni tudott a Blazers pályáján is ebben a felállásban. Papíron azért frissebbek voltak, mint a back-to-backet játszó ellenfél, de ettől még újabb nagy tettet hajtottak végre, melynek alapköve Pascal Siakam (36 pont, 15/28 mezőnyből, 4/7 tripla) és Fred VanVleet (30 pont, 4/6 hármas, 7 gólpassz) volt – Marc Gasol elöl 3/5 triplával és 5 gólpasszal, hátul 4 blokkal szólt hozzá, Rondae Hollis-Jefferson 16 pontos, 11 lepattanós dupla-duplát szállított, Terence Davis pedig már megszokott módon hozott 15 pontot és 3/6 hármast. Azt is elbírták, hogy Norman Powell besüljön, a gyengébb első negyed után átvették az irányítást, a nagyszünetben már ők vezettek és a második félidőben kézben tartották a meccset, Siakam pedig előlépett, amikor kellett – a harmadik negyed végén egymaga beszórt hét pontot, amivel megléptek, majd a záró etapban 13 egységet tett hozzá, ezzel álltak ellen a portlandi rohamoknak. Az újabb nagyon fontos győzelemmel abszolút felülteljesítik a várakozásokat, a sérüléseik ellenére 8–3-mal ott vannak Kelet második helyén, a három vereségüket pedig Bostonban, Milwaukee-ban és már tartalékosan, egy b2b második felén, a Clippers otthonában szenvedték el. 

Lillard is elfáradt. Eddig több extra meccset hozott le a Portland vezére, akinél csak James Harden átlagol több pontot és senki nem töltött annyi percet a pályán, mint ő, most azonban a back-to-back második felén nem volt meg benne a kellő energia ahhoz, hogy ismét a csapata élére álljon – a tíz gólpassz szép, de megállt kilenc pontnál és 2/12-es mezőnymutatónál. A sérülésből visszatérő Rodney Hood próbált segíteni (25 pont, 5/10 tripla), a negyedik negyed elején még egyszer ki is egyenlítettek, de aztán nem volt bennük annyi átütőerő, hogy a Raptors fölé nőjenek – 40 százalék alatt maradtak mezőnyből és újabb vereséget szenvedtek el. Ezzel már csak 4–8-ra állnak és Nyugaton mindössze a Pelicans-Warriors párost előzik meg, ideje riadót fújni...

A Trail Blazers legjobb dobói: Hood 25/15, McCollum 19/9, Simons 17/9
A Raptors legjobb dobói: Siakam 36/12, VanVleet 30/12, Hollis-Jefferson 16