Ínséges idők – Bobory Balázs publicisztikája

Vágólapra másolva!
2019.03.08. 22:55

Minden kosárlabdázó álma, hogy egyszer aranygyűrűt szerezzen az észak-amerikai profi kosárlabda-bajnokságban, közismertebb nevén az NBA-ben, nagy hányaduk viszont mindeközben arról is fantáziál, hogy a Los Angeles Lakers színeiben jut a csúcsra. Lehetsz te bajnok a Dallasszal, a Houstonnal vagy akár a Miami Heattel, ha az aranysárga-lilákkal nyersz, szinte akkor is legendává válsz, ha csak tíz perc jut neked a pályán meccsenként.

Jómagam gyerekként akkor lettem a Los Angeles-iek híve, amikor még Kareem Abdul-Jabbar dobálta a horgokat és Earvin Magic Johnson varázsolt. Természetesen a nyolcvanas években szó sem volt arról, hogy a televízióban teljes NBA-meccset sugározzanak, azonban a Telesportban már felbukkantak rövid összefoglalók, az ember csak bámulta a Showtime Lakerst. Aztán megérkezett a ligába Kobe Bryant, aki Phil Jackson irányítása idején előbb Shaquille O’Neal, aztán Pau Gasol társaságában emelte oda a csapatot, ahová való, én pedig minden idők legjobbjának kiáltottam ki a zseniális, ugyanakkor néha túlságosan egoista Kobe-t. Nélküle nem tarthatott volna ki a Lakers-mítosz az ezredforduló környékén és azt követően, és mint kiderült, utána óriási űr tátong, amelyet egyelőre hiába próbálnak eltüntetni a klub vezetői, a mezei Lakers-drukker meg közben dühösen eszi a kefét.

A Lakers 2010 óta nem nyert bajnokságot, és a 2013-as rájátszás volt eddig az utolsó, amelyet nem kívülállóként kellett figyelnie. Ez borzasztó, olyan, mintha a Real Madrid öt egymást követő idényben nem jutna tovább a labdarúgó Bajnokok Ligája csoportköréből, sőt, esetenként magában a sorozatban sem szerepelhetne a lesújtó eredményei miatt.

A helyzet ugyanis úgy áll jelenleg, hogy a 2019-es playoffot is Los Angeles ismertebb csapata nélkül rendezik – a városi rivális Clippersnek jóval jobbak az esélyei a bejutásra. Pedig az idény elején nagyon úgy tetszett, hogy a Lakersnél végre véget ér az ínséges időszak, minden idők egyik legjobb játékosának, a jelenkor legnagyobb sztárjának, LeBron Jamesnek a megszerzése erre engedett következtetni. Bár a menedzsment tavaly nyáron merész célokat még nem tűzött ki a csapat elé, az azért látszott, hogy a végtelenül tehetséges fiatal mag – Brandon Ingram, Lonzo Ball, Kyle Kuzma, Josh Hart, Ivica Zubac – mellé King James és a Bostonnal 2008-ban bajnoki címet nyerő irányító, Rajon Rondo megszerzésével igenis playoffcsapatot igyekszik építeni, és lehetőleg már ebben az évadban beleszólna a Nyugati főcsoport óriásai, a Golden State, a Houston, az Oklahoma vetélkedésébe.

Az alapszakasz első negyedében meg is mutatta ez a keret, hogy az öregek jól megférnek a fiatalokkal, a rutin még gyümölcsözőbb energiával, lendülettel vegyítve, a Lakers bőven vonal felett, azaz playoffhelyeken tanyázott, és inkább előrefelé tekingetett, mintsem hátra.

Aztán jött az első csapás: LeBron James a karácsonyi, Golden State elleni mérkőzésen izomsérülést szenvedett, és karrierje leghosszabb kihagyására kényszerült, 17 meccsen nem tudott pályára lépni. Azt sem mellékesen kell megjegyezni, hogy ebben az időszakban hol Rondo, hol Ingram, hol Kuzma, hol Ball volt sérült, s bár már ekkor elkezdett bukdácsolni a csapat, azért viszonylag sikerült tartania magát a tabella azon tartományában, ahonnan még könnyedén előre lehet lépni, ha tovatűnnek a viharfelhők.

Azt azonban senki sem gondolta, hogy a Lakers vezetői idény közben képesek olyan tornádót szítani, amely végképp elsöpör minden playoffreményt, csapatmorált, becsvágyat, motivációt.
A baj akkor kezdődött, amikor Anthony Davis, a liga egyik legjobb magas embere, legtehetségesebb fiatalja, szupersztárja január 28-án azt kérte klubjától, a New Orleanstól, hogy legyen már olyan kedves és cserélje el, mert ő bizony olyan csapatban kívánja folytatni pályafutását, amely bajnoki aranygyűrűért küzd.

A Lakers persze egyből ráharapott a csalira.

A kaliforniaiak szakmai elnöke, Magic Johnson korábban számtalanszor említette, hogy úgy alakították ki az együttes keretét, illetve a játékosbéreket, hogy a fizetési sapka alatt bőven maradjon hely egy szupersztárnak járó méltányos juttatásra, így LeBron mellé még egy dudást tudnak vinni a csárdába. S bár az új sztár megszerzését csak 2019 nyarára tervezték, Davis bejelentése után azt gondolták, szabad a vásár, és azonnal bejelentkeztek a játékosért, aki hétfőn ünnepli 26. születésnapját, és az előző idényben több mint 28 pontot dobott és 11 lepattanót szedett le átlagban mérkőzésenként.

Ám a sportvilágban a naiv vezetők pórul járhatnak, ahogy megjárták a Lakers elöljárói is.

A Pelicans a legfrissebb hírek szerint szó szerint a bolondját járatta a Los Angeles-iekkel, a New Orleans-iaknak eszük ágában sem volt megválni Davistől – akinek a szerződése 2020 nyaráig tart –, hiszen tisztában voltak vele, hogy a mostani idény végeztével még értékesebb lesz a portékájuk. Ellenben a Lakersszel – minden bizonnyal tudatosan – sikerült jól kibabrálniuk, és képletesen felrobbantották a kérő öltözőjét.

Magic Johnsonék olyannyira beszálltak az általuk elképzelt licitháborúba, hogy Kuzmától, Ingramtől, Balltól kezdve lényegében még a szertárost is odaadták volna Davisért. Persze New Orleansban minden ajánlat után csak mosolyogtak a vezetők a bajszuk alatt és nemet mondtak, közben a gyanú szerint minden mozzanatról azonnal értesítették a sajtót. Gondolhatják, hogy innentől milyen érzéssel lapozgatták a telefonjukon a kosárlabdahírekről beszámoló oldalakat a cserealapnak bedobott Lakers-játékosok, akik nem is szerepeltek addig olyan gyalázatosan a bajnokságban, sőt, Kuzma erre a sorozatra végképp kulcsemberré vált, de például Ingram is le tudta idővel vetkőzni azt a sokkot, amelyet egy olyan labdaéhes sztár érkezése jelent egy addig sokkal fontosabb szerepet kapó játékosnak, mint LeBron James.

Csodálkozik bárki, hogy immár az esetek többsé-gében szó sincs gördülékeny csapatjátékról, önfeláldozó, egymást kisegítő védekezésről Los Angelesben? S bár az említett játékosok mindannyian profin elmondták, tudják, hogy miként működik az üzlet az NBA-ben, nem lehet nem észrevenni, hogy a Davis-saga megtörte a lelkeket, amelyről hiába gondoljuk azt, hogy a nagyfiúké úgyis gyorsan gyógyul, a tudatalatti folyamatosan dolgozik, ráadásul aki az idény egyik legfontosabb részében, az alapszakasz hajrájában rossz sorozatba kerül, nemigen tud felállni.

Azt már csak mellékesen említjük meg, hogy a Lakersnek az átigazolási határidő előtt „sikerült” még egy hihetetlenül rosszat húznia: az idényben korábban többször is bizonyító fiatal centert, Zubacot beáldozta, hogy a városi riválistól elhozza a jó triplavető hírében álló Mike Muscalát, akivel azonban csak létszámban lettek többen, minőségben romlott a helyzet, és a veterán Tyson Chandler sérülése miatt most már ott tartunk, hogy a Lakers centert keres, de az NBA belső piacteréről már nem igazolhat, csupán szerződés nélküli játékosok közül válogathat. Közben LeBron James azért dobálja a kosarakat, s nem látszik rajta, hogy nem fordult még elő vele az a szégyen, hogy az aktuális csapata lemaradjon a rájátszásról. A minap éppen Michael Jordan elé furakodott az NBA pontszerzőinek ranglistáján, és immár negyedik a rangsorban, de azért azzal ő is tisztában van, hogy a nyáron forradalmi változtatásokra, de legalábbis a kedélyek megnyugtatására van szükség a Lakersnél.

Ahol az aranysárga-lila színek még mindig jól mutatnak, azonban az arany, amelyet a franchise-zal kapcsolatban szinte mindig emlegetni lehetett (16 bajnoki cím), fokozatosan halványul el.

Vajon ki lesz, aki segít az állagmegóvásban?

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik